[ad_1]
\n<\/p>\n
Az emberis\u00e9g korszakhat\u00e1rhoz \u00e9rkezett, hiszen az emberi agy m\u00e1r nem k\u00e9pes olyan \u00fctemben fejl\u0151dni, ahogyan az ember \u00e1ltal l\u00e9trehozott technol\u00f3gia, ez pedig sz\u00e1mos filoz\u00f3fiai, mor\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9st vet f\u00f6l, amikre r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl v\u00e1laszokat is kell adni. Mik\u00f6zben eg\u00e9sz gener\u00e1ci\u00f3k v\u00e1ltak frusztr\u00e1ltt\u00e1 a hihetetlen mennyis\u00e9g\u0171 inform\u00e1ci\u00f3 \u00e9s inger, illetve a r\u00e1juk k\u00e9nyszer\u00edtett elv\u00e1r\u00e1sok miatt, addig megvan a lehet\u0151s\u00e9g arra is, hogy az ember ne v\u00e1ljon az adat rabszolg\u00e1j\u00e1v\u00e1, \u00e9lete ne a technol\u00f3gi\u00e1val val\u00f3 versenyz\u00e9ssel, hanem az emberi l\u00e9t meg\u0151rz\u00e9s\u00e9vel \u00e9s saj\u00e1t boldogs\u00e1g\u00e1nak megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1val teljen. Nagyinterj\u00fa Acz\u00e9l Petr\u00e1val, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatart\u00e1studom\u00e1nyi \u00e9s Kommunik\u00e1ci\u00f3elm\u00e9leti Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3j\u00e1val.<\/p>\n
–\tMit nevez\u00fcnk figyelemnek, meghat\u00e1rozhat\u00f3 pontosan <\/strong>e fogalom? <\/strong> –\tEgy \u00e1tlagos munkahelyen egy \u00e1tlagos dolgoz\u00f3 figyelme huszon\u00f6t percenk\u00e9nt kalandozik el, s kilenc perc sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy \u201evisszat\u00e9rjen\u201d a munk\u00e1j\u00e1hoz. A foglalkoztat\u00f3k, a gazdas\u00e1gi szerepl\u0151k foglalkoznak ezzel, tudj\u00e1k kezelni ezt a helyzetet? <\/strong> –\tMi kell ehhez? <\/strong> –\tNagy elv\u00e1r\u00e1s lenne, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3 is fejlessze mag\u00e1t? <\/strong> –\tMost t\u00e9rj\u00fcnk m\u00e9g vissza a figyelem m\u00f3dj\u00e1ra. N\u00e9zni \u00e9s l\u00e1tni, vagy mire gondolt? <\/strong>–\tEddig azt a fajta inform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9st d\u00edjazta a korszak, ami olyan, mint egy gazd\u00e1\u00e9: teh\u00e1t az ember \u00fagy figyel, hogy tudatosan v\u00e1logat a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, tanulm\u00e1nyozza \u00e9s alaposan megfontolja, milyen, mire val\u00f3, majd csak ezt k\u00f6vet\u0151en gondolkodik a cselekv\u00e9sen. Viszont meglehet, hogy a mai kor m\u00e1r nem a gazd\u00e1kat, hanem a vad\u00e1szokat hozza helyzetbe.Vagyis azokat, akik gyorsan \u00e9szrevesznek valami \u00e9rdekeset \u00e9s \u00e9ppen olyan gyorsan el is d\u00f6ntik, hogy azzal van-e valami dolguk a j\u00f6v\u0151ben, vagy nem is kell vele foglalkozni. \u0150k gyorsabban, \u00e9s sokszor fel\u00fcletesebben d\u00f6ntenek, kev\u00e9sb\u00e9 szelekt\u00e1lnak, de k\u00e9pesek a strat\u00e9giav\u00e1lt\u00e1sokra \u00e9s rugalmasak. A mai emberben sokszor ez a k\u00e9tfajta \u2013 ha nem is sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u2013 de nagyon is elt\u00e9r\u0151 viselked\u00e9s k\u00fczd egym\u00e1ssal.<\/p>\n –\tA gazda-vad\u00e1sz m\u0171k\u00f6d\u00e9snek van-e valamilyen gener\u00e1ci\u00f3s h\u00e1ttere, melyik st\u00edlus melyik gener\u00e1ci\u00f3ra lehet \u00e9rv\u00e9nyes? <\/strong> – Ebben az esetben hol jelenik meg a neh\u00e9zs\u00e9g, mint pozit\u00edvum? <\/strong> –\tA t\u00fcrelmetlens\u00e9g \u00e9s a nyugtalans\u00e1g, mint alap\u00e1llapot a fiatalok eset\u00e9ben, mib\u0151l fakadhat?