A F\u00f6ld az ipari forradalom el\u0151tti szinthez k\u00e9pest m\u00e1r 1 fokkal melegedett fel, \u00e9s a bolyg\u00f3 \u00e9vtizedenk\u00e9nt mintegy 0,1 fokkal lesz forr\u00f3bb.<\/p>\n
A VG.hu cikksorozatot ind\u00edt, amely a F\u00f6ld\u00f6n zajl\u00f3 kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s okait, annak vesz\u00e9lyeit, valamint az \u00e9l\u0151vil\u00e1gra gyakorolt hat\u00e1sait mutatja be. Sorozatunkban olvas\u00f3ink t\u00f6bbf\u00e9le aspektussal tal\u00e1lkozhatnak majd, szerz\u0151ink t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a probl\u00e9ma gazdas\u00e1gi, agr\u00e1rpolitikai, \u00e9s szoci\u00e1lpszichol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sair\u00f3l is besz\u00e1molnak majd.<\/p>\n<\/div>\n
Ez folyamatos fenyeget\u00e9st jelent az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ra, \u00edgy az emberi \u00e9letre is \u2013 nagyj\u00e1b\u00f3l \u00edgy lehet \u00f6sszefoglalni, hogy mire is gondolhatunk akkor, amikor a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s kifejez\u00e9ssel tal\u00e1lkozunk. Az elm\u00falt id\u0151szakban m\u00e1r a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3i szinteken is mark\u00e1ns vit\u00e1kat kiv\u00e1lt\u00f3 jelens\u00e9g ugyan nem meg\u00e1ll\u00edthat\u00f3, ugyanakkor a folyamatot m\u00e9rs\u00e9kelni az\u00e9rt j\u00f3csk\u00e1n lehetne.<\/p>\n
Saj\u00e1t magunknak okozunk gondot<\/h3>\n
A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s alapja az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s, amir\u0151l m\u00e1r az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban is tanultunk. \u201eA l\u00e9nyeg, hogy a F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 egyes g\u00e1zok visszatartj\u00e1k a Napb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 energia egy r\u00e9sz\u00e9t, m\u00e9ghozz\u00e1 oly m\u00f3don, hogy elnyelik a Nap \u00e1ltal felmeleg\u00edtett f\u00f6ldfelsz\u00edn infrav\u00f6r\u00f6s hull\u00e1mhossz\u00fa h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti sug\u00e1rz\u00e1s\u00e1t\u201d \u2013 mondta el a VG.hu megkeres\u00e9s\u00e9re Perger Andr\u00e1s, a Greenpeace kl\u00edma- \u00e9s energiakamp\u00e1ny-felel\u0151se.<\/p>\n
Vagyis, ha nagyobb koncentr\u00e1ci\u00f3ban vannak jelen a l\u00e9gk\u00f6rben ezek a g\u00e1zok (p\u00e9ld\u00e1ul v\u00edzg\u0151z, sz\u00e9n-dioxid, met\u00e1n), akkor t\u00f6bb energi\u00e1t is nyelnek el, \u00e9s kevesebb energia sug\u00e1rz\u00f3dik ki az \u0171rbe.<\/p>\n
A szakember kifejtette, mivel a F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben egyre t\u00f6bb energia rakt\u00e1roz\u00f3dik el, ez megv\u00e1ltoztatja az \u00e9ghajlati rendszert: felmeleg\u00edti a l\u00e9gk\u00f6rt \u00e9s az \u00f3ce\u00e1nokat, mindez pedig egyre hektikusabb \u00e9ghajlatot, er\u0151sebb \u00e9s egyre gyakrabban jelentkez\u0151 sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges id\u0151j\u00e1r\u00e1si esem\u00e9nyeket okoz, folyamatosan megd\u00f6ntve az id\u0151j\u00e1r\u00e1si \u00e9s egy\u00e9b kapcsol\u00f3d\u00f3 rekordokat, \u00e9rt\u00e9keket.<\/p>\n
Fot\u00f3: AFP<\/p>\n<\/div>\n
Perger Andr\u00e1s szerint ez\u00e9rt nem besz\u00e9lhet\u00fcnk puszt\u00e1n glob\u00e1lis felmeleged\u00e9sr\u0151l, mivel az csak egyik jelens\u00e9ge a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1snak. Szerinte a felmeleged\u00e9s t\u00e9rben nem egyenletesen t\u00f6rt\u00e9nik \u2013 a leger\u0151sebb kitetts\u00e9g az \u00c9szaki-sarkvid\u00e9ken figyelhet\u0151 meg,<\/p>\n
de sajnos Magyarorsz\u00e1g is a s\u00falyosabban \u00e9rintett ter\u00fcletek k\u00f6z\u00e9 tartozik, a vil\u00e1g\u00e1tlagn\u00e1l gyorsabban melegszik haz\u00e1nk ter\u00fclete.<\/p>\n
