A fürdők húzzák a szállásdíjbevételt is

Nyomós érvként szolgál a hazai fürdőágazat működési feltételeinek javítása mellett az a KSH által kimutatott adat, miszerint

a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 71 százaléka a fürdős desztinációkhoz kötődik.

Ebben az elsöprő hányadban a Balaton-parti strandok nincsenek benne, szerepel viszont Budapest, ahol a műemlék gyógyfürdők kimutatottan az egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciónak számítanak.

A Magyar Fürdőszövetség tavaly megválasztott új elnöke, Boros László Attila a szervezet éves közgyűlése után a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy

nem tartja reménytelennek a 27 százalékos áfával működő fürdőszolgáltatások adójának csökkentését, hiszen a kormány hangsúlyozottan támogat fürdőfejlesztési projekteket – jelenleg éppen 85 milliárd forint értékben készül erre, vagyis fontosnak tartja a nemzetközi és országos jelentőségű fürdők vonzerejének erősítését.

Csakhogy – tette hozzá az elnök – azt is látni kell, hogy a bérfejlesztések terén mielőbb lépni kell, a növekvő forgalmat csökkenő létszámú állománnyal érték el, az országos átlagbérektől folyamatosan leszakadó fürdőágazati jövedelemszint tovább súlyosbodó problémákat hoz.

A fürdőszövetség – elfogadva a szállodaszektorban a kifehérítéstől, vagyis a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ működésétől függővé tett áfacsökkentési tárgyalásokat – önkéntesen, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) együttműködve kívánja forgalmi adatokkal segíteni a turizmusirányítást.

A fürdőhelyi rendszerbe belépők havonta összegzett adataikért cserébe az MTÜ-től trendriportokat, akár saját desztinációjuk várható vendégforgalmára vonatkozó értékes piaci adatokat kapnak majd, és hozzájárulnak az ágazat által megcélzott, egységes turisztikai áfa lehetőségének megteremtéséhez.

Az alapvetően a Modern váro­sok program keretében elindult és tervezett fürdőfejlesztések mellett a meglévő, már népszerű gyógyhelyek korszerűsítésének támogatását tartja kiemelten fontosnak a szakszövetség.