<\/strong> –\tT\u00e9nyleg hallani milli\u00f3szor, hogy aki\u00e9 az inform\u00e1ci\u00f3, az\u00e9 a hatalom. <\/strong> –\tDe mi \u00e1ll a t\u00fcrelmetlens\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt? <\/strong> –\tE megfelel\u00e9si k\u00e9nyszer m\u00f6g\u00f6tt nem a mag\u00e1nyt\u00f3l vagy valami m\u00e1st\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem h\u00faz\u00f3dik meg? <\/strong> –\tHa egy\u00e1ltal\u00e1n, de az evol\u00faci\u00f3 mennyire volt hat\u00e1ssal a figyelem logik\u00e1j\u00e1ra, mechanizmusaira? Van ennek valamilyen \u00edve, mennyiben figyelhetett m\u00e1sk\u00e9ppen egy \u00f6tven-, vagy h\u00e1romsz\u00e1z \u00e9vvel kor\u00e1bban \u00e9lt ember? <\/strong> –\tAz emberi agyban, az idegrendszerben benne van a potenci\u00e1l a kor kih\u00edv\u00e1saihoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge, vagy marad a deficit? Esetleg az egy\u00e9n szintj\u00e9n kell gondolkodni? <\/strong> –\tVagyis vissza az emberhez: l\u00e1tni az \u0151 gyenges\u00e9geit, kudarcait, sikereit, ami hiteles\u00edti \u0151t a tartalomban \u00e9s az \u00e9letben is, ellent\u00e9tben az agyonplasztik\u00e1zott szerepl\u0151kkel. <\/strong> K\u00f6vesd az oldalunkat a\u00a0Facebook-on<\/strong> \u00e9s a\u00a0Twitteren<\/a><\/strong> is!<\/em><\/em><\/em><\/em><\/strong><\/em><\/em><\/em><\/p>\n<\/div>\n
–\tA legegyszer\u0171ebben h\u00e1rom t\u00e9nyez\u0151 ment\u00e9n hat\u00e1rozhatjuk meg azt, hogy mit is nevez\u00fcnk figyelemnek. Az egyik ilyen az \u00e9szrev\u00e9tel, amikor az ember \u00e9rz\u00e9kszervei oda ir\u00e1nyulnak valamire; ebben az esetben valamilyen ingerr\u0151l, az \u00e9rz\u00e9keinkre hat\u00f3 eszk\u00f6zr\u0151l van sz\u00f3, olyan dologr\u00f3l, ami meg\u00e9rinti az embert, amire oda kell figyelnie. A m\u00e1sodik t\u00e9nyez\u0151 \u2013 s tal\u00e1n ez a legfontosabb \u2013 amikor az ember valaminek \u00e9rtelmet k\u00e9pes adni, nem csak n\u00e9zi, hanem elkezdi l\u00e1tni is azt a valamit. A harmadik pedig az, amit a figyelem induk\u00e1l, m\u00e9gpedig az aktivit\u00e1s, amikor a szeml\u00e9l\u0151 bevon\u00f3dik, \u201eodaadja\u201d mag\u00e1t valaminek, az ingert tov\u00e1bb engedi az agy\u00e1ban a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa mem\u00f3ri\u00e1ja fel\u00e9, vagyis reag\u00e1l arra, amit \u00e9szlelt.
–\tNagyon sok olyan adatot id\u00e9zett a Media Hungary-n, ami azt mutatta meg, hogy az ember mennyi ideig k\u00e9pes figyelni valamire, \u00e1m a sz\u00e1mok id\u0151ben egyre csak cs\u00f6kkentek. A most felsorolt t\u00e9nyez\u0151k esetleges erod\u00e1l\u00f3d\u00e1sa \u00e9s a cs\u00f6kken\u0151 figyelemid\u0151 k\u00f6z\u00f6tt lehet valamilyen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s, vagy valami eg\u00e9szen m\u00e1s \u00e1ll a h\u00e1tt\u00e9rben? <\/strong>
–\t\u00c1ltal\u00e1nos n\u00e9zet, hogy az emberi figyelem ideje cs\u00f6kken. Csakhogy az id\u00e9zett vizsg\u00e1latok legink\u00e1bb arra vonatkoznak, hogy az ember mennyi ideig k\u00e9pes egy adott k\u00fcls\u0151 hat\u00e1sra f\u00f3kusz\u00e1lni, nem els\u0151sorban arra, hogy k\u00e9pes-e ezeknek a hat\u00e1soknak \u00e9rtelmet tulajdon\u00edtani. \u00c9ppen egy tavalyi kutat\u00e1s mutatta meg, hogy az \u00e9rdekes, lebilincsel\u0151 tartalmakra, t\u00f6rt\u00e9netekre ma is \u00e9ppen \u00fagy oda tud figyelni az ember. Egy m\u00e1sik elk\u00e9pzel\u00e9s ment\u00e9n \u2013 