Tradíció és női energiák | Világgazdaság

Az új vezérigazgató a teljes átalakulás levezénylésére szerződött, beleértve a belső szervezeti kultúraváltást, a kifelé szóló kommunikáció és marketing megújítását, új termékek és szolgáltatások bevezetését és a digitalizációt is. A cél, felkészíteni a céget a 21. század kihívásaira. Zakariás Fruzsina azt mondja, épp ez motiválta a feladat elvállalásakor: „Előző pozíciómban is arannyal, ezüsttel, azaz nemesfémekkel foglalkoztunk, a speciális termék, speciális értékesítés és különleges ügyfélkör nem idegen számomra. A BÁV-hoz a Magyar Éremkibocsátó cégvezetői pozíciójából érkeztem, itt a numizmatika állt a középpontban: saját érméket bocsátottunk ki és általuk gyűjtőket teremtettünk, ott a nulláról indulva építkeztünk. Most épp ellenkezőleg: egy nagyon régóta működő, tradíciókban gazdag céget kell felfrissíteni és felkészíteni a következő időszakra, a 21. század kihívásai ra. Szakmailag rendkívül izgalmas feladatnak ígérkezik.”

Lojalitás, teljes spektrum

A BÁV-nál alapérték a munkatársak lojalitása. Az 2019 tavaszán rendezett 1. Országos BÁV Találkozón az előzetes tervek szerint azok kaptak volna elismerést, akik legalább 15 éve a cégnél dolgoznak, de kiderült, ebben az esetben 120 munkatársat kellene színpadra szólítani a 400-ból, így „mindössze” a legalább 30 éve a BÁV-nál dolgozó 29 kollégát díjazták.

„Nagyon komoly érték, hogy ilyen elkötelezett és lojális munkavállalóink vannak, úgy szeretnénk új vállalati kultúrát bevezetni, hogy ez ne sérüljön. Azon mindenképp változtatni szeretnénk, hogy a BÁV sokakban még mindig egy szocialista nagyvállalat képzetét kelti. A belső szervezeti kultúra és a márkastratégia összehangolásába sok energiát fektetünk. Meglévő értékeink megjelenítésében még számtalan rejtett tartalékot, eddig ki nem használt lehetőséget látok.”

A BÁV mindig is fontosnak tartotta a műtárgy-kereskedelem teljes spektrumát lefedni, így hát nem elégedtek meg az ékszer- és műtárgyszegmensben elért vezető helyükkel, az elmúlt években a festménypiacon is ráerősítettek.

Folyamatosan dolgoznak azon, hogy újabb és újabb generációkat tudjanak az ügyfeleik között. A fiatalokat megszólító plakátárverések, a kerámiák és a kortárs művek megjelenése az üzletekben és az aukciókon eredményesek voltak.

„A műtárgyvásárlók mellett a műtárgybefektetők felé is nyitni szeretnénk. Ehhez edukációra van szükség, amiben nekünk mint zászlóshajónak nagy szerepet kell vállalnunk, amiben csak az egyik platform a BÁV Akadémiánk, az árveréseink minősége, a hozzájuk kötődő kommunikáció, a rendezvényeink ugyanolyan fontosak.

Meg akarjuk törni azt a sokak fejében élő hiedelmet, miszerint a műgyűjtés kizárólag a leggazdagabbak kiváltsága, mivel nagyon költséges hobbi.

A kamaraaukcióink célja éppen az, hogy néhány tízezer forintos összegért is szép, kultúrtörténetileg érdekes, egyedi tárgyakat kínáljunk, amolyan első lépésként ebben a világban, vagyis a kezdő gyűjtőknek” – vázolta fel a megszólítás módját és az edukáció fontosságát a vezérigazgató.

A BÁV saját vizsgálata szerint változás érzékelhető mind a gyűjtők, mind a befektetők körében a nők számarányát tekintve. Hagyományosan eddig a kockázatvállalóbb férfiak léptek erre a területre, de manapság egyre több nő érdeklődik, egyre többüknek jut ideje és energiája arra, hogy ismereteket szerezzen és gyűjtőként is képezze magát. A BÁV képzésein a csoportok háromnegyede nőkből áll, és mind gyakrabban vásárolnak maguknak az árveréseken – elsősorban ékszert, de más műtárgyakat is.

