Az internet \u00e9s a gazdas\u00e1g gyors fejl\u0151d\u00e9se nem volt k\u00e9rd\u00e9s a 2008-as gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1got megel\u0151z\u0151en, \u00e9vr\u0151l \u00e9vre n\u00f6veked\u00e9s volt a vil\u00e1g\u00e1ban \u00e9s itthon is. Az optimista hangulatban is r\u00e1mutattunk arra, hogy az er\u0151teljes online jelenl\u00e9t, a glob\u00e1lis folyamatok gyors k\u00f6vet\u00e9se \u00e9s a felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s az \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sra a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa siker titka.Az internetes gazdas\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek els\u0151 fejezete a vizion\u00e1riusokr\u00f3l, informatikusokr\u00f3l \u00e9s egy sz\u0171k kis szubkult\u00far\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt, alig n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zezer ember hobbij\u00e1r\u00f3l. Az 2000-es \u00e9vekre sz\u00e9pen n\u0151tt az internetez\u0151k t\u00e1bora, m\u00e1r t\u00f6bb milli\u00f3 f\u0151re. A gar\u00e1zs (vagy ink\u00e1bb magyarosan gangos?) c\u00e9gek egyre profibb c\u00e9gekk\u00e9 v\u00e1ltak, \u00e9s a nagyv\u00e1llalatok is egyre ink\u00e1bb megl\u00e1tt\u00e1k, hogy az interneten el\u0151bb-ut\u00f3bb sok p\u00e9nzt lehet keresni. A 2000-es \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben azonban m\u00e9g nem a sz\u00fcret ideje volt, hanem a t\u0171k\u00f6n \u00fcl\u0151 v\u00e1rakoz\u00e1s\u00e9, azt v\u00e1rtuk, mikor l\u00e9phet\u00fcnk be az Eur\u00f3pai Uni\u00f3ba, annak tagjaihoz m\u00e9rt\u00fck magunkat szinte mindenben. Azt kereste az internetes szakma, hogy mit\u0151l indul majd be a n\u00f6veked\u00e9s, hogyan lesz a magyarok min\u00e9l nagyobb r\u00e9sz\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pe, internetje. Ebben az id\u0151szakban az \u00e1llamt\u00f3l v\u00e1rtuk a megold\u00e1st. J\u00f6tt a Sulinet program otthoni sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sra, szaporodtak a teleh\u00e1zak, m\u00e9g az internet el\u0151fizet\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9geit is kereste a szakma. Bel\u00e9pt\u00fcnk az EU-ba, kiny\u00edlt annak f\u00e9lmilli\u00e1rdos piaca, de m\u00e9gsem h\u00f3d\u00edtotta meg azt a magyar informatika, e-kereskedelem \u00e9s online szolg\u00e1ltat\u00e1sok. Ink\u00e1bb egyre jobban \u00e9s gyorsabban a glob\u00e1lis trendeket j\u00f6ttek el hozz\u00e1nk. A Google a keres\u0151ket, a Facebook az iwiw-et \u00e9s a myVIP-et el\u0151zte f\u00e9nysebes\u00e9ggel. A keresked\u0151k viszont reag\u00e1ltak: az online hirdet\u00e9sek kil\u0151ttek, a hagyom\u00e1nyos m\u00e9diacsatorn\u00e1kkal ker\u00fcltek egy s\u00falycsoportba. A rekl\u00e1m\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gek \u00faj feladatokat kaptak, a hirdet\u0151knek pedig egyre t\u00f6bb seg\u00edts\u00e9g kellett, hogy a gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 internetes vil\u00e1gban feltal\u00e1lj\u00e1k magukat. M\u00edg a hirdet\u00e9sekben \u00e1tt\u00f6r\u00e9st hozott az id\u0151szak, az online kereskedelem m\u00e9g mindig ink\u00e1bb kuri\u00f3zum volt: sokan pr\u00f3b\u00e1lkoztak vele, de kevesek tudtak meg\u00e9lni is bel\u0151le. Ink\u00e1bb kkv-k \u00e9s \u00faj c\u00e9gek voltak jelen ezen a piacon, a nagyok csak k\u00e9s\u0151bb kapcsol\u00f3dtak be.