teh\u00e1t, hogy olyan sokat nem v\u00e1ltozik az emberi figyelem, csak nem tudjuk pontosan, hogy azt mi ragadja meg \u2013 sok\u00e1ig azt hitt\u00fck, hogy az online m\u00e9di\u00e1ban csak a nagyon r\u00f6vid sz\u00f6veg k\u00e9pes hat\u00e1st el\u00e9rni, de ez sem igaz. Ma m\u00e1r l\u00e1tjuk, hogy a k\u00e9perny\u0151kn\u00e9l hosszabb, j\u00f3l tagolt sz\u00f6vegek is megtal\u00e1lj\u00e1k a maguk k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t, ha val\u00f3ban \u00e9rdekes a tartalom \u00e9s a sz\u00f6vegek sz\u00f3lnak valakihez. A vide\u00f3k eset\u00e9ben is tudjuk, hogy az els\u0151 harminc m\u00e1sodpercn\u00e9l milyen ar\u00e1nyban morzsol\u00f3dnak le a n\u00e9z\u0151k, de l\u00e1tjuk azt is, hogy akik viszont maradnak, azok bevon\u00f3dnak, s\u0151t k\u00f6vet\u0151kk\u00e9 v\u00e1lnak. Nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t, hogy j\u00f3l \u00edt\u00e9lj\u00fck-e meg a figyelem \u00e1llapot\u00e1t. De k\u00e9t dolog biztos; az egyik, hogy rengeteg inger \u00e9ri a mai modern, j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalmakban \u00e9l\u0151 embereket. Imm\u00e1r az a term\u00e9szetes \u00e9letm\u00f3dunk \u2013 ez a folyamat nem most kezd\u0151d\u00f6tt, de most tet\u0151zik \u2013 hogy gyakorlatilag a sz\u00fcks\u00e9ges inform\u00e1ci\u00f3mennyis\u00e9g k\u00e9tszeres\u00e9t kapjuk, legyen sz\u00f3 ingerekr\u0151l vagy t\u00e9nyleges jelent\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l. A m\u00e1sik t\u00e9nyez\u0151 pedig egy nagyon \u00e9rdekes jelens\u00e9g: a modern ember lehet\u0151s\u00e9gei sz\u00e1m\u00e1t nagyon nagynak gondolja, vagyis nem \u00e9rzi az, hogy ha \u201emost nem figyelek\u201d, akkor elszalaszt valamit. \u201eR\u00e1\u00e9rek m\u00e9g, jut m\u00e9g k\u00e9s\u0151bbre is\u201d gondolja. Az abb\u00f3l fakad\u00f3 magabiztoss\u00e1g, hogy az ember egyre okosabbnak is tartja mag\u00e1t, minden bizonnyal \u00e1talak\u00edtja a figyelem m\u00f3dj\u00e1t. <\/p>\n
–\tMeggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy k\u00e9pesek kezelni ezt a t\u00e9nyhelyzetet. A l\u00e9nyeg ugyanis nem is a sz\u00e1madat, hanem az, hogy a figyelem-elterel\u0151d\u00e9st nem k\u00fcls\u0151, hanem bels\u0151 t\u00e9nyez\u0151k v\u00e1ltj\u00e1k ki. Mik\u00f6zben a munkaad\u00f3k megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k a k\u00fcls\u0151 ingereket minimaliz\u00e1lni, semleges k\u00f6rnyezetet teremteni, blokkolni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalakat, addig a dolgoz\u00f3 figyelm\u00e9t nem a k\u00fcls\u0151, hanem a bels\u0151, lelki-\u00e9rzelmi-fizikai folyamatai terelik el; agg\u00f3dnak valaki miatt, szeretnek valakit, vagy \u00e9ppen \u00e9hesek. Ezekre a bels\u0151 aggodalmakra a szervezetek is tudnak reag\u00e1lni p\u00e9ld\u00e1ul komplex csal\u00e1dbar\u00e1t mentalit\u00e1ssal \u00e9s megold\u00e1sokkal, meg\u00e9rtve, hogy a munkat\u00e1rsak t\u00e1rsas l\u00e9nyek, akiknek \u00e9let\u00fck legfontosabb pill\u00e9rei k\u00f6z\u00f6tt csak egy lehet a munk\u00e1juk. Az elterel\u0151d\u00e9st nem biztos, hogy meg lehet akad\u00e1lyozni, de a gyorsabb visszat\u00e9r\u00e9st el\u0151 lehet seg\u00edteni. <\/p>\n
