Meglovagolni a konjunktúrát | Világgazdaság

Tizenöt évesen kerültem a Dreher elődjébe, a Kőbányai Sörgyárba inasnak, ott tanultam meg a szakmát – vágott bele a Manager Magazin érdeklődésére söripari elkötelezettségének felgöngyölítésébe Gyenge Zsolt, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke. Segédként kezdte tehát a X. kerületben 1984-ben, de „a rendszerváltással jött az első szikra, hogy az ember magánvállalkozó is lehet”. Így a húszas évei elején elment Németországba, hogy ellesse a fortélyokat, ennek eredményeképpen pedig az elmúlt három évtizedben a hazai kisüzemi sörfőzdék több mint harmadát ő építette fel Miskolctól Magyarhertelenden át egészen Győrzámolyig. De keze munkáját a határainkon kívül is több mint száz főzdében dicsérik, a szomszédos országokon túl Német- és Franciaországban, de főként Ázsiában, azon belül is a Távol-Keleten.

Hazai vs. import

A fóti sörfőzdét 1994-ben építette, de sokáig nem foglalkozott vele, kiadta bérbe, 2002-től üzemelteti ő maga, komolyabban azonban csak az elmúlt hét-nyolc évben állt bele, ahogy a sörforradalom szárnyakat kapott. A kapacitásuk mintegy háromezer hektoliter, azaz hatezer korsó sört gyártanak évente.

Ha ma valaki a semmiből fel akar építeni egy legalább ekkora kibocsátásra alkalmas, modern gépekkel felszerelt üzemet, az 300–500 millió forint. Ennél érdemben nagyobb tételben mi is csak egy pénzügyi befektetővel a háttérben főzhetnénk sört, de azzal is elégedett lennék, ha a mostani szintet hosszú távon fenn tudnánk tartani

– vont mérleget. A berendezésekről annyit elárult, hogy a tartályokat továbbra is érdemes itthonról beszerezni, de például a sörszűrő, a szivattyú vagy a vízlágyító már olasz vagy német import, mint ahogy az ipari automatizálás eszközei is, de egyes alkatrészeket ők is Ázsiából rendelnek.

Hajnal öttől este kilencig négy főzet a napi penzum, és bár a szezonális termékekkel együtt 1617-féle sör szerepel a szortimentben, valójában hat-hét tétel együttes jelenléte a jellemző. Továbbra is a hagyományos sörök a meghatározók, újhullámosokkal csak egy-két éve foglalkoznak, de ma már ahogy búza- és gyümölcsös söröket, úgy IPA-t és APA-t is gyártanak. Kardinális jelentőségű a csapolt sör, így az értékesítésük 60-70 százalékát a hordós változat teszi ki a nyári időszakban, szezonon kívül viszont erősebb az üvegesek eladása, ezért az év többi részében inkább 5050 százalék ez az arány. Gyenge Zsolt szerint minden sörfőzde megtalálja a maga útját, ők a fesztiválokban látják a kiutat, ahogy például idehaza képviseltetik magukat Kapolcson, a Művészetek Völgyében, úgy Erdélyben és a Bánságban is gyakran megfordulnak, de a KSE elnökeként is több olyan fesztivált szervez, ahol nemcsak a fóti, hanem bármely más egyéb kisüzemi főzde megmutathatja magát.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Harc a háttérben

A háttérben továbbra is folyik a harc a kis- és nagyüzemek között, elsősorban amiatt, mert a szakember szerint a multik az erőfölényüket érvényesítve uralják a vendéglátóhelyeket. Úgy látja, ha nem lesz belátható időn belül jogszabályváltozás, már meglévő helyeket veszíthetnek el, újakra pedig nehezen kerülhetnek be a csapolt, illetve üveges söreikkel.

Véget kellene vetni a verseny korlátozását okozó szerződések korának

– húzta alá. Gyenge Zsolt szerint idővel beszélhetünk technológiai és termékfejlesztést ösztönző pályázatokról is a borászatok mintájára a sörfőzdékre szabva, de ennél előbbre való feladat esélyegyenlőséget biztosítani az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló HoReCa-piacon.

A kisüzemek kétharmadát, csaknem 60 főzdét tömörítő KSE több mint 25 éve működik,

Gyenge Zsolt 2015-ben vette át a stafétát elődjétől, Vaskó Györgytől. Értékelése szerint a szegmens hazai élbolya regionális kitekintésben is versenyképes, elvégre a rangos nemzetközi megméretéseken is szép sikereket érnek el, emellett exportképes termékeket dobnak piacra. „Száznál is több sörtípus létezik világszerte, idehaza lényegében már mindegyikkel kísérleteznek. Míg a nagyüzemeknél legfeljebb öt–tíz százalék a felső erjesztésű sörök aránya, jó néhány kisebb főzdénél több ale-t gyártanak, mint lagert. Mivel az ötleteknek, a kreativitásnak nincs határa, sok esetben nem pusztán követik, hanem formálják a trendeket a magyar főzdék” – állapította meg.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Alma a fájától

Gyenge Zsolt arra különösen büszke, hogy legnagyobb lánya, a 29 éves Zsófi már évekkel ezelőtt bekapcsolódott a Fóti Kézműves Sörfőzde vérkeringésébe. „Nyakába vette Európát, mint anno én is az 1990-es évek elején, hogy lásson, tanuljon, a tapasztalatokat pedig itthon hasznosítsa” – mondta, hozzátéve, hogy Zsófi nélkül aligha lenne ilyen magas színvonalú és változatos az újhullámos, azon belül is a gyümölcsös sörök kínálata. Márpedig azon vannak, hogy a főbb fogyasztói igényekre legyen válaszként saját sörük. Vannak, akik szerint a kisüzemi sörök palackárának sem szabad meghaladni a 600–800 forintot, a KSE elnöke szerint ennél viszont sokkal árnyaltabb a kép. „Létezik olyan tétel nálunk, amely olcsóbb, mint a 250-300 forintos nagyüzemi lager, de ha például egy Russian Imperial Stoutot veszek alapul, azt nagykereskedelmi áron sem adhatom 1000 forint alatt.” Gyenge Zsolt szerint

a rendszerváltás óta nem látott konjunktúra napjaiban, amikor a wellness-szállodák akár hónapokkal előre megtelnek, az emberek sörre is többet költenek, ebből pedig igyekeznek a kis főzdék is profitálni.

A cikk a Manager Magazin júniusi számában jelent meg
(Meglovagolni a konjunktúrát)
(Címlapkép forrása: Móricz-Sabján Simon)