A Montréali Jegyzék a jövőbe mutathat

A Montréali Jegyzék a jövőbe mutathat

Harminckét éve ezen a napon írta alá 46 ország a magas légköri ózonréteg védelmét szolgáló Montréali Jegyzőkönyvet, eddig közel kétszáz ország csatlakozott a kezdeményezéshez. Földünk természetes pajzsának regenerálódására jó esélyek mutatkoznak, de még rengeteget kell dolgozni érte.
Harminckét éve, 1987. szeptember 16-án negyvenhat ország vezetője megállapodott abban, hogy az ózonréteg védelméért csökkentik a természetes pajzs károsodásáért felelős vegyi anyagok kibocsátását. De miért is volt fontos lépés, hogy közel harminc éve Kanadában megszületett ez az egyezmény?
Az ózonréteg és az ózonlyuk
Az ózonréteg felfedezése egy francia tudós, Charles Fabry fizikus érdeme. Hathatósabban már egy brit meteorológus, G. M. B. Dobson vizsgálta, aki egyszerű mérések segítségével állapította meg a sztratoszféra ózonmennyiségét. Egyszerűen mondva tehát az ózonréteg egy, a sztratoszférában, a Földet nem egyenletes mértékben körülvevő ózonmennyiség, amely pajzsként funkcionál.
Az ózonréteg nélkül nem beszélhetnénk a ma ismert földi életről: a vegyi anyag alkotta réteg felfogja a Napból érkező ultraibolya sugarakat, melyek összetörnék az élőlények DNS-szerkezetét.
Fotó: AFP
Ózonlyuknak nevezzük azt a jelenséget, amikor az ózonkoncentráció egy kritikus szint – 220 Dobson-egység – alá esik.
Felfedeztük, felfogtuk, cselekedtünk
Talán kevés olyan globális szintű emberi kooperációt látott még a világ, amit a nemzetközi közösség tett az ózonréteg megmentéséért. A sztratoszférában lévő ózonkoncentráció mértékét az ötvenes évek óta folyamatosan figyelték, ám az idő előrehaladtával csökkenést fedeztek fel a kutatók.
A hetvenes évek közepén – 1974-ben – három tudós, Paul Crutzen, F. Sherwood Rowland és Mario Molina rámutatott, hogy a koncentráció csökkenése valós, és az emberi tevékenység erősen hat az ózonréteg vékonyodására.
A kutatócsoport a felfedezéséért kémiai Nobel-díjban részesült.
Az ózonlyuk kialakulásához az úgynevezett CFC-gázok kibocsátása vezethet. Ezeket a gázokat alapvetően klíma- és hűtőberendezések működtetéséhez, valamint különböző kozmetikai- és háztartási spray-k hajtóanyagaként használtuk.
Fotó: MW
A Föld vezetői komolyan vették a problémát, bár reagálásuk nem volt a leggyorsabb, mégis cselekedtek. Montréalban 46 ország vezetője – az ENSZ tagállamok kollektíven – szignózta alá azt az egyezményt, melyben a CFC-gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint eredményesen.

A freon-gázok kibocsátása csökkenő tendenciát mutat, bár így is elég sokat termel még az emberiség, főleg a fejlődő országok ipari termelésének köszönhetően.
Az ózonlyuk változása azonban nem csak a tudósok számára érhető el, hanem minden állampolgár számára – köszönhetően a NASA technológiájának. A modern műszerek segítségével havi lebontásban követhetjük nyomon az ózonkoncentráció változását.
Inspiráló lehet a jövőre nézve
Az emberiség ma is olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek összefogást igényelnek.
A klímaváltozás jelensége is ilyen, talán a legsúlyosabb probléma, ám a világ vezetői nem mindenben értenek egyet egymással.
A jövőhéten, New Yorkban megrendezendő klímacsúcson a világ vezetői összegyűlnek, hogy cselekedjenek, mielőtt késő lesz. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának honlapja emlékeztet minket, hogy kooperációval eredményesen felléphetünk a klímaváltozás ellen, hiszen ugyanez sikerült az ózonréteg megmentésének érdekében – a Földünktől 30 kilométerre található természetes védőpajzsunk gyógyul – így a Montréali Egyezménynek immár szimbolikus jelentősége is lehet a jövőnkre nézve.

A kilencéves ökobandita nem csak dumál, cselekszik is
A klímaváltozásról szóló cikksorozatunk aktuális részében három kisgyerekkel beszélgettünk, meglepő válaszok születtek.

 


Source link

Vélemény, hozzászólás?

Close Menu