–\tNem felt\u00e9tlen\u00fcl pihen\u0151szob\u00e1ra gondolok, mert ilyen lehet\u0151s\u00e9geket nem veszi ig\u00e9nybe mindenki \u00e9s vannak olyanok is, akik nem a munkahely\u00fck\u00f6n akarnak pihenni. De ha a c\u00e9g megadja a lehet\u0151s\u00e9get egy eg\u00e9szs\u00e9gesebb \u00e9letre, p\u00e9ld\u00e1ul testmozg\u00e1st seg\u00edt\u0151 t\u00f6bblet-lehet\u0151s\u00e9gekkel, eg\u00e9szs\u00e9gmegtart\u00f3 juttat\u00e1sokkal, k\u00f6z\u00f6s programokkal, annak lehet hat\u00e1sa. Fontos l\u00e9p\u00e9s lehet az is, ha egy\u00e9ni fejleszt\u00e9st ad a munkav\u00e1llal\u00f3knak, s nem csak \u201etermel\u0151eszk\u00f6zt\u201d l\u00e1t benne, hanem olyan valakit, akivel k\u00f6z\u00f6s j\u00f6v\u0151t k\u00e9pzel el. Az Y gener\u00e1ci\u00f3s<\/strong> munkav\u00e1llal\u00f3nak, a Z-nek<\/strong> pedig m\u00e9g ink\u00e1bb nagyon fontos az egy\u00e9ni, tov\u00e1bbfejl\u0151d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge, a munkahelyi lifelong learning. <\/p>\n
–\tEgy\u00e1ltal\u00e1n nem. Lehet, hogy optimista vagyok, de abb\u00f3l indulok ki, mint annak idej\u00e9n McGregor az Y te\u00f3ri\u00e1val: az ember nem gy\u0171l\u00f6l dolgozni, szeretn\u00e9 j\u00f3l v\u00e9gezni a feladatait, nem trollkodni j\u00e1r be a munkahely\u00e9re \u2013 eleinte biztos nem… Ha \u0151 maga is tudatos\u00edtja \u00f6nmagban, hogy mi tereli el a figyelm\u00e9t, akkor arra is r\u00e1j\u00f6het, hogy esetleg nem a sz\u00e1m\u00e1ra legmegfelel\u0151bb munk\u00e1t v\u00e9gzi, ut\u00f3bbira j\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g lehet p\u00e9ld\u00e1ul a betanul\u00e1s, \u201erendszerbe \u00e1ll\u00e1s\u201d id\u0151szaka. Kicsit m\u00e9g tartja mag\u00e1t az a v\u00e9leked\u00e9s, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3 menjen csak \u00e1t a kellemetlen szakaszokon s majd k\u00e9s\u0151bb \u00e9lvezni fogja a munk\u00e1j\u00e1t. Ezzel csak az a probl\u00e9ma, hogy a munkav\u00e1llal\u00f3 az els\u0151 szakaszban saj\u00e1t\u00edtja el az elemi viselked\u00e9seket \u00e9s hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st, ami nagyban meghat\u00e1rozza a mindennapjait \u00e9s a j\u00f6v\u0151j\u00e9t az adott munkahelyen.<\/p>\n\n\n
\n <\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n
–\tVal\u00f3ban van egy gener\u00e1ci\u00f3s elt\u00e9r\u00e9s. A mai X gener\u00e1ci\u00f3 tagjai ink\u00e1bb gazd\u00e1k m\u00f3dj\u00e1ra viselkednek t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt is, mert a hagyom\u00e1nyos, line\u00e1ris m\u00e9diumok <\/strong>tartalmait fogyasztott\u00e1k, csak akkor juthattak el valaminek v\u00e9g\u00e9re, ha azon val\u00f3ban v\u00e9gig is mentek, legyen sz\u00f3 k\u00e9pi vagy sz\u00f6veges tartalomr\u00f3l. Napjainkban viszont eg\u00e9szen m\u00e1s a m\u00e9diumok term\u00e9szete, hiszen a linkek \u00e9s a hiperlinkek logik\u00e1ja lehet\u0151v\u00e9 teszi az \u201eugr\u00e1l\u00e1st\u201d, s\u0151t, a tartalomfogyaszt\u00e1s ett\u0151l v\u00e1lt izgalmass\u00e1. Ez pedig j\u00f3 k\u00f6rnyezet a vad\u00e1sz\u00f3 figyelemnek. A gener\u00e1ci\u00f3s szakad\u00e1st az iskolai helyzet mutatja meg legink\u00e1bb, hiszen a tan\u00e1rok nagy k\u00fczdelmet folytatnak s nagy az \u00e9rtetlens\u00e9g azzal kapcsolatban, hogy \u2013 gazdak\u00e9nt \u2013 mit is kezdjenek a \u201evad\u00e1sz\u00f3\u201d di\u00e1kokkal. De ez a probl\u00e9ma megjelenik az \u00fczleti v\u00e1llalkoz\u00e1sok k\u00f6r\u00e9ben is, s egyik esetben sem az vezet eredm\u00e9nyre, ha a szerepl\u0151k megs\u00e9rt\u0151dnek, hanem ha \u00fagy alak\u00edtj\u00e1k a kommunik\u00e1ci\u00f3jukat, hogy azt a \u201evad\u00e1szok\u201d is meg\u00e9rts\u00e9k, \u0151k is azonosulni tudjanak azzal.
