\n\t\t\t\t\t\t\t\tTizennyolc \u00e9ve, 2001. szeptember 11-\u00e9n, egy keddi napon int\u00e9zett az al-Kaida nemzetk\u00f6zi iszlamista terrorszervezet t\u00e1mad\u00e1st az Egyes\u00fclt \u00c1llamok ellen. A t\u00f6rt\u00e9nelem legv\u00e9resebb, mintegy h\u00e1romezer ember \u00e9let\u00e9t k\u00f6vetel\u0151 mer\u00e9nyletsorozata ut\u00e1n az Egyes\u00fclt \u00c1llamok h\u00e1bor\u00fat hirdetett a terrorizmus ellen.
\n \t\t\t\t\tNew Yorkban helyi id\u0151 szerint 8 \u00f3ra 46 perckor, majd 9 \u00f3ra 3 perckor k\u00e9t elt\u00e9r\u00edtett utassz\u00e1ll\u00edt\u00f3 rep\u00fcl\u0151g\u00e9pet vezettek a Vil\u00e1gkereskedelmi K\u00f6zpont (WTC) k\u00e9t ikertorny\u00e1ba. A tornyok 9 \u00f3ra 59 perckor, illetve 10 \u00f3ra 28 perckor leomlottak, a romok alatti t\u00fczet csak december k\u00f6zep\u00e9re siker\u00fclt teljesen eloltani. Egy harmadik elt\u00e9r\u00edtett g\u00e9p 9 \u00f3ra 37 perckor a v\u00e9delmi miniszt\u00e9rium, a Pentagon arlingtoni \u00e9p\u00fclet\u00e9re zuhant, lerombolva annak egy r\u00e9sz\u00e9t. Egy negyedik elt\u00e9r\u00edtett g\u00e9p, amelynek a terrorist\u00e1k v\u00e9lhet\u0151en egy m\u00e1sik washingtoni c\u00e9lpontot (a Kongresszus \u00e9p\u00fclet\u00e9t vagy a Feh\u00e9r H\u00e1zat) szemeltek ki, az utasok ellen\u00e1ll\u00e1sa miatt a pennsylvaniai Shanksville-n\u00e9l zuhant le 10 \u00f3ra 3 perckor.
\nFot\u00f3: AFP
\nA terrort\u00e1mad\u00e1sokban a 19 terrorista mellett 2977 ember \u2013 90 orsz\u00e1g \u00e1llampolg\u00e1rai \u2013 vesztette \u00e9let\u00e9t, sokuk f\u00f6ldi maradv\u00e1nyainak azonos\u00edt\u00e1sa a mai napig tart. A n\u00e9gy rep\u00fcl\u0151g\u00e9pen 246 f\u0151nyi utas \u00e9s szem\u00e9lyzet tart\u00f3zkodott, a New York-i ikertornyokn\u00e1l 2606-an haltak meg (k\u00f6z\u00fcl\u00fck 343 a ment\u00e9sben r\u00e9szt vev\u0151 t\u0171zolt\u00f3 \u00e9s 71 rend\u0151r volt), a Pentagon elleni t\u00e1mad\u00e1s 125 hal\u00e1los \u00e1ldozatot k\u00f6vetelt. A mer\u00e9nyletsorozat\u00e9rt az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetk\u00f6zi iszlamista terrorh\u00e1l\u00f3zat 2004-ben v\u00e1llalta a felel\u0151ss\u00e9get.
\nA t\u00e1mad\u00e1sok miatt p\u00e9ld\u00e1tlan m\u00f3don t\u00f6bb napra lez\u00e1rt\u00e1k az amerikai l\u00e9gteret a polg\u00e1ri rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek el\u0151tt, a fegyveres er\u0151ket fokozott harck\u00e9sz\u00fclts\u00e9gbe helyezt\u00e9k. George W. Bush amerikai eln\u00f6k k\u00f6zvetlen\u00fcl az esem\u00e9nyek ut\u00e1n sug\u00e1rzott telev\u00edzi\u00f3s besz\u00e9d\u00e9ben azt mondta: \u201eT\u00f6bb mint terrorcselekm\u00e9ny, val\u00f3j\u00e1ban h\u00e1bor\u00fas cselekm\u00e9ny\u201d t\u00f6rt\u00e9nt. Az eln\u00f6k k\u00f6z\u00f6lte, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok felkutatja a felel\u0151s\u00f6ket, \u00e9s igazs\u00e1got szolg\u00e1ltat, nem t\u00e9ve k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get az elk\u00f6vet\u0151k \u00e9s a nekik mened\u00e9ket ny\u00fajt\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt.
