\t\t\t\t\t\t\t\t\u00c9let\u00e9nek 87. \u00e9v\u00e9ben elhunyt Konr\u00e1d Gy\u00f6rgy Kossuth- \u00e9s Herder-d\u00edjas \u00edr\u00f3, essz\u00e9ista, szociol\u00f3gus \u2013 tudatta a csal\u00e1d p\u00e9nteken az MTI-vel.
\n \t\t\t\t\tA k\u00f6zl\u00e9s szerint Konr\u00e1d Gy\u00f6rgy\u00f6t hosszan tart\u00f3, s\u00falyos betegs\u00e9g ut\u00e1n otthon\u00e1ban \u00e9rte a hal\u00e1l p\u00e9nteken d\u00e9lut\u00e1n. Temet\u00e9s\u00e9r\u0151l k\u00e9s\u0151bb int\u00e9zkednek.
\nKonr\u00e1d Gy\u00f6rgy a magyar pr\u00f3za vil\u00e1gszerte egyik legismertebb alakja, m\u0171vei egyebek mellett angol, cseh, d\u00e1n, finn, francia, h\u00e9ber, holland, n\u00e9met, norv\u00e9g, olasz, orosz, spanyol \u00e9s szerb nyelven jelentek meg.
\nFot\u00f3: MTI \/So\u00f3s Lajos
\nKonr\u00e1d Gy\u00f6rgy 1933. \u00e1prilis 2-\u00e1n sz\u00fcletett Debrecenben. A budapesti egyetemen 1956-ban szerzett tan\u00e1ri oklevelet. Az 1956-os forradalom alatt egyetemi nemzet\u0151r volt, a buk\u00e1s ut\u00e1n \u00e9vekig \u00e1ll\u00e1stalan. Az \u00e9vtized v\u00e9g\u00e9n tagja lett a Belv\u00e1rosi K\u00e1v\u00e9h\u00e1z \u00edr\u00f3i asztalt\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak. 1959 \u00e9s 1965 k\u00f6z\u00f6tt ifj\u00fas\u00e1gv\u00e9delmi fel\u00fcgyel\u0151 volt Budapesten, ennek \u00e9lm\u00e9ny\u00e9b\u0151l sz\u00fcletett els\u0151 reg\u00e9nye A l\u00e1togat\u00f3. Ut\u00e1na 1973-ig v\u00e1rosszociol\u00f3gusk\u00e9nt gy\u0171jt\u00f6tt tapasztalatokat. Azokban az \u00e9vekben t\u00f6bb szaktanulm\u00e1nyt publik\u00e1lt Szel\u00e9nyi Iv\u00e1nnal, k\u00f6z\u00fcl\u00fck a legjelent\u0151sebb Az \u00faj lak\u00f3telepek szociol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1i c\u00edmmel jelent meg. M\u00e1sodik reg\u00e9ny\u00e9nek, A v\u00e1rosalap\u00edt\u00f3nak kiad\u00e1s\u00e1t 1973-ban politikai okokra hivatkozva elutas\u00edtott\u00e1k, v\u00e9g\u00fcl 1977-ben er\u0151sen megcsonk\u00edtva jelentett\u00e9k meg. 1973 nyar\u00e1n \u00fcgy\u00e9szi figyelmeztet\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt, \u00e1ll\u00e1s\u00e1t elvesztette. A k\u00f6vetkez\u0151 ny\u00e1ron Szel\u00e9nyi Iv\u00e1nnal meg\u00edrta Az \u00e9rtelmis\u00e9g \u00fatja az oszt\u00e1lyhatalomig c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9netfiloz\u00f3fiai essz\u00e9t, amelynek k\u00e9zirat\u00e1t a hat\u00f3s\u00e1g lefoglalta, a szerz\u0151k ellen \u00e1llamellenes izgat\u00e1s c\u00edm\u00e9n elj\u00e1r\u00e1st kezdem\u00e9nyezett.