–\tEgy v\u00e1llalkoz\u00e1s rugalmasabb, adapt\u00edvabb, jobban meg tud felelni a kor kih\u00edv\u00e1sainak, mint egy eg\u00e9sz oktat\u00e1si rendszer, ami, mint egy hatalmas haj\u00f3, hatalmas tehetetlens\u00e9ggel is k\u00fczd, lassan fordul\u2026 nem ez az oka annak, hogy pillanatok alatt r\u00e1s\u00fctik a gyerekekre \u00e9s a fiatalokra a figyelemzavar b\u00e9lyeg\u00e9t, merthogy a rendszer figyelemlogik\u00e1j\u00e1ba nem illeszkedik be a \u201evad\u00e1sz\u201d? <\/strong>
–\tVal\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy nem mindenki figyelemzavaros, akit annak mondanak. Nagyon sok vizsg\u00e1lat mutatja, hogy l\u00e9tezik egyfajta t\u00fcrelmetlens\u00e9g, illetve az alfa \u00e9s a Z gener\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9ben \u00e1ltaluk bevallottan jelen van egyfajta nyugtalans\u00e1g ak\u00e1r az inform\u00e1ci\u00f3kra val\u00f3 odafigyel\u00e9sr\u0151l vagy a koncentr\u00e1ci\u00f3r\u00f3l legyen sz\u00f3. S val\u00f3ban: azt is l\u00e1tni kell, hogy egy kor\u00e1bbi kor figyelemnorm\u00e1j\u00e1hoz m\u00e9r\u00fcnk, egy kor\u00e1bbi figyelemviselked\u00e9st vesz\u00fcnk alapul, \u00edgy lehets\u00e9ges, hogy a m\u00e9r\u00e9sek a figyel\u00e9s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek a val\u00f3s\u00e1gosn\u00e1l rosszabb min\u0151s\u00e9g\u00e9t hozz\u00e1k ki.
–\tA t\u00fcrelmetlens\u00e9g kapcs\u00e1n egy kor\u00e1bbi el\u0151ad\u00e1sa jutott eszembe, ahol egy p\u00e9ld\u00e1val \u00e9rz\u00e9keltette a helyzet: a modern embernek ahhoz sincsen t\u00fcrelme, hogy megpucoljon egy narancsot. <\/strong>
–\tEzt a f\u00e9lig vicces hasonlatot egy k\u00f6nyvb\u0151l id\u00e9ztem. Az igaz, hogy n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve \u2013 f\u0151leg a vastagh\u00e9j\u00fa \u2013 citrusf\u00e9l\u00e9k forgalmaz\u00e1s\u00e1ban be\u00e1llt egyfajta tendenci\u00f3zus cs\u00f6kken\u00e9s, erre a piac \u00fagy reag\u00e1lt, hogy a termel\u0151k elkezdt\u00e9k termeszteni a k\u00f6nnyebben h\u00e1mozhat\u00f3 citrusf\u00e9l\u00e9ket. Az ember, f\u0151leg, ha van alternat\u00edv\u00e1ja, nem akar t\u00fal sokat k\u00fczdeni valami\u00e9rt. Persze, ne \u00edt\u00e9lj\u00fcnk t\u00fal hamar, hiszen lehet, hogy napjaink j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalm\u00e1ban ez nem sz\u00e1m\u00edt felt\u00e9tlen\u00fcl rossz vagy helytelen viselked\u00e9snek; mi\u00e9rt k\u00fczdene az ember k\u00e9tszer annyit, ha van k\u00f6nnyebb \u00fat is? A probl\u00e9m\u00e1t az okozza, hogy bizonyos \u00e9rtelmi-\u00e9rzelmi-mor\u00e1lis \u00e9r\u00e9si folyamatoknak sz\u00fcks\u00e9ges velej\u00e1r\u00f3juk a neh\u00e9zs\u00e9g, az, hogy ne legyen k\u00f6nny\u0171 \u00e9s gyors, ami megt\u00f6rt\u00e9nik vel\u00fcnk, hogy legyen id\u0151nk nemcsak \u00e9szrevenni, hanem meg\u00e9rteni \u00e9s megk\u00fczdeni valami\u00e9rt. Ahogy a filoz\u00f3fus mondja: csak azt \u00e9rdemes igaz\u00e1n megcsin\u00e1lni, ami neh\u00e9z. <\/p>\n
–\tP\u00e9ld\u00e1ul, ha valaki egy el\u0151ad\u00e1st felvesz a telefonj\u00e1val, akkor arra gondol, hogy azt meg\u0151rizte \u00e9s arra eml\u00e9kezni fog. Viszont, ha k\u00e9zzel jegyzetel \u2013 amikor is, \u00e9ppen a sebess\u00e9g miatt, m\u00e1r ott, helyben nagyon meg kell sz\u0171rnie a l\u00e9nyeget \u2013 t\u00edzszer jobban eml\u00e9kszik majd az fontos inform\u00e1ci\u00f3kra. Ez m\u00e9rhet\u0151. Id\u0151vel \u00e9s f\u00e1jdalommal j\u00e1r, de a figyelem \u00e9s a meg\u00e9rt\u00e9s neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9t nem lehet megsp\u00f3rolni. <\/p>\n