\nFot\u00f3: MTI
\nBush 2001. okt\u00f3ber 26-\u00e1n \u00edrta al\u00e1 az emberi jogi szervezetek \u00e1ltal hevesen b\u00edr\u00e1lt, a Kongresszus \u00e1ltal h\u00e1rom nap alatt elfogadott \u201ehazafias t\u00f6rv\u00e9nyt\u201d (Patriot Act), amely sokkal sz\u00e9lesebb jogk\u00f6rt biztos\u00edtott a hat\u00f3s\u00e1goknak, \u00e9s korl\u00e1tozta a polg\u00e1ri szabads\u00e1gjogokat. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni legnagyobb k\u00f6zigazgat\u00e1si reform keret\u00e9ben l\u00e9trehozt\u00e1k a belbiztons\u00e1gi miniszt\u00e9riumot, \u00e9s jelent\u0151sen \u00e1tszervezt\u00e9k az id\u0151nk\u00e9nt egym\u00e1ssal verseng\u0151 titkosszolg\u00e1latokat, amelyek s\u00falyos mulaszt\u00e1sokat k\u00f6vettek el, \u00e9s k\u00e9ptelenek voltak a hat\u00e9kony fell\u00e9p\u00e9sre. A terrorcselekm\u00e9nyt k\u00f6vet\u0151en vil\u00e1gszerte rendk\u00edv\u00fcl megszigorodtak a rep\u00fcl\u00e9sbiztons\u00e1gi int\u00e9zked\u00e9sek.
\nBush eln\u00f6k 2003-ban szeptember 11-\u00e9t nemzeti ima- \u00e9s eml\u00e9knapnak, a hazafis\u00e1g napj\u00e1nak, 2009-ben Barack Obama eln\u00f6k a szolg\u00e1lat \u00e9s eml\u00e9kez\u00e9s napj\u00e1nak nyilv\u00e1n\u00edtotta. Az \u00f6sszed\u0151lt ikertornyok hely\u00e9n a mer\u00e9nyletek tizedik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n eml\u00e9kzuhatagot alak\u00edtottak ki, a v\u00edzes\u00e9s fal\u00e1nak perem\u00e9re fel\u00edrt\u00e1k a terrort\u00e1mad\u00e1sok \u00e1ldozatainak nev\u00e9t. A r\u00e9szben f\u00f6ld alatti nemzeti eml\u00e9km\u00fazeum 2014 m\u00e1jus\u00e1ban ny\u00edlt meg, szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban, az utcaszint f\u00f6l\u00f6tt h\u00e9t \u00e9s f\u00e9l m\u00e9terrel alak\u00edtott\u00e1k ki a Liberty parkot, itt kapott helyet az ikertornyok \u00f6sszed\u0151l\u00e9s\u00e9t csod\u00e1val hat\u00e1ros m\u00f3don \u00e9ps\u00e9gben t\u00fal\u00e9lt A szf\u00e9ra c\u00edm\u0171 szobor. 2017 m\u00e1jusa \u00f3ta \u00e1ll a NATO br\u00fcsszeli k\u00f6zpontj\u00e1nak kertj\u00e9ben a terrort\u00e1mad\u00e1sok \u00e1ldozatainak eml\u00e9km\u0171ve, az egyik leomlott ikertorony egyik vasbeton darabja. Az \u00e1ldozatok tisztelet\u00e9re Arlingtonban \u00e9s Shanksville-ben is eml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtottak, a tavalyi \u00e9vfordul\u00f3n ut\u00f3bbi helysz\u00ednen, a szeptember 9-\u00e9n felavatott eml\u00e9ktoronyn\u00e1l mondta el besz\u00e9d\u00e9t Donald Trump amerikai eln\u00f6k.
