Egyre drasztikusabb lépések jöhetnek | Világgazdaság

Tovább gyengült tegnap az argentin pezó az amerikai dollárral szemben azt követően, hogy a Buenos Aires-i kormány a hét végén devizavásárlási korlátozást hagyott jóvá.

Az intézkedés miatt – amely a tervek szerint év végéig marad érvényben – a cégeknek ezentúl engedélyt kell kérniük a jegybanktól, ha devizát szeretnének vásárolni, és nem tehetik megtakarítási céllal. Emellett a nagyobb exportvállalatokat arra kötelezik, hogy Argentínában váltsák be devizatartalékaikat, ráadásul erre határidőt is szabnak. A szigorítás a lakosságot is érinti: havonta összesen tízezer dollár értékben vásárolható deviza, és ugyanez a limit vonatkozik a külföldi utalásokra is. Hernán Lacunza pénzügyminiszter, aki a múlt hónapban váltotta elődjét, Nicolás Dujovne-t, kellemetlennek nevezte az intézkedéseket.

Nem átlagos helyzetű országra szabottak ezek a lépések, ám ha nem vezetjük be őket, súlyos következményekkel kellene számolnunk

– idézi a Reuters. A latin-amerikai ország kormánya közleményben jelezte, hogy a rendkívüli intézkedés célja a gazdaság normál működésének biztosítása.

Az augusztus közepi előzetes választás piaci szempontból pusztítónak bizonyult. Az irányadó Merval index és az argentin pezó értéke is zuhant, mivel a befektetőket megriasztotta, hogy a megméretés az ellenzéki Alberto Fernández fölényes győzelmével zárult. Szakértők szerint a piacbarátnak tekinthető elnök, Mauricio Macri már nem dolgozhatja le a hátrányát az októberi voksolásig. A jegybank múlt hét szerda óta mintegy egymilliárd dollárnyi tartalékot használt fel annak érdekében, hogy erősítse a nemzeti fizetőeszközt, ám a kívánt hatást nem érték el. A pezó az augusztus 11-i előzetes választások óta már több mint 30 százalékot veszített az értékéből.

Ahogy a Macri-kormány lassacskán kifogy a lehetőségekből, egyre kellemetlenebb eszközökhöz kell majd nyúlniuk, és olyan intézkedések várhatók, amelyeket az argentin lakosság többé nem akart megtapasztalni. A sötétben tapogatódzunk, a bizonytalanság pedig csak nőhet, ha nem sikerül helyreállítani a piaci bizalmat

– vélekedik Emilio Ocampo független közgazdász és tanácsadó. Elemzők szerint a befektetőket az nyugtatná meg, ha Fernández és Macri együtt dolgoznának a piaci helyzet normalizálásán, erre azonban nincs túl sok esély.

Macri 2015-ös beiktatása után igyekezett kerülni a nagyobb állami kiadásokat, és megszorító intézkedésekkel próbálta kihúzni az országot a gazdasági válságból. A lépések azonban csak részben bizonyultak eredményesnek, a fogyasztói árak emelkedését például nem sikerült mérsékelnie a kabinetnek, és a tavaly csaknem 50 százalékos infláció mellett jócskán csökkent a fogyasztói vásárlóerő. Végül – a lakosság rosszallása ellenére – Macri kénytelen volt a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni, amely összességében 57,1 milliárd dolláros hitelkeret folyósítását vállalta. Sok piaci szereplő attól tart, hogy az elmúlt hetek és napok eseményei után az IMF későbbre halaszthatja a következő, 5,4 milliárd dolláros részlet szeptemberben esedékes folyósítását. Az Aberdeen Standard Investments befektetési menedzsere, James Athey azonban úgy véli,

a valutaalap nem szeretné megadni egy ilyen döntéssel a végső csapást az argentin gazdaságnak.