–\tEzt a helyzetet nem h\u00fazn\u00e1m r\u00e1 csak a fiatalokra. B\u00e1tor kijelent\u00e9s ugyan, de \u00fagy gondolom ezeket az \u00e9rz\u00e9seket mi gener\u00e1ltuk sz\u00e1mukra azzal, hogy az inform\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gi\u00e1t helyzet\u00fck a tud\u00e1st\u00e1rsadalom k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, teh\u00e1t azt \u00e1ll\u00edtottuk, hogy az inform\u00e1ci\u00f3 fontosabb, mint a b\u00f6lcsess\u00e9g vagy ak\u00e1r az ember. <\/p>\n
–\tAz inform\u00e1ci\u00f3 t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1got ad, a b\u00f6lcsess\u00e9g tud\u00e1st. Az egyik horizont\u00e1lis, a m\u00e1sik vertik\u00e1lis. Az egyikkel bel\u00e1tjuk a F\u00f6ldet, a m\u00e1sikkal meg\u00e9rtj\u00fck a vil\u00e1got, \u00e9s benn magunkat. A mi gener\u00e1ci\u00f3nk \u00e9s a korszellem mondta azt, hogy az inform\u00e1ci\u00f3 birtokl\u00e1sa mindenn\u00e9l t\u00f6bbet \u00e9r, amit m\u00e9g el is nevezt\u00fcnk tud\u00e1snak \u2013 ami egy\u00e1ltal\u00e1n nem igaz. A fiatalokban \u00edgy alakulhatott ki a frusztr\u00e1ci\u00f3. \u00c9s mik\u00f6zben jobban b\u00e1nnak az inform\u00e1ci\u00f3val \u00e9s adott esetben az adattal is, hiszen \u0151k a \u201ebennsz\u00fcl\u00f6ttek\u201d. Az \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00fck rosszabb, mint az \u0151ket megel\u0151z\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k\u00e9 volt. <\/p>\n
–\tEnnek egyik oka a m\u00e1r eml\u00edtett hihetetlen\u00fcl nagy inform\u00e1ci\u00f3b\u0151s\u00e9g, ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don egyfajta izgatotts\u00e1gban tartja az \u00e1lland\u00f3an \u00fajat keres\u0151 embert. Tudunk olyan pszichol\u00f3giai<\/strong> \u00e1llapotokr\u00f3l, szomor\u00fa, depresszi\u00f3s t\u00fcneteket mutat\u00f3 f\u00fcgg\u0151s\u00e9gekr\u0151l \u00e9s betegs\u00e9gekr\u0151l, amelyeket az v\u00e1lt ki, ha p\u00e9ld\u00e1ul valaki nem kap el\u00e9g emailt, vagy kev\u00e9s interakci\u00f3 \u00e9ri a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi oldalakon. Az ilyen ember \u00fagy \u00e9rzi, hogy egyed\u00fcl van, sz\u00e1m\u00e1ra megsz\u0171nt a l\u00e9t. A korszellem azt mondja: csak akkor l\u00e9tezel, ha valahol jelen \u00e9s interakci\u00f3ban vagy, de ez sem igaz. Nem csak M\u00e1rai S\u00e1ndor mondta \u2013 tal\u00e1n kiss\u00e9 t\u00falz\u00f3an, de sok igazs\u00e1ggal \u2013 hogy \u201em\u00e9lt\u00f3s\u00e1g csak mag\u00e1nyban l\u00e9tezik\u201d, de a pszichol\u00f3gusok szerint is fontos, hogy az emberek id\u0151t kell sz\u00e1nnia amag\u00e1ban l\u00e9tre: \u00f6nmag\u00e1ra, az \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l val\u00f3 gondolkod\u00e1sra, annak eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9re, hogy \u0151 kicsoda. Nem lehet mindig valaki m\u00e1snak a t\u00fckr\u00e9ben l\u00e9tezni. \u00dagy gondolom, ez a t\u00fcrelmetlens\u00e9g alapja; \u201e\u00e1lland\u00f3an tudni akarom, hogy ki vagyok\u201d. Erre az ig\u00e9nyre a v\u00e1llalatok is nagyon j\u00f3l r\u00e1\u00e9reztek, hiszen ma m\u00e1r nem term\u00e9k- vagy szolg\u00e1ltat\u00e1s-, hanem identit\u00e1s\u00fczeneteket k\u00fcldenek.
