A legkeményebb csillogás | Világgazdaság

A gyémánt örök – szól a dél-afrikai De Beers cég régi szlogenje. Hogy az-e vagy sem, azon lehet vitatkozni, az viszont biztos, hogy ez a reklámszöveg örökre nyereségessé tette az ékszergyémánt piacát több mint 100 éve monopolizáló vállalatot.

Mert – a közhiedelem szerint – a gyémánt rendkívül ritka és emiatt drága, ám a képlet korántsem ilyen egyszerű.

A nagymélységi bányászat ugrásszerű fejlődésének eredményeként már a harmincas években sokkal több kő került volna piacra, mint amennyit az akkori kereslet elbírt. Így hát a cégben főrészvényes Oppenheimerek olyasfajta megoldáson kezdtek gondolkodni, amely hosszú időre biztosíthatja a vállalat jövedelmezőségét.

Egyrészt monopolizálták a nyers ékszergyémánt kereskedelmét, másrészt pedig a marketing-szakembereik kitalálták, hogy a drágakövet elérhetővé kell tenni az addiginél sokkal szélesebb rétegek számára is. Agresszív reklámkampányukkal sikeresen betörtek az amerikai piacra, és máig tartó divatot teremtettek az eljegyzéshez szerintük elengedhetetlenül hozzá tartozó gyémántgyűrű ajándékozásával. Az Egyesült Államokban egy középosztálybeli fiatalember számára szinte kötelező, hogy leánykéréskor választottjának gyémántgyűrűt ajándékozzon, az ékszer értéke a leendő férj anyagi helyzetét tükrözi. Ez a korábbiakhoz képest óriási piacot jelent, hiszen régen jobbára csak az arisztokraták vásároltak és birtokoltak gyémánt ékszereket.

Jelentősége pedig még ezen is túlmutat, hiszen az a trend, hogy a feltörekvő országok fiataljai a szokásokat illetően alapvetően Amerikát tekintik mintának, azt az ígéretet hordozza, hogy nemsokára kínaiak tömegei is gyémántra vágynak. Az óriási országban természetesen a felső középosztály már most is fogyasztó, de a tömegek még nem vásárolnak drágakövet. Itt persze nem kell nagyméretű, különösen értékes briliánsokra gondolni, hiszen a legtöbb ékszergyémánt fél és egy karát közötti nagyságú, nem túl tiszta, de igen látványos.

Koronaékszer

Egy kő árát hagyományosan az szabja meg, hogy mekkora, milyen tisztaságú, milyen színű és milyen csiszolású. A legértékesebbek a színtelen, úgynevezett kékesfehér kövek, amelyekben a szabványos tízszeres nagyítású lupéval semmilyen zárvány nem fedezhető fel. A zárvány egyfajta hiba, szemmel látható idegen anyag a kövön belül. Csiszolás tekintetében a modern, nagy fazettájú csiszolás drágítja a követ, már ha a nyers gyémánt ezt lehetővé és észszerűvé teszi. Amikor ugyanis egy nagyobb nyers gyémántot kívánnak feldolgozni, már a darabolásánál el kell dönteni, hogy az egyes részeket hogyan csiszolják majd. A vágásokat igyekeznek úgy megejteni, hogy a nagyobb briliánsokban minél kevesebb zárvány maradjon, a legszebb színű köveket pedig igyekeznek minél nagyobb csiszolandó darabokra osztani, hiszen egy ötkarátos gyémántért nyilvánvalóan sokkal több pénzt lehet elkérni, mint tíz félkarátosért. (A karát a gyémánt mérésére szolgáló súlyegység, 1 ct = 0,2 gramm, tehát semmi köze az arany tisztasági fokát jelölő karáthoz.) Persze amióta a komputertechnika erre a területre is betört, a szakértők már nem forgatják a nagyobb köveket hetekig – mint régen –, hogy meghatározzák az első vágások irányát.

Ismert például, hogy amikor a valaha talált legnagyobb nyers gyémánt, a több mint háromezer karátos Cullinan darabolására készültek, előtte tucatnyi szakértő mondott véleményt, hónapokig tanulmányozták, hol kellene először szétválasztani, majd a mester, aki az első ütést megtette, állítólag elájult az óriási felelősség miatt. A Cullinant 1905-ben találták a dél-afrikai Premier bányában, és több mint 620 grammot nyomott. Nevét a bánya igazgatója, Thomas Cullinan után kapta. Miután az állam megvásárolta, VII. Edward angol királynak adták ajándékba. Csiszolt darabjai az angol koronaékszerek leglátványosabb részei. A belőle készített 530 karátos „Afrika Csillaga” ma is a legnagyobb tiszta csiszolt gyémánt, ami létezik, mert a Cullinan nemcsak nagy volt, hanem egy közel tökéletesen átlátszó és nagyon kevéssé szennyezett kő is.