\tA m\u00e9di\u00e1ban viszont m\u00e1r nem volt k\u00e9rd\u00e9s, hogy az online ir\u00e1ny lehet csak sikeres, a legnagyobb m\u00e9diav\u00e1llalatok is g\u0151zer\u0151vel dolgoztak az online fel\u00fcleteiken. A megfelel\u0151 \u00fczleti modell viszont m\u00e9g hi\u00e1nyzott, az el\u00e9r\u00e9s \u00e9s a forma meg volt, a bev\u00e9teli l\u00e1b viszont m\u00e9g hi\u00e1nyzott. Az ingyenes hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s az internetes h\u0151skor elv\u00e1r\u00e1sa volt, a fizet\u00e9si megold\u00e1sokra b\u00e1r mindenki v\u00e1gyott, de nem a megold\u00e1s nem l\u00e1tszott. A hagyom\u00e1nyos m\u00e9dia azonban \u00fczletileg tov\u00e1bbra is vir\u00e1gzott, a nyomtatott sajt\u00f3term\u00e9kek p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se megtorpant, \u00e9s m\u00e1r enyh\u00e9n cs\u00f6kkent, de m\u00e9g mindig jelent\u0151s erej\u0171 \u00e1gazat volt. R\u00e1ad\u00e1sul ez a t\u00e9v\u00e9 aranykora volt, az orsz\u00e1gos kereskedelmi csatorn\u00e1k uralt\u00e1k ezt a piacot \u2013 a technol\u00f3gia m\u00e9g nem tette lehet\u0151v\u00e9 igazi kih\u00edv\u00f3k \u00e9s \u00faj szerepl\u0151k megjelen\u00e9s\u00e9t. A gazdas\u00e1g azonban v\u00e1ltoz\u00f3ban volt, \u00e9s a 2008-as glob\u00e1lis gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g szinte szempillant\u00e1s alatt alak\u00edtotta \u00e1t az er\u0151viszonyokat. De hogyan is l\u00e1ttuk ezeket az \u00e9veket az Internet Hungary konferenci\u00e1kon? A 2004-es Internet Hungary f\u0151 k\u00e9rd\u00e9se az volt, hogy mi a jobb? Laissez-faire vagy fejleszt\u00e9si diktat\u00fara? Magyarorsz\u00e1g ugyanis az informatika \u00e9s digit\u00e1lis gazdas\u00e1g mutat\u00f3iban m\u00e9g mindig lemarad\u00e1st mutatott az eur\u00f3pai orsz\u00e1gok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t\u0151l. Ma m\u00e1r tal\u00e1n furcsa ez a t\u00e9mafelvet\u00e9s, hiszen a digit\u00e1lis gazdas\u00e1g a fejlett vil\u00e1gban az \u00e1llam seg\u00edts\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl n\u0151tt nagyra, ha pr\u00f3b\u00e1lkoztak sem tudtak a korm\u00e1nyok ennek igaz\u00e1n \u00e9rezhet\u0151 l\u00f6k\u00e9st adni. A konferencia k\u00e9t f\u0151 t\u00e9ma k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u00f6tt: az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalmi \u00e9s \u00fczleti szolg\u00e1ltat\u00e1sok, illetve a konvergencia. Az els\u0151 est\u00e9ben j\u00f3l r\u00e1\u00e9rezt\u00fcnk, hogy a t\u00e1rsadalmi \u00e9s \u00fczleti digit\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sok alaposan \u00f6sszefon\u00f3dnak majd. Az \u00fczleti t\u00e9m\u00e1k k\u00f6z\u00fcl 2004-ben is \u00e9rdekes volt a mobilfizet\u00e9s, amir\u0151l mindh\u00e1rom mobilszolg\u00e1ltat\u00f3 bemutattatta