–\tNeh\u00e9z kisz\u00e1llni a m\u00f3kusker\u00e9kb\u0151l, egyens\u00falyt tal\u00e1lni, p\u00e9ld\u00e1ul ott a mobiltelefon, folyamatosan el\u00e9rhet\u0151 az ember minden \u00e9lethelyzetben, s persze a \u201ejelen kell lenni\u201d \u00e9rz\u00e9se is nyomaszt\u00f3 tud lenni. <\/strong>
–\tDe mi\u00e9rt is kellene kisz\u00e1llni? Ha err\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l esik sz\u00f3, akkor a meg\u00edt\u00e9l\u00e9s csak nagyon negat\u00edv vagy pozit\u00edv\u2026 milyen j\u00f3, hogy ilyen sok az inform\u00e1ci\u00f3, de k\u00f6zben pedig agyonnyom minket a b\u0151s\u00e9g. Szerintem nem kisz\u00e1llni kell, hanem egyens\u00falyt tal\u00e1lni, meg\u0151rizni az az alap\u00e1ll\u00e1st, hogy nem az inform\u00e1ci\u00f3 uralja az embert, hanem az embernek kell uralnia az inform\u00e1ci\u00f3t. Harari figyelmeztet arra, hogy az ember egyszer majd az ada<\/strong>t logik\u00e1ja szerint fog l\u00e9tezni, \u00e9s arra t\u00f6rekszik majd, hogy fontoss\u00e1 v\u00e1ljon az adat sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9s ez tal\u00e1n nem is j\u00f6v\u0151, hanem a jelen. Nem tartom j\u00f3nak, ha az ember az adatnak akar \u201etetszeni\u201d, \u00e9s minden c\u00e9lja, hogy sikeres adatt\u00e1 v\u00e1ljon \u2013 \u00fagy v\u00e9lem, az a j\u00f3 \u00fat, ha az adat tetszik az embernek. <\/p>\n
–\tK\u00f6zel sem biztos, hogy ez van m\u00f6g\u00f6tte. Nem egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00f6vetkezik, hogy az adatnak val\u00f3 megfelel\u00e9s m\u00e1sik alternat\u00edv\u00e1ja a mag\u00e1ny. Sokszor a pezsg\u0151, val\u00f3s\u00e1gos-fizikai t\u00e1rsas \u00e9let ellen\u00e9re, vagy a mellett kezd egyeseket elragadni az adathull\u00e1m-logika. <\/p>\n
–\tAz\u00e9rt \u00e9rdekes ez a k\u00e9rd\u00e9s, mert a figyelem egyr\u00e9szt idegrendszeri, elmem\u0171k\u00f6d\u00e9si k\u00e9rd\u00e9s, aminek nagyon sok, nem felt\u00e9tlen\u00fcl fizikai, ink\u00e1bb ment\u00e1lis vonatkoz\u00e1sa van. Nagy csoda lenne megmondani azt, hogy egy k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9vvel kor\u00e1bban, teljesen m\u00e1s inform\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zegben \u00e9l\u0151 ember \u2013 akinek kevesebb inger \u00e9rte a kognit\u00edv, megismer\u0151 rendszer\u00e9t \u00e9s agy\u00e1t \u2013 m\u00e1sk\u00e9ppen figyelt-e. Egy 2013-as kutat\u00e1s annyit iviszont megmutatott, hogy a felt\u00e9telez\u00e9sekkel ellent\u00e9tben az emberi agy nem volt k\u00e9pes \u00e1t\u00e1llni a mai, hihetetlen inform\u00e1ci\u00f3b\u0151s\u00e9gre, egyel\u0151re nem k\u00e9pes a gyorsabb szelekci\u00f3ra \u00e9s a jobb eml\u00e9kez\u00e9sre sem. E t\u00e9ren nem l\u00e1tszik mark\u00e1ns v\u00e1ltoz\u00e1s az emberben, az viszont igen, hogy boldogabb sem lett. Egy 2017-ben, Amerik\u00e1ban v\u00e9gzett felm\u00e9r\u00e9s szerint a sz\u00fcl\u0151k \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy ma nehezebb gyereket nevelni, mint \u00f6tven \u00e9vvel kor\u00e1bban, \u00e9ppen az inform\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gia miatt. Nem tudnak egym\u00e1sra annyira figyelni \u00e9s agg\u00f3dnak, hogy vajon j\u00f3 dolgok \u00e9rik-e a gyerekeket. Ut\u00f3bbiban a k\u00f6z\u00e9pkor sz\u00fcl\u0151je sem lehetett biztos, de az inform\u00e1ci\u00f3s k\u00f6rnyezet m\u00e1s volt, s napjaink ember\u00e9vel ellent\u00e9tben, tal\u00e1n jobban is b\u00edzott \u00f6nmag\u00e1ban. A sok inform\u00e1ci\u00f3 val\u00f3ban hatalmas t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1got hozott mag\u00e1val, megadja a tud\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, de nem mag\u00e1t a tud\u00e1st. \u00c9s f\u0151k\u00e9nt nem hozta el a nagyobb boldogs\u00e1got. <\/p>\n
–\tAz emberi agy leny\u0171g\u00f6z\u0151en plasztikus, elk\u00e9peszt\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokra k\u00e9pes. Tudjuk, hogy amikor valakinek egy agyi ter\u00fclete k\u00e1rosodik, sok esetben az agy t\u00f6bbi r\u00e9sze megtanulja, \u00e1tveszi a kiesett funkci\u00f3kat. A t\u00e9m\u00e1nkat illet\u0151en nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy az agy ne tudna egy bizonyos id\u0151n bel\u00fcl megtanulni k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 figyelem-funkci\u00f3kat, vagyis igazodni a sz\u00fcks\u00e9gest meghalad\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3b\u0151s\u00e9ghez. Ink\u00e1bb az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy \u00e9rdek\u00e9ben \u00e1ll-e a saj\u00e1t embers\u00e9ge meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben egy ilyen v\u00e1ltoz\u00e1s. F\u0151leg \u00fagy, hogy a mesters\u00e9ges intelligencia is jelen van. Az embernek \u00e9rdek\u00e9ben \u00e1ll egy ilyen technol\u00f3gi\u00e1val versenyeznie, vagy az az \u00e9rdeke, hogy ember maradjanak, aki a maga m\u00f3dj\u00e1n boldogul? Belesz\u00e1ll egy \u00e9rtelmileg megnyerhetetlen versenybe vagy \u00fajra megtal\u00e1lja a vil\u00e1gban a hely\u00e9t? Vajon t\u00e9nyleg abban a tekintetben kell-e n\u00f6velni az ember agyi kapacit\u00e1sait \u00e9s v\u00e1ltoztatni a teljes viselked\u00e9s\u00e9n, hogy gyorsabban hozzon racion\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9seket, amire egy\u00e9bk\u00e9nt a mesters\u00e9ges intelligencia m\u00e1r n\u00e1la sokkal hat\u00e9konyabban k\u00e9pes? Vajon t\u00e9nyleg fel kellene-e gyors\u00edtanunk magunkban egy sz\u00e9p, naps\u00fct\u00e9ses t\u00e1j befogad\u00e1s\u00e1nak vagy egy szerett\u00fcnk l\u00e1t\u00e1s\u00e1nak \u00f6r\u00f6m\u00e9t…?
