Cégdemográfia: születés, megszűnés | Világgazdaság

Ahogy a társadalom szempontjából fontos adat, hogy mennyien születnek és mennyien halnak meg, és ennek következtében hogyan alakul a társadalom korszerkezete, éppen úgy a cégek esetén is figyelemre érdemes jellemző, hogy hány új cég alakul és mennyi szűnik meg. A cégek születése és megszűnése különösen a szakmai területek arányának változása szempontjából lényeges kérdés, mivel ennek a dinamikának a következtében alakul a gazdaság szerkezete, technológiai és tudásszínvonala. Nézzünk meg ezért néhány jellemző cégdemográfiai adatot az Eurostatban megjelent statisztikák felhasználásával.

Magyarországon és Szlovákiában összességében apadt a cégek száma. Méret szerint a 0–19 főt foglalkoztatóké csökkent, a nagyobb vállalatok száma nőtt. Ezzel ellentétben Lengyelországban éppen a mikro- és kis cégek számának számottevő emelkedése figyelhető meg. A cseh adatok cégtípusonként vegyes képet mutatnak. Csehországban – éppen úgy, mint nálunk – a legnagyobb vállalatok száma nőtt a legjobban, viszont nőtt a mikróké is. Tehát míg Magyarországon és Csehországban a nagy cégek növekvő dominanciája figyelhető meg a feldolgozóiparban, addig a lengyel feldolgozóipart a kis cégek térhódítása jellemzi. Ezt egyébként a magyar fogyasztó is érzékelheti, hiszen a lengyel háztartási feldolgozóipari termékek széles választéka kapható a magyar piacon. Ezek a tendenciák a lengyel gazdaság dinamizmusát, sokszínűségét és ennek következtében válságálló képességének erősödését érzékeltetik.

Fotó: Békés Megyei Hírlap / Lehoczky Péter (Illusztráció)

Ha az új és a megszűnt cégek számának alakulását nézzük, az alapítások tekintetében a feldolgozóipar dinamikája Magyarországon stagnál, Szlovákiában és Csehországban nő, Lengyelországban pedig kissé csökken. A konkrét értékeket a népességszám különbsége miatt a teljes időhorizonton nem érdemes összehasonlítani. Fontos adat viszont, hogy a 2016-os évben a tízezer lakosra jutó új cégek száma a feldolgozóiparban és a teljes gazdaságban egyaránt Magyarországon volt a legalacsonyabb. A megszűnt cégek száma a feldolgozóiparban Magyarországon 2016-ra csökkent, a többi országban nőtt. Ez esetben is fontosabb adat a lakosság számához viszonyított érték, a teljes gazdaságban és a feldolgozóiparban egyaránt Magyarországon szűnt meg a legtöbb cég.

Méret szerinti bontásban viszont az egészen kicsi, nulla főt alkalmazó cégek körében Magyarországon és Csehországban szűnt meg több cég, mint amennyi létrejött. Az egy–négy főt alkalmazó mikrocégeknél minden országban több cég jött létre, mint amennyi megszűnt. Kiugróan jó a lengyel adat: 81 325 új céggel szemben a megszűnés csupán 43 267. Vessünk egy pillantást egy tudásalapú szolgáltatóágazat, az infokommunikáció területét jellemző cégek születési-megszűnési adataira! Azt látjuk, hogy egyedül Magyarországon szűnt meg 2016-ban a nulla és az öt–kilenc alkalmazottal működő cégek körében egyaránt több cég, mint amennyi létrejött. Összességében azonban Magyarországon is meghaladja az új cégek létrejöttének száma a cégmegszűnésekét. A megszűnt és az új cégek aránya Lengyelország után Magyarországon a legkedvezőbb (59 és 69 százalék). Összességében elmondható, hogy a kisebb cégek szerepe általában és az infokommunikáció területén is Lengyelországban a legnagyobb.

A lakosság számát is figyelembe véve Magyarország az új cégek tekintetében nem áll jól, az utolsó helyen van. Viszont a megszűnt cégek vonatkozásában a legkedvezőbb értékek jellemzik. Ez egyben alacsonyabb dinamizmust, lassúbb átalakulást is érzékeltethet, ami nem kedvező egy gyorsan változó környezetben. Fontos lenne, hogy a gazdaság alkalmazkodóképességének javítása érdekében, és különösen a nagy hozzáadott értéket előállító területeken növekedjék az új, főleg a kis cégek száma. Ehhez bátorító, ösztönző környezetre és több tudásbefektetésre lenne szükség.