fejleszt\u00e9seit. A n\u00f6veked\u00e9s m\u00e9g mindig jelent\u0151s a mobilfizet\u00e9s el\u0151tt: m\u00e9g tavaly sem \u00e9rte el a 20 milli\u00e1rd forintot sem a hazai mobilfizet\u00e9si piac. M\u00e1s technol\u00f3gi\u00e1k azonban gyorsabban v\u00e1ltoznak: az \u00e9v egyi \u00e9rdekes esem\u00e9nye volt, amikor p\u00e1rbaj sor\u00e1n, h\u00e1rom egym\u00e1s mell\u00e9 helyezett kivet\u00edt\u0151n mutatta meg a Google, a Goliat Altavista \u00e9s az Origo Vizsla keres\u0151je, hogy mit is tud. Ma m\u00e1r neh\u00e9z is a Google keres\u0151je el\u0151tte id\u0151kre visszaeml\u00e9kezni, pedig nem minden orsz\u00e1gban az amerikai megold\u00e1s a nyer\u0151. A t\u00e9ma pedig ism\u00e9t \u00e9rdekesebb lehet: az EU arra k\u00e9nyszer\u00edti a Google-t, hogy ahogy a Microsoftnak a Windowsban a sztenderd Internet Exlporer mellett alternat\u00edv\u00e1k\u00e1nk kellett utat adnia, 2020-t\u00f3l az Android felhaszn\u00e1l\u00f3k is megv\u00e1laszthatj\u00e1k a keres\u0151 szolg\u00e1ltat\u00f3jukat. M\u00e1rpedig az egykor vil\u00e1gver\u0151 IE ezut\u00e1n v\u00e9szesen elindult a lejt\u0151n, lehet a Google keres\u0151j\u00e9re is ez v\u00e1r? A ma m\u00e9g 75%-os glob\u00e1lis Google r\u00e9szesed\u00e9s \u00f3ri\u00e1si, k\u00e9rd\u00e9s, hogy lesz-e eur\u00f3pai, esetleg magyar kih\u00edv\u00f3? A 21. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veiben m\u00e9g az internet el\u00e9r\u00e9s \u00e9s az internet szolg\u00e1ltat\u00e1s sokkal nagyobb probl\u00e9m\u00e1t jelentetett a felhaszn\u00e1l\u00f3k el\u00e9r\u00e9s\u00e9ben. Konferenci\u00e1nkon az integr\u00e1lt t\u00e9v\u00e9, internet \u00e9s telefon szolg\u00e1ltat\u00e1sok megjelen\u00e9s\u00e9r\u0151l is volt sz\u00f3. Az internetszolg\u00e1ltat\u00e1s pedig ezekben az \u00e9vekben elk\u00e9peszt\u0151en gyors n\u00f6veked\u00e9st mutatott, 2004 \u00e9s 2008 k\u00f6z\u00f6tt 45,3 milli\u00e1rdr\u00f3l 141,8 milli\u00e1rdra n\u0151tt az ipar\u00e1g bev\u00e9tele. Ehhez az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k kellettek \u2013 ez a korszak az otthoni sz\u00e9less\u00e1v\u00fa DSL kapcsolatokr\u00f3l sz\u00f3lt \u2013 ezt k\u00f6vette a k\u00f6vetkez\u0151 id\u0151szakban a mobilnet t\u00e9rnyer\u00e9se.<\/p>\n
A k\u00e1belt\u00e9v\u00e9, telefon \u00e9s internet szolg\u00e1ltat\u00e1sok integr\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l tartott n\u00e1lunk el\u0151ad\u00e1s\u00e1t Chiropher Mattheisen (akkori Mat\u00e1v vezet\u0151), Sz\u0171cs L\u00e1szl\u00f3 (UPC), Gerlei Gy\u00f6ngyv\u00e9r (Euroewb), de m\u00e1r a DVB-T-vel is foglalkoztunk. Az angol Digitag eln\u00f6k\u00e9t, Alex Schulickyt is siker\u00fclt elhoznunk. A h\u00edrgy\u00e1rt\u00e1s \u00e9s az internet kapcsolat\u00e1t is vizsg\u00e1ltuk, de ekkor m\u00e9g a hagyom\u00e1nyos m\u00e9di\u00e1k (t\u00e9v\u00e9k, \u00fajs\u00e1gok, r\u00e1di\u00f3k) internetes fel\u00fcleteir\u0151l volt sz\u00f3 a kev\u00e9s csak online \u00fajs\u00e1g mellett (index, origo alapvet\u0151en). Voltak azonban olyan egyedi piacok, ahol m\u00e1r ekkor a kisebb \u00e9s egyedi online