–\tFelmer\u00fclhet k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt, hogy ebben a folyamatban meg tudjuk-e \u0151rizni emberi integrit\u00e1sunkat? <\/strong>
–\tVal\u00f3ban ez a k\u00e9rd\u00e9s, f\u0151leg akkor, ha \u00fagy gondolunk az emberre, hogy \u0151 nem csak egy egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, racion\u00e1lis l\u00e9ny, hanem nagyon sok k\u00f6t\u0151d\u00e9si, transzcendens funkci\u00f3val is b\u00edr \u2013 teh\u00e1t k\u00f6t\u0151dik valami univerz\u00e1lishoz, egy m\u00e1sikhoz \u2013, k\u00e9pes \u00e9rt\u00e9kk\u00e9pz\u00e9sre. E jellemz\u0151k egy\u00fcttes\u00e9nek megl\u00e9te feltehet\u0151en az egyed\u00fcli kulcs a boldogs\u00e1ghoz. El\u00e9g j\u00f3l l\u00e1tszik, hogy az eddig eltelt kett\u0151sz\u00e1z\u00f6tven \u00e9v \u2013 amit a felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s a racionalit\u00e1s \u00fcnnepl\u00e9se ind\u00edtott el \u2013, korszakhat\u00e1rhoz \u00e9rkezett azzal, hogy az ember agya m\u00e1r nem k\u00e9pes olyan \u00fctemben fejl\u0151dni, ahogyan a technol\u00f3gia. Ma a k\u00e9rd\u00e9s, hogyan tal\u00e1lunk utat egy \u00faj humanizmushoz is. Az ilyen k\u00e9rd\u00e9sekre v\u00e1laszt kell adni. Trendd\u00e9 kezd v\u00e1lni, hogy a m\u00e9diatartalmak szerepl\u0151i egyre ink\u00e1bb a h\u00e9tk\u00f6znapi, sokszor botladoz\u00f3 egy\u00e9nek. \u0150k, sz\u00e1mszer\u0171en, sokkal sikeresebbek, mint a term\u00e9szetelleness\u00e9gig t\u00falt\u00f6k\u00e9letes\u00edtett klasszikus celebrit\u00e1sok. A felhaszn\u00e1l\u00f3k \u2013 az emberek \u2013 szeretn\u00e9k megkapni a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let gyarl\u00f3 mozzanatait is, ami persze ugyan\u00fagy kre\u00e1lt lehet \u00e9s persze mediatiz\u00e1lt. M\u00e9gis, \u00fagy l\u00e1tszik az \u00faj gener\u00e1ci\u00f3 keresi az \u00e9letszer\u0171 \u00e9letet. Keress\u00fck az embert. <\/p>\n
–\tAz egyik \u00fat a szuperhum\u00e1n \u00fatja<\/strong>, amikor az ember megd\u00f6nti gyarl\u00f3 \u00f6nmag\u00e1t: lesz\u00e1mol a fizikai korl\u00e1tokkal ,v\u00e9get a f\u00e1jdalomnak, a muland\u00f3 test \u00e9s l\u00e9lek akad\u00e1lyait leveti, felfejleszti mag\u00e1t egy emberen t\u00fali \u00e1llapotba, a technol\u00f3gia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, a mor\u00e1lis \u00e9rz\u00e9ke \u00e1tform\u00e1l\u00e1s\u00e1val. A m\u00e1sik \u00fat viszont az, hogy az ember r\u00e1j\u00f6n arra, hol a helye a vil\u00e1gban: a kudarcai \u00e9s az azokb\u00f3l val\u00f3 \u00e9p\u00edtkez\u00e9s, a g\u00e9pekhez \u00e9s a term\u00e9szethez val\u00f3 viszonya miatt \u0151rzi meg integrit\u00e1s\u00e1t. Fontos v\u00e1ltoz\u00e1sainkat legink\u00e1bb a kudarcaink id\u00e9zik el\u0151. A sikerek k\u00eds\u00e9rnek, a kudarcok form\u00e1lnak, a siker ut\u00e1nozhatatlan, a kudarcokb\u00f3l sok mindent megtanulhatunk. Failure is the new success<\/em> \u2013 mondhatn\u00e1nk. De ehhez az ember \u00fatj\u00e1t kell v\u00e1lasztanunk.<\/p>\n