Minden, amit tudni kell az európai parlamenti választásról

Több százmillió európai választja meg az Európai Parlament (EP) új képviselőit: a választásokat május 23-26. között (csütörtöktől vasárnapig) tartják meg az unió 28 tagállamában.

Hollandia és Nagy-Britannia nyitja az EP-voksolást

A tagországok többségében vasárnap lesz a voksolás, Hollandiában és Nagy-Britanniában (a Brexit körüli polémia miatt a szigetország sem marad ki) már csütörtökön lehet szavazni. Pénteken szintén két országban tartanak szavazást: Csehországban és Írországban, az előbbiben viszont pénteken és szombaton is szavazhatnak. Szombaton négy országban lesz voksolás: Csehország mellett Lettországban, Máltán és Szlovákiában is voksolhatnak.

A legtöbb uniós országban vasárnap szavaznak, bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az eredmények közzétételével ezekben az országokban is meg kell várni, hogy az unió egész területén befejeződjön a szavazás. Az unió előírása szerint ugyanis addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnak,

ezért Magyarországon is meg kell várni, amíg bezárnak az olaszországi, este 11-ig nyitva tartó szavazóhelyiségek.

Hogyan választunk?

Május 26-án vasárnap mintegy 8 millió 11 ezer magyar választópolgár vehet részt a voksoláson, Magyarország összesen 21 képviselőt küld az EU parlamentjébe.

Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik, a listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár ajánlása volt szükséges. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumokat az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint osztják ki.

Mandátumot az a párt kaphat, amelyik a voksoláson több szavazatot kap, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka.

A listáról a jelöltek a párt által megállapított sorrendben jutnak mandátumhoz. A választás minden tagállamban egyfordulós, Magyarországon a választópolgárok kilenc pártlista közül szavazhatnak:

• MSZP-Párbeszéd,
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
• Jobbik Magyarországért Mozgalom,
• Fidesz-KDNP,
• Momentum Mozgalom,
• Demokratikus Koalíció,
• Mi Hazánk Mozgalom,
• Magyar Munkáspárt,
• Lehet Más a Politika.

A magyar választók 10 277 hazai szavazókörben, 132 külképviseleten személyesen szavazhatnak, a több mint 115 ezer regisztrált választópolgár pedig levélben adhatja le a voksát.

Azok a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók, akik a lakóhelyüktől más magyarországi településen kívánnak voksolni,

Az EP az unió egyetlen közvetlenül megválasztott intézménye

Az EP-be az uniós polgárok 1979 óta közvetlenül választják meg a képviselőket, a választásra ötévente kerül sor. Az Európai Parlament 751 képviselőt számlál és az unió egyetlen közvetlenül megválasztott intézménye, amely Strasbourgban és Brüsszelben is ülésezik.

A parlament az Európai Unió Tanácsával és az Európai Bizottsággal együtt alkotja az unió törvényhozó hatalmi ágát.

Az Európai Unió Tanácsában a tagországok szakterületekért felelős miniszterei, az Európai Bizottságban pedig a tagállamok által jelölt biztosok ülnek.

Az EP-ben a pártok különböző frakcióknak a tagjai: a képviselők nem országok alapján, hanem a politikai hovatartozásuk szerint alkotnak képviselősportokat. Jelenleg hét frakció van, és egyiknek sincs abszolút többsége, ezért a frakcióknak együtt kell működniük, ha a módosításaikhoz szeretnék megnyerni a többséget.

Legalább 25 képviselő, akik az uniós tagállamok legalább negyedéből érkeznek alkothatnak frakciót. Az Európai Parlamentben jelenleg frakciót alkot az

• Európai Néppárt (Kereszténydemokraták),
• az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége,
• az Európai Konzervatívok és Reformerek,
• a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért,
• az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal,
• a Zöldek/Európai Szabad Szövetség
• és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport.

Folyamatosan csökken a részvétel

A legfrissebb Eurobarométer-felmérés szerint az

európai polgárok 48 százaléka érzi úgy, hogy befolyásolhatja az unió politikáját, a tagállamok közötti eltérések ellenére ez összességében 10 százalékos növekedést jelent tíz év alatt.

Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultaknak kötelező elmenniük voksolni, ahol nem kötelező a szavazás, ott hagyományosan Máltán a legmagasabb a választási részvétel: 2004-ben a választásra jogosultak 82,4 százaléka, 2009-ben 78,8 százaléka, 2014-ben 74,8 százaléka ment el szavazni.

Fotó: AFP

Az Európai Parlament összesítése szerint öt évvel ezelőtt a választáson Belgiumban és Luxemburgban volt a legmagasabb: Belgiumban 90, Luxemburgban 86 százalék feletti volt a részvétel. 2014-ben összesen csak négy országban volt harminc százalék alatti a részvétel az EP-választáson,

azaz a jogosultaknak kevesebb mint a harmada szavazott Magyarországon, Horvátországban, Szlovéniában, Lengyelországban. A legalacsonyabb, 20 százalék alatti volt a részvételi arány Csehországban és Szlovákiában volt.

Amióta az EP tagjait közvetlenül választják, folyamatosan csökken a részvétel: 1979-ben még 62 százalékos volt, ezt követően választásról választásra csökkent a részvétel: 1984-ben 59 százalékos, 1989-ben 58, 1994-ben 57 százalékos volt. Az 1999-es voksoláson azonban a részvételi arány 50 százalék alá esett: a voksolásra jogosultak mindössze 49,5 százaléka szavazott. 2004-ben a részvételi arány tovább csökkent 46 százalékra, 2009-ben 43 százalék volt, 2014-ben pedig 42,6.