Taroltak a fővárosi építőipari cégek

Az építőipar lobbiereje nélkül szakértők szerint elképzelhetetlen lenne az ágazat állami forrásból történő technológiai korszerűsítése, hasonló feltőkésítésre például a fém-, a műanyag- vagy a faipar szereplői belátható időn belül aligha számíthatnak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezelt pályázati csomagban a korábbi kétszer 8 milliárd forintos keret után a harmadik körben 6 milliárd volt a tét, az adatbázis szerint a 77 nyertes közül a budapesti Épszerk-Pannónia Invest Kft. járt a legjobban, amely

400 millió forintot igényelt, végül pedig 266 milliót ítéltek meg a javára. A pénzügyi eredmények is a szóban forgó vállalkozás mellett szólhattak, hiszen tavaly 5,7 milliárd forint árbevételt és 295 milliós profitot ért el, az előbbi 12 százalékos növekedésnek felel meg, az utóbbi pedig csaknem duplázás a 2017-es adatokhoz képest.

A tíz legnagyobb nyertes közül egyébként hét fővárosi. A toplistára 137 millió forintos támogatással lehetett felkerülni, vidékről pedig csak egy törökbálinti, egy esztergomi és egy sándorfalvai cég kapott helyet az élbolyban. Az Épszerk-Pannónia mellett a képzeletbeli dobogóra a Gerecse-Plusz Kft. és a MAB Tarnóca Kft. állhatott fel

228, illetve 224 millió forintos támogatással, rajtuk kívül a 200 milliós mérföldkövet csak az Archibona Kft. érte el (206). Pályázatíró forrásaink szerint az elnyert támogatást a döntő többség nagy értékű építőipari eszközökre, gépekre fordította, jellemzően földmunkagépre, toronydarura, állványra, markolóra, kotróra vagy rakodóra.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható