\n\t\t\t\t\t\t\t\tAzt m\u00e1r eddig is tudni lehetett, hogy a n\u0151i reprodukci\u00f3s rendszert befoly\u00e1solj\u00e1k a k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k, de az most lett kimondva el\u0151sz\u00f6r, hogy az any\u00e1k \u00e1ltal bel\u00e9legzett l\u00e9gszennyez\u00e9s az embri\u00f3t is el\u00e9rheti bizonyos esetekben. A kutat\u00f3k tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latokat szorgalmaznak a t\u00e9m\u00e1ban \u00e9s a politika sz\u00ednter\u00e9re vinn\u00e9k az egyre n\u00f6vekv\u0151 probl\u00e9m\u00e1t.
\n \t\t\t\t\tEgy ny\u00e1ron publik\u00e1lt kutat\u00e1s eredm\u00e9nyei arra vil\u00e1g\u00edtottak r\u00e1, hogy azokn\u00e1l az emberekn\u00e9l, akik az \u00e1tlagosn\u00e1l jobban ki vannak t\u00e9ve a l\u00e9gyszennyez\u00e9snek, k\u00f6nnyebben alakul ki bipol\u00e1ris zavar, depresszi\u00f3. A szak\u00e9rt\u0151k t\u00f6bb milli\u00f3 \u2013 z\u00f6m\u00e9ben amerikai \u00e9s d\u00e1n \u2013 p\u00e1ciens adatait \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k ki. A ment\u00e1lis betegs\u00e9geknek sz\u00e1mos oka lehet, a l\u00e9gszennyezetts\u00e9g \u00faj t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt \u00edrhat\u00f3 a list\u00e1ra. A kutat\u00f3k szerint nagyj\u00e1b\u00f3l ugyan az j\u00e1tsz\u00f3dik le az emberi szervezetben, mint az \u00e1llatokn\u00e1l: a rossz min\u0151s\u00e9g\u0171 leveg\u0151 az agyba jutva gyullad\u00e1st okoz, ami hasonl\u00f3 t\u00fcneteket gener\u00e1l, mint a depresszi\u00f3.
\nA h\u00e1bor\u00fak, gyilkoss\u00e1gok, tuberkol\u00f3zis, AIDS, vagy a mal\u00e1ria k\u00f6vetkezt\u00e9ben sem hal meg \u00e9vente annyi ember, mint a l\u00e9gszennyez\u00e9s miatt, erre jutott a WHO.
\nAz eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi vil\u00e1gszervezet 7 milli\u00f3ra becs\u00fcli azok sz\u00e1m\u00e1t, akiknek a hal\u00e1l\u00e1t a rossz leveg\u0151 miatt kialakult, els\u0151sorban daganatos megbeteged\u00e9sek okozz\u00e1k. A Health Effects Institute amerikai nonprofit kutat\u00f3int\u00e9zet meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai is aggodalomra adnak okot, \u00e1tlagosan k\u00e9t \u00e9vvel is megr\u00f6vid\u00edti egy ma sz\u00fcletett gyermek \u00e9let\u00e9t a szennyezett leveg\u0151. \u00c1zsi\u00e1ban a legrosszabb a helyzet egy\u00e9bk\u00e9nt ezen a t\u00e9ren.
\nA m\u00e9hlep\u00e9ny a magzat sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e1ros anyagokat alapvet\u0151en megsz\u0171ri, a mikr\u00f3szemcs\u00e9k m\u00e9gis \u00e1thatolhatnak rajtaFot\u00f3: AFP
\nAz emberi magzat m\u00e1r a m\u00e9hlep\u00e9nyben is ki van t\u00e9ve a \u201et\u00e1mad\u00e1soknak\u201d a brit term\u00e9szettudom\u00e1nyos szakfoly\u00f3irat, a Nature oldal\u00e1n k\u00f6zz\u00e9tett \u00edr\u00e1s szerint. A kutat\u00f3k t\u00f6bb placent\u00e1t vizsg\u00e1ltak meg nagy felbont\u00e1s\u00fa k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1ssal, k\u00f6z\u00fcl\u00fck \u00f6t volt korasz\u00fcl\u00e9shez k\u00f6thet\u0151, huszonh\u00e1rom pedig nem.
\nKider\u00fclt, hogy a l\u00e9gszennyez\u0151 sz\u00e9nszemcs\u00e9k bejuthatnak a m\u00e9hlep\u00e9ny \u2013 magzat fel\u0151li \u2013 r\u00e9sz\u00e9be is.