\nSzerz\u0151t\u00e1rsa a zaklat\u00e1sok el\u0151l kiv\u00e1ndorolt, Konr\u00e1d a bels\u0151 emigr\u00e1ci\u00f3t v\u00e1lasztotta. 1973 \u00e9s 1988 k\u00f6z\u00f6tt csaknem folyamatosan publik\u00e1ci\u00f3s tilalom alatt \u00e1llt, m\u0171vei, mint A v\u00e1rosalap\u00edt\u00f3, A cinkos, Kerti mulats\u00e1g \u2013 el\u0151sz\u00f6r csak k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n jelenhettek meg. Az orsz\u00e1g hat\u00e1rain t\u00fal valamennyi m\u0171ve megjelent, reg\u00e9nyeit mintegy tizenk\u00e9t nyelvre ford\u00edtott\u00e1k le, 1983-ban Herder-d\u00edjjal ismert\u00e9k el. 1990 \u00f3ta f\u0151k\u00e9nt essz\u00e9ket \u00edrt. A nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re a k\u00fclf\u00f6ldi k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny el\u0151tt a mai magyar sz\u00e9ppr\u00f3za legismertebb k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.
\n1987-ben \u00e9s 1988-ban az amerikai Colorado College-ban vil\u00e1girodalmat tan\u00edtott. Az 1980-as \u00e9vekben r\u00e9szt vett a demokratikus ellenz\u00e9k munk\u00e1j\u00e1ban, majd 1988-ban a Szabad Demokrat\u00e1k Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek egyik alap\u00edt\u00f3 tagja lett. 2009 nyar\u00e1n \u2013 az \u00faj vezet\u00e9ssel val\u00f3 szemben\u00e1ll\u00e1sa miatt \u2013 kil\u00e9pett az SZDSZ-b\u0151l.
\nKonr\u00e1d Gy\u00f6rgy 1990 \u00e9s 1993 k\u00f6z\u00f6tt a Nemzetk\u00f6zi Pen Club eln\u00f6ke, 1993 \u00f3ta aleln\u00f6ke volt. 1997 \u00e9s 2003 k\u00f6z\u00f6tt a Berlin-Brandenburgi M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia eln\u00f6ke volt.
\nMunk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt 1990-ben Kossuth-d\u00edjat, 1991-ben a Nemzetk\u00f6zi PEN Club irodalmi b\u00e9ked\u00edj\u00e1t kapta. 2001-ben neki \u00edt\u00e9lt\u00e9k a K\u00e1roly-d\u00edjat, az egyik legkiemelked\u0151bb eur\u00f3pai elismer\u00e9st, 2003-ban a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdemrend nagykeresztj\u00e9t vehette \u00e1t. 2004-ben Budapest d\u00edszpolg\u00e1ra lett.
\n2007-ben Franz Werfel emberi jogi d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki. 2014-ben megkapta a zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny p\u00e1rbesz\u00e9d \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9n f\u00e1radoz\u00f3 n\u00e9met egyes\u00fcletek munk\u00e1j\u00e1t \u00f6sszefog\u00f3 N\u00e9met Koordin\u00e1ci\u00f3s Tan\u00e1cs Buber-Rosenzweig-\u00e9rem elnevez\u00e9s\u0171 kit\u00fcntet\u00e9s\u00e9t. 2015-ben Pet\u0151fi-eml\u00e9klap a helyt\u00e1ll\u00e1s\u00e9rt elismer\u00e9st kapott a XXI. Sz\u00e1zad Int\u00e9zett\u0151l \u00e9s a Terror H\u00e1za M\u00fazeumt\u00f3l. 2015-ben Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s antirasszista d\u00edjat kapott.
\nIsmertebb essz\u00e9k\u00f6tetei k\u00f6z\u00e9 tartozik Az auton\u00f3mia k\u00eds\u00e9rt\u00e9se, az Antipolitika, az \u00d6lni vagy nem \u00f6lni, Az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s melank\u00f3li\u00e1ja, a V\u00e1rakoz\u00e1s, az \u00c1raml\u00f3 lelt\u00e1r, A k\u00f6z\u00e9p t\u00e1gul\u00e1sa (2004), Az \u00edr\u00f3 \u00e9s a v\u00e1ros, a Csodafigur\u00e1k \u2013 Arck\u00e9pek, pillanatfelv\u00e9telek, az Inga, a Harangj\u00e1t\u00e9k, a Zsid\u00f3s\u00e1gr\u00f3l.
\nFenn a hegyen napfogyatkoz\u00e1skor c\u00edm\u0171 \u00f6n\u00e9letrajzi reg\u00e9nye 2003-ban, Kakasok b\u00e1nata c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye 2005-ben jelent meg.<\/p>\n