lapoknak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos szerep jutott, ilyenek a hat\u00e1ron t\u00fali magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek webes lapjai \u2013 megh\u00edvtuk taransindex.ro \u00e9s a k\u00e1rp\u00e1tinfo.net k\u00e9pvisel\u0151it \u2013 \u0151k 15 \u00e9v ut\u00e1n is a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fck meghat\u00e1roz\u00f3i inform\u00e1ci\u00f3s port\u00e1ljai. A 2005-\u00f6s \u00e9v mott\u00f3ja \u201eAz internet h\u00e9tk\u00f6znapjai \u2013 sz\u00e1mok \u00e9s t\u00e9nyek\u201d tal\u00e1n j\u00f3l mutatja az ipar\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, ahol m\u00e1r nem (csak) az \u00edg\u00e9ret, hanem a mutatott gazdas\u00e1gi eredm\u00e9nyek a fontosak. Ezen a t\u00e9ren pedig a rekl\u00e1mipar tal\u00e1n a leg\u00e9rdekesebb: a Magyar Rekl\u00e1msz\u00f6vets\u00e9g \u00e1ltal 2000 \u00f3ta \u00e9vente \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott rekl\u00e1mtorta a hazai lista\u00e1ras rekl\u00e1mk\u00f6lt\u00e9st m\u00e9diafel\u00fcletenk\u00e9nt mutatja be. A 21. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veiben alig \u00e9szrevehet\u0151 az internetes k\u00f6lt\u00e9s, \u00e9s a gyors n\u00f6veked\u00e9s ellen\u00e9re is m\u00e9g 2008-as v\u00e1ls\u00e1g \u00e9v\u00e9ben is csak 20 milli\u00e1rd forint volt, a teljes k\u00f6lt\u00e9s alig tizede. A gazdas\u00e1gi k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g \u00e9s a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s is sokkal ink\u00e1bb felgyors\u00edtotta ezt k\u00f6vet\u0151en a netes hirdet\u00e9sek t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9t. Ut\u00f3lag tal\u00e1n az\u00e9rt is \u00e9rdekes a kor\u00e1bbi t\u00e9m\u00e1inkat visszakeresni, hogy mennyire lehetett a gyors v\u00e1ltoz\u00e1sokat el\u0151re l\u00e1tni? Annak j\u00e1rtunk ut\u00e1na, hogy milyen term\u00e9keket \u00e9rdemes online hirdetni, mi\u00e9rt maradtak t\u00e1vol kezdetben a ma m\u00e1r alaposan a netre koncentr\u00e1l\u00f3 FMCG c\u00e9gek? A kezdeti probl\u00e9m\u00e1k \u2013 a m\u00e9diaszolg\u00e1ltat\u00f3k sz\u00e9ttagolts\u00e1ga, egys\u00e9ges m\u00e9r\u00e9s hi\u00e1nya, az elharap\u00f3dz\u00f3 bannerek \u00e9s \u201eideges\u00edt\u0151\u201d hirdet\u00e9si megold\u00e1sok mind-mind olyan probl\u00e9m\u00e1k, amiket \u00e9veken \u00e1t ismert\u00fcnk, de a megold\u00e1st az olyan nagy glob\u00e1lis c\u00e9gek hozt\u00e1k el, mint a Google \u00e9s a Facebook \u2013 az \u0151 egys\u00e9ges\u00edt\u0151 \u00fczletpolitik\u00e1juk \u00e9s elv\u00e1r\u00e1saik seg\u00edtettek a 2000-es \u00e9vek els\u0151 \u00e9vtized\u00e9nek probl\u00e9m\u00e1it lek\u00fczdeni. De mi lett volna akkor, ha a hazai piaci szerepl\u0151k kor\u00e1bban l\u00e9pnek, akkor is minden \u00edgy alakult volna?<\/p>\n