\nAzt m\u00e1r eddig is tudni lehetett, hogy a n\u0151i reprodukci\u00f3s rendszert befoly\u00e1solj\u00e1k a k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k, de az most lett kimondva el\u0151sz\u00f6r egy\u00e9rtelm\u0171en, hogy az any\u00e1k \u00e1ltal bel\u00e9legzett l\u00e9gszennyez\u00e9s az embri\u00f3t is el\u00e9rheti bizonyos esetekben. F\u0151leg azokn\u00e1l a n\u0151kn\u00e9l magas a kock\u00e1zat, akik a nagy k\u00f6rnyezeti terhel\u00e9ssel s\u00fajtott v\u00e1rosokban \u00e9lnek. A kutat\u00f3k ezt \u00fagy vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy elk\u00fcl\u00f6n\u00edtettek egym\u00e1st\u00f3l k\u00e9t csoportot, az egyikbe azokat tett\u00e9k, akik egy forgalmas \u00fatszakaszt\u00f3l 500 m\u00e9tern\u00e9l t\u00e1volabb \u00e9lnek, a m\u00e1sikba pedig azokat a n\u0151ket, akik k\u00f6zelebb ezekhez a \u201eg\u00f3cpontokhoz.\u201d
\nMindegyik placent\u00e1ban sz\u00e9nr\u00e9szecsk\u00e9kre bukkantak a m\u00e9hlep\u00e9ny magzat fel\u0151li oldal\u00e1n, a r\u00e9szecsk\u00e9k sz\u00e1ma (\u00e1tlagosan 20 ezer) att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en v\u00e1ltozott, hogy mekkora l\u00e9gszennyezetts\u00e9get szenvedett el a vizsg\u00e1lt alany.
\nA belga Hasselt Egyetem vezet\u0151 kutat\u00f3ja \u00fagy \u00f6sszegez: b\u00e1r a m\u00e9hlep\u00e9ny a magzat sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e1ros anyagokat alapvet\u0151en megsz\u0171ri, a mikr\u00f3szemcs\u00e9k m\u00e9gis \u00e1thatolhatnak rajta. Tim Narwot professzor azonban hozz\u00e1teszi, hogy tov\u00e1bbi kutat\u00e1sok sz\u00fcks\u00e9gesek ahhoz, hogy az embri\u00f3ra gyakorolt pontos hat\u00e1sokkal tiszt\u00e1ban legy\u00fcnk.
\nA londoni Queen Mary Egyetemen dolgozik Jonathan Grigg, aki a l\u00e9gszennyez\u00e9s gyermekekre gyakorolt hat\u00e1saival foglalkozik. Grigg professzor \u00fagy l\u00e1tja, a n\u00f6vekv\u0151 korasz\u00fcl\u00e9sek \u00e9s vet\u00e9l\u00e9sek sz\u00e1mottev\u0151 r\u00e9sze a l\u00e9gszennyezetts\u00e9gnek tudhat\u00f3 be, amire, ahogy fogalmaz, \u201ek\u00e9zzelfoghat\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kok vannak.\u201d
\nNem szabad elfelejtetn\u00fcnk, hogy a l\u00e9gszennyez\u0151 sz\u00e9nszemcs\u00e9k mellett a doh\u00e1nyz\u00e1s is jelent\u0151s rizik\u00f3faktor
\n\u2013 ezt m\u00e1r Andrew Shennan, a King\u2019s College sz\u00fcl\u00e9sz-professzora teszi hozz\u00e1, aki tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latokat szorgalmaz a cigaretta bel\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek lehets\u00e9ges hat\u00e1sair\u00f3l a magzatra.
\nA szak\u00e9rt\u0151k \u00e1ll\u00e1spontjai elt\u00e9r\u0151ek, de abban mindenki egyet\u00e9rt, hogy az emberek nem dobhatj\u00e1k csak \u00fagy sutba az \u00e9let\u00fcket \u00e9s vonulhatnak el a civiliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l az\u00e9rt, hogy kevesebb k\u00e1ros anyag jusson be a szervezet\u00fckbe. Sokkal ink\u00e1bb helyi megold\u00e1sokra van sz\u00fcks\u00e9g. \u201ePersze, mondhatjuk, hogy ha nagy kint a forgalom, akkor ne szell\u0151ztess\u00fcnk, vagy gyalogoljunk, bring\u00e1zzunk kisebb, elker\u00fcl\u0151 utakon, de igaz\u00e1b\u00f3l a politika tudna ebben \u00e9rdemi v\u00e1ltoz\u00e1st el\u00e9rni\u201d \u2013 jegyzi meg Tim Narwot professzor.<\/p>\n