A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1st az egyes modellek az emberi tev\u00e9kenys\u00e9gnek, vagyis az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtj\u00e1k. Ezek d\u00f6nt\u0151en az energetik\u00e1b\u00f3l, az iparb\u00f3l, a mez\u0151gazdas\u00e1gb\u00f3l, a k\u00f6zleked\u00e9sb\u0151l, \u00e9s az \u00e9p\u00fclet\u00e1llom\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\n
Azonnali l\u00e9p\u00e9sekre van sz\u00fcks\u00e9g<\/h3>\n
Az egyes ipar\u00e1gak v\u00e1ltoz\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben, v\u00e1ltozatos technol\u00f3gi\u00e1k r\u00e9v\u00e9n j\u00e1rulnak hozz\u00e1 a kibocs\u00e1t\u00e1shoz, univerz\u00e1lis recept teh\u00e1t nincs arra, hogy a v\u00e1llalatok hogyan tehetnek a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s megf\u00e9kez\u00e9s\u00e9\u00e9rt. A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s ellen mindenkinek tennie kell:<\/p>\n
a politikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3knak, a c\u00e9geknek \u00e9s a lakoss\u00e1gnak is.<\/p>\n
T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a fosszilis energiahordoz\u00f3kt\u00f3l mihamarabb meg kell szabadulnunk, \u00e9s \u00e1t kell \u00e1llnunk a meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok haszn\u00e1lat\u00e1ra. A lehet\u0151 leggyorsabban kell el\u00e9rn\u00fcnk, hogy a szenes er\u0151m\u0171vek bez\u00e1rjanak, az erd\u0151k irt\u00e1s\u00e1val is fel kell hagyni, a nagyipari, nagy\u00fczemi mez\u0151gazdas\u00e1got pedig \u00e1t kell \u00e1ll\u00edtani \u00f6kol\u00f3giai gazd\u00e1lkod\u00e1sra \u2013 sorolta a Greenpeace kl\u00edma- \u00e9s energiakamp\u00e1ny-felel\u0151se.<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/super-news.info\/hu\/wp-content\/uploads\/sites\/3\/2019\/09\/1567438658_756_Klimavalsag-azonnali-valtozasra-van-szukseg.jpg\")
<\/p>\nFot\u00f3: AFP<\/p>\n<\/div>\n
Perger Andr\u00e1s r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott arra is, hogy<\/p>\n
az \u00e9lelmez\u00e9ssel kapcsolatos gondolkod\u00e1sm\u00f3don is v\u00e1ltoztatni kellene, azaz a jelenlegin\u00e9l l\u00e9nyegesen alacsonyabb hangs\u00falyt kellene k\u00e9pviselnie a h\u00fasfogyaszt\u00e1snak.<\/p>\n
A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s a glob\u00e1lis b\u00e9k\u00e9t is vesz\u00e9lyezteti<\/h3>\n
Az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s lesz a legnagyobb fenyeget\u00e9s a b\u00e9k\u00e9re n\u00e9zve a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedben az ausztr\u00e1liai Insitute for Economics and Peace (IEP) \u00e9ves besz\u00e1mol\u00f3ja szerint. A gazdas\u00e1g- \u00e9s b\u00e9kekutat\u00f3 int\u00e9zet el\u0151sz\u00f6r sz\u00e1molt kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1ssal \u00e9ves glob\u00e1lis b\u00e9keindex\u00e9nek kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n.<\/p>\n
A jelent\u00e9s r\u00e1mutatott, hogy mintegy egymilli\u00e1rd ember \u00e9l olyan ter\u00fcleteken, amelyeket a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s vesz\u00e9lyeztet, s 40 sz\u00e1zal\u00e9kuk olyan orsz\u00e1gokban, ahol h\u00e1bor\u00fa d\u00fal.<\/p>\n
Az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben r\u00e1ad\u00e1sul tov\u00e1bbi konfliktus robbanhat ki az egyre sz\u0171k\u00f6sebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 er\u0151forr\u00e1sok\u00e9rt, vesz\u00e9lybe ker\u00fclhet az emberek meg\u00e9lhet\u00e9se, \u00e9s t\u00f6meges elv\u00e1ndorl\u00e1s k\u00f6vetkezhet be.<\/p>\n
Az IEP vezet\u0151je, Steve Killelea szerint a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s jelent\u0151s probl\u00e9m\u00e1v\u00e1 n\u00f6vi ki mag\u00e1t az id\u0151 el\u0151rehaladt\u00e1val. Szerinte a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s egyes orsz\u00e1gokban hozz\u00e1j\u00e1rulhat ahhoz, hogy a fesz\u00fclts\u00e9gek konfliktusba torkolljanak.<\/p>\n<\/p><\/div>\n