A hazai online hirdet\u00e9si piac a konferencia kiemelt t\u00e9m\u00e1ja volt, \u00e9s m\u00e1r ekkor jelen volt az online egyik m\u00e1ig legnagyobb el\u0151nye: a j\u00f3 m\u00e9rhet\u0151s\u00e9g. Hossz\u00fa \u00e9vek kellettek ahhoz, hogy mindenki \u00e1ltal elfogadott, ipar\u00e1gi standardek alakuljanak ki ezen a t\u00e9ren. Az internetes rekl\u00e1m ekkoriban \u00fajdons\u00e1g volt m\u00e9g, ez\u00e9rt is tartott az online \u00e9s a hagyom\u00e1nyos rekl\u00e1mok modelljeinek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l el\u0151ad\u00e1st Bar\u00e1th P\u00e9ter \u00e9s K\u00e1d\u00e1r Tam\u00e1s. Az \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gek \u00e9s hirdet\u0151k f\u00f3rumbesz\u00e9lget\u00e9s\u00e9nek c\u00edme is besz\u00e9des: \u201eOlcs\u00f3n vett rekl\u00e1m, vagy val\u00f3s seg\u00edts\u00e9g?!\u201d. A konferenci\u00e1n Barab\u00e1si Albert L\u00e1szl\u00f3, a Harvard Egyetem oktat\u00f3ja a h\u00e1l\u00f3zatelemz\u00e9si kutat\u00e1sainak eredm\u00e9nyeit mutatta be. Az internet kinyitotta a vil\u00e1got, minden csak n\u00e9h\u00e1ny kattint\u00e1sra volt, \u00e9s ennek az \u00faj h\u00e1l\u00f3zatnak a megismer\u00e9se m\u00e1r csak az \u00faj \u00fczleti lehet\u0151s\u00e9gek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra is kiv\u00e1l\u00f3 alkalom volt. Egy \u00fajabb probl\u00e9m\u00e1t is mag\u00e1val hozott az internet vil\u00e1ga: a szinte korl\u00e1tlan, fogyaszthatatlanul sok inform\u00e1ci\u00f3\u00e9t. Kopp M\u00e1ria magatart\u00e1skutat\u00f3 ennek az evol\u00faci\u00f3s csapat\u00e1nak a r\u00e9szleteir\u0151l besz\u00e9lt \u2013 a t\u00e9ma ma tal\u00e1n m\u00e9g ink\u00e1bb csak aktu\u00e1lisabb. Sok\u00e1ig a c\u00e9gek \u00e9s az \u00fczlet platformj\u00e1nak t\u0171nt az internet, de a felhaszn\u00e1l\u00f3k egyre szabadabb\u00e1 v\u00e1ltak: a blogok terjed\u00e9se m\u00e9g csak sejtette, hogy mi v\u00e1r r\u00e1nk, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia sz\u00f3t m\u00e9g nem ismert\u00fck 2006-ban. A konferencia mott\u00f3ja azonban m\u00e1r sejtet ebb\u0151l valamit: \u201eA felhaszn\u00e1l\u00f3k hatalom\u00e1tv\u00e9tele\u201d. M\u00e1r ekkor olyan, mai napig kurrens t\u00e9m\u00e1ban volt amerikai el\u0151ad\u00f3nk, mint a netsemlegess\u00e9g, amir\u0151l Tim Wu besz\u00e9lt a Colomubia Law Schoolr\u00f3l. A web 2.0 fogalm\u00e1t m\u00e9g el\u0151ad\u00e1sokban kellett k\u00f6r\u00fcl j\u00e1rni \u00e9s defini\u00e1lni, de az l\u00e1tszott, hogy a blogok fontos v\u00e1ltoz\u00e1st hoznak, hosszabb t\u00e1von is. Helmuth Borda, a Sun Microsystems el\u0151ad\u00e1sa azonban sejtette, hogy a dotcom lufi ut\u00e1n tal\u00e1n \u00faj t\u00falzott \u00edg\u00e9rettel \u00e1llunk szemben: A passz\u00edv fogyaszt\u00f3kt\u00f3l az akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9telig j\u00f3l mutatja, hogy az internetez\u0151k t\u00f6bbs\u00e9ge nem lett \u00e9s nem is lesz soha akt\u00edv tag, a t\u00f6bbs\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra a passz\u00edv fogyaszt\u00e1s lesz az \u00e9rdekes. Egy m\u00e1sik, csak \u00e9vek m\u00falva val\u00f3ban bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151 trendet is l\u00e1ttunk: m\u00e1r 2006-ban azt mondtuk, hogy mobilon lesz mindened! A fizet\u00e9s, chatel\u00e9s, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi j\u00e1t\u00e9kok ut\u00e1n azt