Kimerülő munkaerőpiaci tartalékok | Világgazdaság

A hazai gazdaság dinamikus bővü­lé­sével párhuzamosan a mun­ka­erőpiaci aktivitás gyors növekedésének lehettünk tanúi az utóbbi években. A munkaképes korúak száma azonban évről évre csökken: a kilépő idősek népesebb generációját nem képesek pótolni a még jó ideig egyre kisebb létszámú születési évjáratokból belépő fiatalok, vagyis a demográfiai krízis behatárolja a munkaerőpiac tartalékait is.

A rendszerváltás utáni foglalkoztatási krízist az ezredforduló után lassan bővülő aktivitás követte, amely bővülő foglalkoztatottság és csökkenő munkanélküliség mellett ment végbe.

2010 óta az EU-tagállamok közül hazánkban nőtt legerőteljesebben a foglalkoztatás: 2018 végére a munkaképes korú népesség 70 százaléka dolgozott, a munkanélküliek aránya pedig történelmi mélypontra, 3,6 százalékra süllyedt. Mindkét mutató kedvezőbb az uniós tagországok átlagánál, miközben 2010-ben még Magyarországon volt a legalacsonyabb a foglalkoztatás.

A kedvező fordulatot a gazdasági konjunktúra következtében megnövekvő munkaerő-kereslet mellett számos intézkedés támogatta, az egyensúly azonban ismét megbillent, bár a korábbiaktól eltérő módon, mivel ma már a munkaerőhiány a gond. Ennek kialakulásában strukturális tényezők – a keresleti és a kínálati oldal képzettségi szerkezetében mutatkozó különbségek és a területi egyenlőtlenségek – is közrejátszanak.

Nyilvánvaló, hogy az új helyzet a bővülő gazdaság velejárója, ugyanakkor alkalmazkodást kíván a különböző szereplőktől, a szakpolitika alakítói mellett a munkáltatóktól is. Az utóbbira látunk is néhány hatékony megoldást, mint például

a képzés támogatása, a rugalmas foglalkoztatás vagy a családbarát kezdeményezések, amelyek nemcsak a munkavállalók vonzását, hanem a családos munkavállalók elköteleződését is elősegítik. Rövid távon a problémák a munkaképes, de inaktív népesség – elsősorban a nők és az idősebb munkavállalók – munkába állásával, valamint a képzettségi és a földrajzi korlátok feloldásával részben kezelhetővé válnak.

A nők foglalkoztatásának növelését előmozdítják a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását segítő intézkedések: az utóbbi években a gyermeknevelési ellátások rendszerének alakítása, a családi adókedvezmény, a bölcsődefejlesztési programok vagy a kisgyermekeseknek biztosított részmunkaidős foglalkoztatás. Az idősebbek munkaerőpiaci részvételét a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, a nyugdíjas-szövetkezetek révén kínált álláslehetőségek és a nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók tb-járulékmentessége ösztönzi.

Az eddigi intézkedések következtében 2010 és 2018 között a 25–49 éves nők körében a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya nőtt a legnagyobb mértékben, a 60–64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 13-ról 38 százalékra emelkedett.

A strukturális különbségek és a munkaerőhiány csökkentését számos aktív és passzív eszköz segíti: például a különféle képzési programok, a közfoglalkoztatás átalakítása a közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra való kivezetésének előmozdítása érdekében, a munkaerő mobilitásának elősegítése vagy az álláskeresők által igénybe vehető szolgáltatások, támogatások. Az elmúlt két évben a foglalkoztatottság bővülése már teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiachoz kötődött, a közfoglalkoztatottak és a külföldi telephelyen munkát vállalók száma – az előbbi dinamikusabban, az utóbbi kisebb mértékben – csökkent. (A hazai munkaerő felmérésekor azokat a külföldön dolgozókat lehet elérni, akiknek a családja itthon él, a családjuk nélkül vagy egyedülállóként külföldön dolgozókat az adott ország hivatalos statisztikája méri.)

A külföldön munkát vállalók számának mérséklődéséhez hozzájárult az utóbbi években tapasztalt nagyarányú hazai béremelkedés is.

A munkaerőhiány kezelésére hivatott, rövid és középtávon megoldást kínáló összehangolt szakpolitikai intézkedések mellett azonban a demográfiai öregedésből eredő hosszú távú munkaerőhiányt a születések számának növekedése tudja előbb mérsékelni, majd a későbbiekben megszüntetni. Hosszú távon tehát elő kell segíteni a munkaerőpiacra belépő évjáratok létszámának növelését, ami csak átfogó, a családokat középpontba állító csomag sikeres megvalósításával lehetséges.