A púder illatú reklámok eltorzíthatják az anyaságról alkotott képünket

Általában mikor kezdődik a szülés utáni depresszió?

A szülés körüli úgynevezett perinatális időszakban a pszichiátriai betegségek kockázata alapvetően megnő, mivel a nők jelentős testi, lelki és társadalmi változáson mennek keresztül. A szülés után fellépő néhány napig tartó felfokozott lelki állapotot baby bluesnak nevezzük, ez az állapot természetesnek mondható. Az anyukákat ilyenkor túláradó pozitív és negatív érzések egyaránt jellemzik, melyek gyors váltásban követhetik egymást. Az esetek egy részében azonban a negatív hangulat – zaklatottság, túlzott érzékenység, szorongás – elmélyülhet és tartóssá válhat. Ezekben az esetekben már szülés utáni depresszióról beszélhetünk.

Az, hogy valaki alapvetően depresszív személyiség, növeli a szülés utáni depresszió esélyét?

Az anyánál korábban előforduló hangulatzavar vagy depressziós epizód, illetve a vér szerinti rokonok közötti előfordulás is növelheti a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát.

Hajlamosító tényező lehet még a támogató környezet hiánya, az édesanya túlzott elvárásai önmagával szemben, vagy fokozott szorongása az anyaszereppel kapcsolatban.

A terhesség alatti, vagy szülés utáni párkapcsolati problémák szintén szerepet játszhatnak az anyukák lelkiállapotának romlásában.

Mik a legjellemzőbb gondolatmenetek ilyenkor az anyukáknál? Milyen tünetei vannak a szülés utáni depressziónak?

Az anyukák gondolatmenetét elsősorban a gyermekükkel és annak gondozásával kapcsolatos negatív, szorongáskeltő gondolatok és érzések jellemzik:

• nem tudom elég jól csinálni/mindent rosszul csinálok/nem vagyok rá képes,
• valami baja fog esni a babának, mert nem tudok elég jó anya lenni,
• nem tudok uralkodni magamon, félek, hogy bántani fogom,
• ennek soha nem lesz vége/ez sosem lesz már jobb,
• nem szeretem a babám, milyen szörnyű anya vagyok,
• képtelen vagyok mindent megcsinálni, nem kapok elég segítséget.

A negatív gondolatokon túl jellemző még

• az örömtelenség, vagy érdektelenség/értéktelenség érzése,
• a túlzott ingerlékenység és fáradékonyság,
• az alvás- és evészavarok,
• a gondolkodás beszűkülése, feledékenység,
• a kilátástalanság, kiszolgáltatottság érzése,
• az öngyilkossági gondolatok,
• az állandósuló sírás és szomorúság,
• a rossz közérzet, fizikai rosszullét, valamint
• az újszülött gondozásának elhanyagolása, jelzéseinek félreértelmezése.

Úgy, hogy ez egy abszolút köztudatban lévő jelenség, mennyire tudják diagnosztizálni magukat a kismamák?

Sok anyuka annyira igyekszik megfelelni a rá nehezedő vélt vagy valós elvárásoknak, hogy hajlamos valódi érzései elrejtésére, mely környezete és saját maga számára is megnehezíti tüneteinek felismerését.

A „hintőpor illatú babapopsi” reklámok illúziója szintén félrevezető lehet egy kezdő szülő számára, és akadályozhatja negatív érzéseinek felismerését, valamint elfogadását.

A szűk család fontos, hogy ebben az időszakban nagyobb odafordulással és figyelemmel kísérje az édesanyák állapotát. A „szuper anyuka” álarca mögött a valós fizikai tünetek (például alvás- és evészavar), ingerlékeny viselkedés, szoptatási vagy gondozási nehézségek a szülés utáni depresszió kialakulását jelezhetik.

Fotó: Shutterstock

Hazánkban a terhes gondozás, a védőnői hálózat, a körzeti és gyermekorvosi ellátás keretében a legtöbb édesanya fókuszba kerül a szülést megelőző és az ezt követő időszakban.

A szülés utáni depresszió időben történő felismerése nagyon fontos, mivel az anya kezeletlen állapota önmagára és a babára nézve is szélsőséges helyzetekhez – például öngyilkosság, csecsemő bántalmazás, elhanyagolás – vezethet.

A szülés utáni depresszió milyen hatással van az újszülöttre?

Egy gyermek testi és lelki fejlődése szempontjából kiemelt szerepe van a magzati időszaknak és az első három életévnek. Az édesanya érzelmi állapota már a méhen belüli fejlődésre is hat. Születés után az édesanyával való kapcsolat minősége – az anya fizikai és érzelmi elérhetősége – meghatározza az ember személyiségének alakulását, későbbi kapcsolatát önmagával és másokkal. A legkorábbi hónapokban a csecsemő még rendkívül szoros kapcsolatot igényel az anyával. A későbbi önállósodás és biztonságos kötődés kialakulásának szempontjából fontos, hogy ebben az időszakban az anya készen álljon gyermeke aktuális érzelmi szükségleteinek felismerésére és kielégítésére.