kerest\u00fck, hogy mi k\u00f6lt\u00f6zhet a mobilunkra m\u00e9g? Ami a net \u00fczleti oldal\u00e1t \u00e9rinti: a preszt\u00edzsrekl\u00e1m \u00e9s az eredm\u00e9ny alap\u00fa rekl\u00e1m megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st vett\u00fck, \u00e9s a hirdet\u0151i \u00e9s rekl\u00e1m\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gi piacon azt a v\u00e1laszt kerest\u00fck, hogy mikor k\u00f6ltenek t\u00f6bbet online, \u00e9s mikor fognak a sz\u00e1mszer\u0171 eredm\u00e9nyek a preszt\u00edzs mellett sz\u00e1m\u00edtani. 2007-ben a \u201eDigit\u00e1lis \u00e9r(t)etlens\u00e9g\u201d t\u00e9mak\u00f6r\u00e9t j\u00e1rtuk k\u00f6rbe. Ebben az \u00e9vben a legnagyobb v\u00e1ltoz\u00e1sokat a mobil sz\u00e9less\u00e1v berobban\u00e1s\u00e1t\u00f3l v\u00e1rtuk, \u00e9s ez hamarosan fel is p\u00f6rgette a magyar internetes piacot. A digit\u00e1lis piacon a m\u00e1sik nagy \u00e1trendez\u0151d\u00e9st az okozta, hogy egyre ink\u00e1bb a fiatalok m\u00e9di\u00e1j\u00e1b\u00f3l a t\u00f6megek m\u00e9di\u00e1ja lett, k\u00f6z\u00e9pkor\u00faak \u00e9s id\u0151sek is egyre nagyobb sz\u00e1mban jelentek meg \u2013 err\u0151l sz\u00f3l Straub Elek el\u0151ad\u00e1sa. V\u00e1mos Tibor az MTA Sztaki kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9t\u0151l pedig azt kereste, hogy mi lesz az \u00faj bunzisztor? Nem tudjuk mi az? \u0150 se tudta \u2013 pont arr\u00f3l sz\u00f3lt az el\u0151ad\u00e1s, hogy nagyon v\u00e1rtuk a nagy \u00fajdons\u00e1got, tudtuk, hogy j\u00f6n, de nem tudtuk mi az \u2013 mai fejjel tal\u00e1n azt mondan\u00e1nk, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia lett v\u00e9g\u00fcl ez. Ekkor m\u00e1r nagyon jelent\u0151s szerepl\u0151 volt az iwiw \u00e9s a myvip \u2013 de v\u00e9g\u00fcl a Facebook mindent tarolt. 2014-ben is tartott\u00e1k m\u00e9g magukat a magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalak, de m\u00e1ra teljesen elt\u0171ntek. <\/p>\n
Forr\u00e1s: prim.hu
\nAz internetes \u00e1talakul\u00e1st pedig a hirdet\u00e9sek mintha kev\u00e9sb\u00e9 gyorsan tudt\u00e1k volna lek\u00f6vetni, azt boncolgatta Szab\u00f3 Erik a Carnationt\u0151l, hogy k\u00f6vetni fogja-e a web 2.0-t a m\u00e9dia 2.0 hull\u00e1m. Azt is vizsg\u00e1ltuk, hogy a kkv-k mi\u00e9rt tudtak gyorsabban reag\u00e1lni, mint a nagy c\u00e9gek, mi\u00e9rt v\u00e1ltottak gyorsabban online hirdet\u00e9sekre. Az \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra is \u00faj kih\u00edv\u00e1st jelentett a web 2.0 \u2013 m\u00e1ra a mindennapok r\u00e9sze lett ezen megold\u00e1sok haszn\u00e1lata. 2008-ban a gazdas\u00e1g glob\u00e1lisan \u00e9s itthon is n\u00f6vekedett, a f\u0151 k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnk az volt, hogy hogyan lehetsz \u201emegker\u00fclhetetlen 2010-re\u201d az online t\u00e9rben. Ekkor azt v\u00e1rtuk, hogy 2010-re ak\u00e1r 4-4,5 milli\u00f3 hazai internetfelhaszn\u00e1l\u00f3 is lehet \u2013 ezt a KSH adatai alapj\u00e1n v\u00e9g\u00fcl fel\u00fcl is sz\u00e1rnyaltuk. K\u00f6vesd az oldalunkat a\u00a0Facebook-on \u00e9s a\u00a0Twitteren<\/a> is!