Régiós sörkép | Világgazdaság

A kelet-közép-európai térség legnagyobb sörtermelője az évi 40 millió hektolitert gyártó Lengyelország, őket a csehek követik 20 millióval. Az évi 6,3 milliós termeléssel hazánk a régió második feléhez tartozik, mennyiségben Románia is megelőz minket a száraz számadatok szerint.

A legtöbb sört ugyanakkor a csehek isszák, fejenkénti 150 literes évi fogyasztásuk az egész világon a legmagasabb.

Nagy sörivók a lengyelek is, náluk 97 liter az évi fejadag. A 63 literes magyar fogyasztás a legutolsó a térségben, még a bolgárok és a románok is többet isznak a folyékony kenyérből.

Amiben viszont előkelő helyen állunk, az az export mértéke. A magyar kivitel a teljes sörgyártás tizedét adja. A régióban csak a csehek 22 százalékos kivitele magasabb ennél. A három legfőbb felvevőpiacunk Szlovákia, Románia és a söreiről világhíres Csehország. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója szerint ez utóbbi is igazolja, hogy valóban kiváló termékeket gyártanak a hazai főzőmesterek. Minőségi sörpiacról beszélhetünk Csehországban és nálunk, míg a románok és a lengyelek inkább a nagy volumenű, gazdaságos sörökre pozicionálták magukat.

A gyengébb minőség ellenére a lengyel export mennyiségében jelentős, míg a romániai sörök kevésbé adhatók el külföldön. A régió meglepetése Bulgária, ahol a termelést a növekvő minőség, a kis főzdék és a nagy gyárak termékeny egymásra hatása jellemzi, erős belföldi fogyasztás mellett. Csehországban – Németországhoz hasonlóan – a középméretű, regionális főzdék is jelentősek a gyártás szerkezetében, míg Romániában, Lengyelországban és Bulgáriában jellemzően nagy gyárak adják a termelés zömét.

A magyar söripar jellegzetessége, hogy a kis üzemek és a nagy gyártók egyaránt fejlesztésorientáltak, egymást is inspirálva az új technológiák bevezetésére, a magas minőségű nedűk előállítására.

Ami Magyarországot a többi régiós ország közül szintén kiemeli, az az óriási választék: a cseh, német vagy belga sörkultúrához hasonlóan rengeteg hazai gyártású termék közül válogathatnak a sörrajongók. A kínálat bővülését támogatja az igényes magyar sörfogyasztók egyre népesebb tábora és az a hazai sajátosság, hogy Magyarországon a nemzetközi újdonságok és trendek nagyon kis késéssel jelennek meg. A fokozódó igényekre válaszul egyre nő a termelésfejlesztésre fordított forrás, lerövidült az új termékek piaci megjelenésének időperiódusa. A szakember szerint a magyar piac várhatóan a speciálisabb igények kielégítésének irányába lép majd tovább.

Fotó: Shutterstock

A gyártástechnológia fejlődésével már most olyan minőségű alkoholmentes sörök jelenhettek meg itthon is, melyek hamisítatlan sörélményt tudnak adni. Ennek a termékszegmensnek a bővülését a minőségi sörök piacához hasonló robbanás jellemezheti a közeljövőben. A választék mellett a fogyasztásunk is egyedi. Míg Csehországban a teljes sörtermelés közel felét kocsmákban, csapolt sör formájában gurítják le, addig Magyarországon csak minden tizedik korsóba töltenek csapolt sört. Az angol, a német és a cseh kultúrában a minőségi kocsmalátogatás és a sörhöz illeszkedő ételek ismerete nagyon erős tradíció, nálunk viszont még fejleszteni kell ezt a gasztro- és vendéglátás-kultúrát.

A cikk a Manager Magazin júniusi számában jelent meg
(Régiós sörkép)