\nFot\u00f3: AFP
\nA romba d\u0151lt WTC helyett egy \u00e9vtized alatt \u00faj \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttest h\u00faztak fel. A tervezett h\u00e9t felh\u0151karcol\u00f3b\u00f3l az els\u0151 2013 november\u00e9ben ny\u00edlt meg, a legl\u00e1tv\u00e1nyosabb \u00e9s leghatalmasabb One World Trade Centert 2014. november 3-\u00e1n adt\u00e1k \u00e1t, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek d\u00e1tum\u00e1ra utal\u00f3 1776 l\u00e1b (541 m\u00e9ter) magas felh\u0151karcol\u00f3 a nyugati f\u00e9lteke legmagasabb \u00e9p\u00fclete.
\nAz Egyes\u00fclt \u00c1llamok a terrorcselekm\u00e9nyekre v\u00e1laszul 2001. okt\u00f3ber 7-\u00e9n hadm\u0171veletet ind\u00edtott az al-Kaida vezet\u0151j\u00e9nek, Oszama bin Ladennek mened\u00e9ket ny\u00fajt\u00f3 afganiszt\u00e1ni t\u00e1libok ellen, megd\u00f6ntve hatalmukat, bin Ladennel 2011. m\u00e1jus 2-\u00e1n pakiszt\u00e1ni ter\u00fcleten v\u00e9gzett egy amerikai kommand\u00f3. A terrorcselekm\u00e9nyek f\u0151 kitervel\u0151jek\u00e9nt \u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00f3jak\u00e9nt sz\u00e1mon tartott H\u00e1lid Sejk Mohamed, az al-Kaida egykori m\u0171veleti f\u0151n\u00f6ke \u00e9s n\u00e9gy b\u0171nt\u00e1rsa 2003-ban ker\u00fclt amerikai k\u00e9zre. A jogi elj\u00e1r\u00e1s 2008 febru\u00e1rj\u00e1ban kezd\u0151d\u00f6tt meg ellen\u00fck a guant\u00e1nam\u00f3i amerikai haditenger\u00e9szeti t\u00e1maszponton. A k\u00fcl\u00f6nleges katonai b\u00edr\u00f3s\u00e1g hivatalosan 2012 m\u00e1jus\u00e1ban emelt v\u00e1dat terrortev\u00e9kenys\u00e9gre val\u00f3 \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s, civilek elleni t\u00e1mad\u00e1sok, sz\u00e1nd\u00e9kos ember\u00f6l\u00e9s \u00e9s s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek okoz\u00e1sa, h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6k, rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek megsemmis\u00edt\u00e9se miatt.
\nFot\u00f3: AFP
\nAz amerikai t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s \u2013 Barack Obama eln\u00f6k v\u00e9t\u00f3ja ellen\u00e9re \u2013 2016 szeptember\u00e9ben megszavazta azt a t\u00f6rv\u00e9nyt, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a terrort\u00e1mad\u00e1sok \u00e1ldozatainak hozz\u00e1tartoz\u00f3i perelhess\u00e9k a b\u0171nr\u00e9szess\u00e9ggel gyan\u00fas\u00edtott orsz\u00e1gokat. Ezek k\u00f6z\u00f6tt van Sza\u00fad-Ar\u00e1bia is, mert a terrort\u00e1mad\u00e1sok 19 elk\u00f6vet\u0151je k\u00f6z\u00fcl 15 sza\u00fadi \u00e1llampolg\u00e1r volt. Az els\u0151 ilyen keresetet id\u00e9n j\u00faliusban ny\u00fajtott\u00e1k be a manhattani ker\u00fcleti b\u00edr\u00f3s\u00e1gon. Az amerikai kongresszus ugyancsak id\u00e9n j\u00faliusban \u00e1lland\u00f3 kompenz\u00e1ci\u00f3s alapot hozott l\u00e9tre azoknak a rend\u0151r\u00f6knek, t\u0171zolt\u00f3knak \u00e9s seg\u00e9lymunk\u00e1soknak, akik a terrort\u00e1mad\u00e1sok ut\u00e1ni ment\u00e9s sor\u00e1n szenvedtek eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1rosod\u00e1st, a t\u00f6rv\u00e9nyt Donald Trump eln\u00f6k j\u00falius 29-\u00e9n \u00edrta al\u00e1.<\/p>\n