A kiaknázásra váró kincsünk | Világgazdaság

Már csak az ökoturizmus definíciója miatt is nehéz meghatározni, hogy mekkora részt foglal el a turizmuson belül ez az alágazat. Az ökoturizmus ugyanis nemcsak természeti környezetbe vagy valamilyen természeti látványosság megtekintésére irányuló turizmust jelent, hanem olyan felelősségteljes magatartást és gazdaságszervezési modellt is, amelyben a termelt bevétel egy része visszaforgatódik a természeti érték fenntartására, illetve a helyi közösség megélhetéséhez is hozzájárul – mondja Iványi Anna, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsadója. Az azonban bizonyos, hogy az ökoturizmus a turisztikai ágazat bővülését meghaladó mértékben növekszik.

Abban is megegyeznek a szakértők, hogy itthon az ökoturizmusban óriási potenciál rejlik.

Iványi Anna szerint a helyi közösségek bevonását az ökoturizmus szervezésébe azonban megnehezíti az, hogy Magyarországon – ahogy egyébként Európában szinte mindenhol – a természeti értékeket jellemzően a nemzeti parkokkal azonosítják, illetve azok kezelésében is állnak. Utóbbiak pedig tipikusan állami fenntartású intézmények, amelyeknek közfeladataik vannak, mint például a környezeti nevelés. Ebből következik egy dilemma, nevezetesen, hogy térítésmentesen fogadjanak-e iskoláscsoportokat, mivel minél szélesebb körben van szükség szemléletformálásra, vagy pedig piaci alapon működve belépőt szedjenek, hogy visszaforgatható bevétel keletkezzen.

Az ökoturizmusban nagyon fontos szempont a természeti látványosság oly módon történő bemutatása, hogy azzal hosszú távon ne pusztítsuk el magát a természeti csodát. Iványi Anna a horvátországi Plitvicei-tavakat hozta fel példaként, ahol már olyan szintű az odaáramló tömeg, hogy nemcsak a hely élhetőségét csökkenti, hanem magát a természeti értéket is veszélyezteti.

Itthon páratlan értékeink vannak, amelyek bemutathatók és piacképesek is lennének.

Sok olyan speciális érdeklődésű ember van, aki akár messzire is hajlandó elutazni a hobbijáért, mondjuk, hogy néhány fajt megfigyeljen. Ilyen célcsoport lehet például a madarászok. Magyarországon sok madárfaj él, ráadásul nagy számban találhatók olyan élőhelyek, ahol egyszerre többféle is megtekinthető. A szakértő szerint a Hortobágy például ebben a körben már most is olyan brand, amelyet viszonylag kis ráfordítással még ismeretebbé lehetne tenni, de ugyanez elérhető lenne a Fertő–Hansággal vagy a Balatonnal és környékével is.

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Ahhoz azonban, hogy az ökoturizmus ténylegesen is működjön, nemcsak természeti értékekre van szükség, hanem egyéb szolgáltatásokra is. Többek között ilyen a szállás magas színvonala, az angolnyelv-tudás, az idegenvezetők, akik akár hajnalban is elviszik a turistákat például túzokdürgést nézni. Ehhez viszont olyan szállásadók kellenek, akik alkalmazkodnak az ilyen speciális igényekhez. Minderre hazánkban is vannak jó kezdeményezések, de a szolgáltatások kialakítása mellett megérné az ország ökoturisztikai imázsát is felépíteni.

A cikk a Manager Magazin májusi számában jelent meg
(A kiaknázásra váró kincsünk)