Munkareggelik

Zakariás Fruzsina hét éve tagja a női vezetőket tömörítő TWMC-nek (Top Women Managers Club), melyet Csík Klára alapított azzal a szándékkal, hogy a női menedzsereknek is teremtsen egy networkingre alkalmas fórumot. „A női vezetőknek kevesebb idejük jut az informális üzleti kapcsolataik ápolására, hiszen több szerepkör között kell megosztaniuk az idejüket. Jellemzően munkareggelik keretében találkozunk, gyakran valamelyikünk cégénél. Klára tudatosította bennünk, milyen óriási jelentősége van ezeknek az összejöveteleknek. Olyan triviális ügyekben is tudunk segíteni egymásnak, hogy valamelyikünk gazdasági igazgatót keres, és a többiek tudnak ajánlani valakit, de még ennél is fontosabb, hogy a felső vezetők klasszikus elmagányosodása esetén van egy fórum, egy közösség, ahol megbeszélhetjük a problémáinkat.

Minél magasabbra jutsz, annál inkább egyedül vagy, s ez a nőkre hatványozottan igaz.

Egymás problémáinak és kihívásainak a megismerése fejleszt bennünket, a közös ötletelés az egyik leghasznosabb része a történetnek.” Világszinten a női energiák bevitele a cégvezetésbe jó néhány helyen pozitív eredményt hozott. Itthon a pénzügyi szektorban még mindig kevés női vezetőt látunk, márpedig a BÁV a zálogüzletág és a műtárgybefektetések okán is idetartozik.

„Minél magasabbra jutsz, annál inkább egyedül vagy, s ez a nőkre hatványozottan igaz”
Fotó: Móricz-Sabján Simon

Zakariás Fruzsina azt mondja, számos erős női vezetőt ismer, bár azt is hozzáteszi, mostanában sok olyan megbeszélésen ül, ahol rajta kívül nincsenek hölgyek. „Egy-egy hosszú, erős karakterű férfiakkal folytatott tárgyalás után gyakran érzem, hogy igenis kell a női energia is a haladáshoz. A szükséges konfrontációk után eljön az a pont, amikor valakinek vissza kell terelni a résztvevőket a közös gondolkodásba. A kompromisszumos megoldásokhoz vezető úton kellenek a női vezetők. A 21. században a legfontosabb kompetenciák közé tartozik a rugalmasság és a változásokra való gyors reagálás képessége, tapasztalataim szerint a női menedzsereknek ezek a legfőbb erényei. Amikor a nemrég megrendezett országos munkatársi találkozónkon a két férfi üzletágvezető kollégámmal egymás után prezentáltunk, fontos visszajelzést kaptam. A kollégák szerint az előadásomból, a jelenlétemből gondoskodás sugárzott, valami olyasmi, hogy itt vagyok, értetek vagyok, veletek vagyok, míg a férfi kollégák előadásait a hagyományosabb hadvezértípus megközelítés jellemezte, bennük az elvárásokkal és az útvonal ismertetésével.”

Konszenzus

Zakariás Fruzsina szerint az, hogy egy vezető hol helyezkedik el a demokratikus-autokratikus skálán, helyzet- és személyiségfüggő, ő magát a demokratikus vezetők közé sorolja. Mindig a konszenzus kialakítására törekszik.

Hiszek abban, hogy a közös célt addig kell gyúrni együtt, amíg mindenki magáévá teszi és megérti, miért arra megyünk, mert csak így tudunk együtt haladni és végül célba érni. Erőteljesen bevonó vezető vagyok, ami nem esik nehezemre, mert kifejezetten érdekel a kollégák véleménye.

A BÁV most – a cég vezetőjének hasonlatával élve – egy átalakítás, felújítás alatt álló luxusóceánjáró, amelyet csak egy erős és összedolgozó vezetői csapattal lehet irányba állítani. Egy ilyen hajó lassan fordul, Zakariás Fruzsina ezért azt emeli ki, hogy a vízió val és a célra tartással nincs baj, amire viszont újra és újra figyelmeztetnie kell magát, az a türelem.

A cikk a Manager Magazin júniusi számában jelent meg
(Tradíció és női energiák)