Manapság a perinatális (szülés körüli) időszak és az anya szerepének hangsúlyozása talán túlzottan is szorongás keltő lehet az amúgy is megfelelni vágyó anyukák számára.

Érdemes ezért tudni, hogy a fejlődés során van egy természetes korrekciós folyamat, amely a téves vagy hiányos anyai reakciókat bizonyos mértékig képes ellensúlyozni. Ezen felül a későbbi életszakaszok érzelmi biztonsága és az „elég jó” anya-gyerek kapcsolat kialakulása szintén orvosolni tudja a korai sérülések okozta károk egy részét.

Van pontos adat arról, hogy hazánkban hány édesanyát érint ez a probléma?

A szülést követően kialakuló labilis lelkiállapot, amelyet baby blues néven már korábban is említettem, az anyák 50-85 százalékánál jelentkezik, ez az állapot azonban maximum néhány nap alatt rendeződik.

A szülés utáni depresszió az édesanyák több mint 10 százalékát érinti hazánkban, azonban a diagnosztizálás nehézségei miatt ez az adat csak becsült érték.

Milyen megoldással orvosolható a szülés utáni depresszió?

A pszichoedukációnak (az anyák felvilágosítása a szerepükkel kapcsolatos feladatokról, változásokról – a szerk.) és az anyaszerepre való felkészítésnek fontos szerepe van abban, hogy egy nő időben megismerhesse a rá váró életszakasz sajátosságait, és nehézségeit. A pszichés felkészülés – tehát, hogy egy anya érzelmileg is készen álljon új szerepére – a megelőzés egyik legfontosabb része.

Fotó: Shutterstock

Jelenleg állami szinten a kerületi terhes gondozók, kórházak, szülészeti- és nőgyógyászati osztályok terhes tanácsadói, valamint a védőnői hálózat ad segítséget a nők számára a várandóssággal és az anyasággal kapcsolatos változások és feladatok feltérképezésében. Az állami intézményeken kívül sokféle segítő program áll rendelkezésre és biztosít lehetőséget a tudatosan felkészülni vágyó anyukák, apukák, vagy akár a nagyszülők számára is. A perinatális szaktanácsadók, babaváró, szülésre felkészítő és szülésélményt feldolgozó csoportok, valamint a különböző kismama közösségek az ország minden területén könnyen megtalálhatóak és elérhetőek.

Az, aki nem engedheti meg magának a magánpraxisos terápiát, az állami intézményeket illetően merre indulhat a problémájával?

A szülés utáni depresszió kezelésében is hasonlóak a lehetőségek, mint a többi mentális betegség esetén. A társadalombiztosítás által támogatott területileg illetékes kórházak pszichiátriai osztályain, valamint a kerületi egészségügyi intézményekben, mentálhigiénés központokban pszichiáterek és klinikai szakpszichológusok tudják segíteni az érintetteket. Az egyéni pszichológiai tanácsadás, vagy pszichoterápia hatékonyan segítheti a szülés utáni depresszióból való gyógyulást. Emellett egyes intézmények – saját profiljuknak megfelelően – várandós vagy szülés után lévő anyukák részére is szerveznek tematikus csoportokat,

ezeknek az ellátóhelyeknek a felvevő képessége azonban erősen korlátozott.

Mit gondol a gyógyszeres kezelésről? Egyáltalán megengedett egy még szoptatós kismamánál?

Terhesség és szoptatás alatt továbbra sem áll rendelkezésre olyan gyógyszeres terápia, amelynek a magzatra vagy a csecsemőre tett mellékhatásai maradéktalanul ismertek lennének. A gyógyszeres kezelés tehát mindig felelősségteljes mérlegelést igényel. Orvosi ellenőrzés mellett azonban egyes gyógyszerek már alkalmazhatók a szoptatás elhagyása nélkül is. A szoptatásról pedig érdemes tudni, hogy mind a mamára, mind a babára nézve stresszcsökkentő hatású, és a kettőjük közti kapcsolatot is erősíti.

Az ebben a helyzetben lévő anyák partnerei hogyan tudják kezelni a dolgot? Mi a legnagyobb segítség ilyenkor?

A szülés utáni depresszió tüneteinek észlelése esetén a legnagyobb segítség, ha a környezet képes az édesanya nehézségeire érzékenyen reagálni, nem pedig bagatellizálni azokat. A gyermekágyas időszakban az apa és a rokonság részéről fontos az anya minél aktívabb tehermentesítése, és az érzelmileg is biztonságot nyújtó környezet megteremtése.

Szülés utáni depresszió tüneteinek észlelésekor az első lépés pedig a szakemberek mihamarabbi bevonása lehet.

Emellett támogatni kell az édesanyát abban, hogy kapcsolatba léphessen olyan anya-közösségekkel, ahol beszélni tud saját problémáiról, ahol megértést és gyakorlati tanácsokat is kaphat a babára és önmagára nézve.