PÉNZÜGYI HÍREK
Fűszerezett szöcske, sült tarantula, dobogó kobraszív
[ad_1]
Különleges és lokális ételek, amelyekre a legtöbben nem szívesen gondolnak, mások a fél világot átutaznák azért, hogy ilyen fura csemegéket kóstolhassanak.
Szárított rovar, növényi anyaggal helyettesített hús, szemét hal – ha nem is megszokott alkotóelemei étkezésünknek, de az elmúlt években már néhány hazai hipermaketben is megjelentek ezek az élelmiszerek. A környezettudatos szemlélet terjedésével pedig egyre izgalmasabb ételek készülnek belőlük, mesterszakácsok kísérleteznek olyan receptekkel, amelyek a más ízvilághoz szokott kóstolók számára is fogyaszthatóvá teszik e termékeket. Néhány növényi kolbászt már a húsimádók is kifejezetten finomnak értékelnek. A korábban a halászok által kiválogatott, asztalra sem kerülő szemét halakból készülő egyre érdekesebb fogások pedig több étlapon megtalálhatók.
Rovarcsemegék
Így talán ma már kevesebben lepődnek meg, ha egy dél-koreai piacon sült vagy főtt selyemhernyólárvával (beondegivel) kínálják őket, amely mellé a helyiek rizsbort kortyolgatnak. Persze egyáltalán nem biztos, hogy kedvük lesz megkóstolni, nehéz ugyanis függetleníteni az európaiak számára valószínűleg rémes szagtól, ám ha ez sikerül, a csemege – állítólag – kifejezetten finom, ráadásul remek tápanyag- és fehérjeforrás. Persze nem csak Dél-Koreában, majd minden ázsiai országban kedvelik a rovarokat.
Sült tarantula
Fotó: AFP
A Thaiföldre látogatóknak szinte kötelező megkóstolni a jing leedet, amely fűszerezett óriás szöcske. Kambodzsában a sült tarantula, Vietnamban a hangyatojás kihagyhatatlan – természetesen csak a vállalkozó kedvűeknek. Előbbit sütik, utóbbiból levest főznek. A tarantula ízét a tonhal és a csirke közé teszik azok, akik kóstolták, mások szerint erősen kell fűszerezni, mert anélkül íztelen. A hangyatojás állagra hasonlít a kaviárhoz, de míg az utóbbi sós, a hangyatojás inkább savanykás.
Férges sajt, rothasztott hús
Nem kell azonban ilyen messzire utazni ahhoz, hogy szokatlan ételt kóstoljon valaki. Az itáliai asztalokon évszázadok óta megtalálható a casu marzu. Ez egy eredetileg Szardíniáról származó juhsajtféleség, amelyben a rovarpeték (a sajtlegyek petéi) „segítik” az érlelést. Rendkívül puha, és nagyon érdekes az íze, de amikor szelnek belőle, látható a rengeteg mozgó féreg.
Férges sajt
Fotó: AFP
ARANYBA CSOMAGOLT ÍZORGIA
A New York-i híres Serendipity 3 látogatói általában a hely népszerű fagyasztott forró csokoládéját választják. Az ultragazdagok azonban megengedhetnek maguknak valami sokkal érdekesebbet is, ha hajlandók rááldozni ezer dollárt. Ez a csemege a „Golden Opulence Sundae”. A desszertet legalább 48 órával a fogyasztás előtt kell megrendelni. Három gombóc tahiti vaníliafagylaltot tartalmaz, amelyet 23 karátos aranylevélbe csomagolnak, mandulával, kaviárral és cukros orchideával tálalnak, az elkészítése nyolc órát vesz igénybe. A desszertet 350 dolláros Baccarat kristálykehelyben (23 karátos aranyszál szegéllyel) szervírozzák, egy 18 karátos aranykanalat helyezve mellé. A sundae a legmagasabb minőségű összetevőket tartalmazza, a csokoládé Toscanából, a vaníliabab Madagaszkárról, a tetején lévő kandírozott gyümölcs Párizsból érkezik.
Nem kevésbé teszi próbára a vállalkozók kísérletező kedvét az izlandiak csemegéje, a hakarl, amely hónapokig „érlelt” cápahús. Az érlelés annyit jelent, hogy a fogást egyszerűen elássák. Hasonló élményt nyújt a svédek erjesztett heringje, a surströmming, amely több hétig a saját levében áll fogyasztás előtt. A csemegék szaga… nos, valószínűleg nem véletlen, hogy ezeket a világ legbüdösebb ételeiként emlegetik.
Élő, mozgó állat a tányéron
A változó étkezési trendek egyik határozott vonulatát jelenti napjainkban a kevésbé feldolgozott élelmiszerek fogyasztása. Egyre szélesebb körben elfogadott – sőt trendi – nyers húst enni: a világ minden táján hozzájuthatunk például már kiváló szusihoz. Élő állatok feltálalását azonban a többség nemcsak bizarrnak, hanem egyenesen kegyetlennek tartja, nem mindenki van azonban ezzel így.
Kobra
Fotó: AFP
Vietnamban a kobra még dobogó szívét fogyasztják előszeretettel. Ezt a vendég szeme láttára emelik ki az állatból. Csak a szívét tálalják fel nyersen, némi vért is adva hozzá. A kígyó húsából több ízletes fogást készítenek. Japánban ma is találhatók olyan éttermek, ahol felszolgálnak ikizukurit, azaz élő halat, amely ki van ugyan filézve, de még mozog a tányéron. Koreában pedig több helyen kínálnak élő polipot. Ezzel a csemegével érdemes azonban óvatosnak lenni: nagyon alaposan meg kell rágni, a polip tapadókorongja ugyanis megakadhat a torokban, ami fulladást is okozhat.
KERESD A MACSKÁT!
A világ egyik legkülönlegesebb és egyik legdrágább kávéja a kopi luwak, évente csak néhány száz kiló kerül belőle piacra. Indonéziában, Jáva szigetén a kávébabot egy cibetmacskaféle, a maláj pálmasodró szüreteli le akkor, amikor még gyümölcshúsos. Az állat emésztőrendszerében a kávébab elveszti savasságát, különleges aromát kap. A kávészemeket az ürülékből gyűjtik össze, megtisztítják, majd pörkölik. Az ebből készült kávé íze lágy, a csokoládéra hasonlít. A karácsony előtti időszakban akciósan 18 ezer forint körüli áron kínáltak 100 grammot ebből az őrleményből. Érdemes azonban alaposan megvizsgálni az eladót, mert mint minden különlegességet, ezt is hamisítják.
Fotó: AFP
Csak igazán bátraknak
Már nem él és nem mozog, de csak az igazán bátraknak érdemes próbát tenni a gömbhallal (fugu) is, amelyet Japán partjainál halásznak. Az állat szemében, bőrében és több egyéb testrészében méreg van, ezért ha nem a vendég utolsó vacsorájának szánja az ételt a szakács, nagyon körültekintően kell elkészíteni – csak kevés profi vállalkozik erre a feladatra.
Gömbhal (fugu)
Fotó: AFP
A cikk a Manager Magazin februári számában jelent meg
(Fűszerezett szöcske, sült tarantula, dobogó kobraszív)
[ad_2]
Source link