Gyémántbánya Johannesburgtól 100 kilométerre
Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP

Felárat fizetett a Taylor–Burton házaspár

A Cullinan lelőhelye, a Premier bánya egy másik világhíres követ is adott, az úgynevezett Taylor–Burton gyémántot. A nyers gyémántot 1966-ban találták, akkor 241 karátot (48,2 grammot) nyomott, ezt csiszolták 69,42 karátos (13,884 grammos), csepp formájú függővé, és ezt vette meg 1969-ben a Taylor–Burton házaspár. A gyémántot eredetileg egy aukción a Cartier luxusmárka tulajdonosa szerezte meg 1,05 millió dollárért, így ez volt a világ első millió dolláros értékű köve, amely árverésen cserélt gazdát. A Cartier győzelmével zárult aukción Elizabeth Taylor ügyvédje is licitált, s az árverést követően a Taylor–Burton házaspár azonnal kapcsolatba lépett az ékszerguruval. Cartier az eladás által generált nagy publicitásra (ne feledjük, Richard Burton és Elizabeth Taylor akkoriban a leghíresebb filmsztárok közé tartoztak, s emiatt a világ legismertebb házaspárját alkották) hivatkozva egy kis felárat határozott meg – a hírek szerint a házaspár 1,1 millió dollárt fizetett.

Richard Burton egy értékes gyémántot adott Elisabeth Taylornak, a 33 karátos Krupp gyémántot gyűrűbe foglalták. A gyűrűt Taylor csaknem minden nap és minden filmjében viselte
Fotó: STAN HONDA / AFP

Elizabeth Taylor először Grace Kelly monacói hercegné 40. születésnapján viselte a nyakéket, majd az 1970-es Oscar-díj-átadáson. Válásukat követően, 1978-ban a színésznő ötmillió dollárért értékesítette Henry Lambert New York-i ékszerésznek az akkor már Taylor–Burton nevet viselő gyémántot, a befolyt pénzből Taylor egy kórházat építtetett Botswanában. Richard Burton egyébiránt még egy értékes gyémántot adott Elisabeth Taylornak, a 33 karátos Krupp gyémántot gyűrűbe foglalták. A gyűrűt Taylor csaknem minden nap és minden filmjében viselte.

Egy kő árát hagyományosan az szabja meg, hogy mekkora, milyen tisztaságú, milyen színű és milyen csiszolású
Fotó: Philip Mostert / Petra Diamonds Limited / AFP

A mostani árrekorder viszont az említetteken jócskán túltesz, a Sotheby’s 2017-es árverésén 71,2 millió dollárt fizettek a Pink Star nevű drágakőért. Az 59,6 karátos gyémánt ezzel rekordot állított be. Ezt a rendkívül ritka rózsaszín követ is dél-afrikai bányában találták és természetesen a De Beers értékesítette. Előtte az Oppenheimer Blue gyémánt volt a világrekorder, melyet a Christie’snél árvereztek el 57,5 millió dollárért.

A magyar aukcióspiacon nagy briliánsok nem vagy csak ritkán fordulnak elő, részint azért, mert a kisebbeket a méretük miatt könnyű külföldre csempészni és kint a hazainál magasabb áron eladni. 2002-ben azonban értékesítettek a BÁV-nál egy nyolckarátos, kissé sárgás színű, régi csiszolású briliánst 6,9 millió forintért. Egyedi ékszerbe foglalt, négy-öt karátos központi kővel díszített darabok ezt az árrekordot azóta már megdöntötték, de esetükben a nyers kövek ára csak másodlagos szerepet játszott.

16 milliárd forintnyi csillogás

A gyémántbányászattal kapcsolatban mindenképpen megemlítendő az úgynevezett „véres gyémánt” fogalma, ezalatt azokat a nyers köveket értik, amelyek a világ válságövezeteiből csempészáruként kerülnek a csiszolókhoz, többnyire hamis eredetigazolásokkal.

Tavaly novemberben a Christie’s genfi árverésén a 18,96 karátos rózsaszín Pink Legacy (Rózsaszín Örökség) nevű csiszolt gyémántért 50,375 millió svájci frankot (14,243 milliárd forint) fizetett Harry Winston amerikai ékszerész
Fotó: KENA BETANCUR / AFP

A főként Sierra Leonéból származó kövek kereskedelmét a hatóságok ugyan igyekeznek korlátozni, de azokkal kapcsolatban forgalmazóként még a De Beers neve is többször felmerült, lévén, hogy egy nyers kő származási helyét szinte lehetetlen bizonyítani, beszerzési áruk a hivatalosnak pedig csupán mintegy negyede. Dél-Afrikában az idén is találtak egy ritkaságot, Botswanában, az ország keleti részén fekvő Orapa bányájában. A Kék Okavango nevű, 20,46 karátos, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A „fantázia kék” kategóriába tartozó követ még az idén eladásra kínálják. A világoskék szín a bórnak köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt mintegy egy–három milliárd évvel ezelőtt kialakult.

2016-ban a drágakövek drágakövének nevezett 14,62 karátos Oppenheimer Blue a Christie’s genfi árverésén 56,8 millió svájci frankért, azaz 16,2 milliárd forintért kelt el. 2018 novemberében – szintén a Christie’s genfi árverésén – a 18,96 karátos rózsaszín Pink Legacy (Rózsaszín Örökség) nevű csiszolt gyémántért 50,375 millió svájci frankot (49,9 millió dollár; 14,243 milliárd forint) fizetett Harry Winston amerikai ékszerész.

A cikk a Manager Magazin júniusi számában jelent meg
(A legkeményebb csillogás)