[ad_1]
\n<\/p>\n
A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s tekinthet\u0151 tal\u00e1n az emberis\u00e9get \u00e9r\u0151 legnagyobb fenyeget\u00e9snek. Az ENSZ \u00c9ghajlat-v\u00e1ltoz\u00e1si Korm\u00e1nyk\u00f6zi Test\u00fclete (IPCC) szerint 2050-re a glob\u00e1lis sz\u00e9n-dioxid-emisszi\u00f3t nett\u00f3 z\u00e9r\u00f3 szintre kellene cs\u00f6kkenteni, hogy elker\u00fclj\u00fck a glob\u00e1lis h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet 1,5 Celsius-fokos,
vagy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ann\u00e1l is nagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 emelked\u00e9s\u00e9t az iparosod\u00e1s el\u0151tti szinthez k\u00e9pest. Drasztikus, azonnali int\u00e9zked\u00e9sekre van sz\u00fcks\u00e9g, mivel a mostani infrastruktur\u00e1lis beruh\u00e1z\u00e1sok hat\u00e1rozz\u00e1k meg a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek karbonintenzit\u00e1s\u00e1t.
A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek \u00e9s s\u00falyoss\u00e1g\u00e1nak sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 felismer\u00e9se ellen\u00e9re az emisszi\u00f3 tov\u00e1bb n\u00f6vekszik, \u00e9s az Amazonas helyzete sem volt vesz\u00e9lyeztetettebb, mint most.<\/p>\n
A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 vit\u00e1k nagy r\u00e9sze eleinte arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy vajon drasztikus, azonnali int\u00e9zked\u00e9sekre van-e sz\u00fcks\u00e9g a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9hez, vagy ink\u00e1bb fokozatos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st kellene-e k\u00f6vetni. Az ut\u00f3bbi ir\u00e1nyzat t\u00e1mogat\u00f3i valamekkora sikerrel azzal \u00e9rveltek, hogy a drasztikus, azonnali int\u00e9zked\u00e9sek s\u00falyos r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa gazdas\u00e1gi k\u00f6lts\u00e9gekkel j\u00e1rn\u00e1nak.<\/p>\n
H\u00e1rom \u00faj fejlem\u00e9ny azonban megv\u00e1ltoztatta a vita menet\u00e9t.<\/p>\n
El\u0151sz\u00f6r is a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s \u00e1ltal okozott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jelens\u00e9gek m\u00e1r most arra utalnak, hogy a kor\u00e1bban gondoltn\u00e1l nagyobb \u00e9s fenyeget\u0151bb k\u00e1rokkal j\u00e1r majd a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s.<\/p>\n
M\u00e1sodsorban a tiszta energia k\u00f6lts\u00e9ge sokkal gyorsabban cs\u00f6kken, mint azt felt\u00e9telezt\u00e9k. A Nemzetk\u00f6zi Meg\u00fajul\u00f3 Energia \u00dcgyn\u00f6ks\u00e9g (IRENA) szerint a meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok m\u00e1r a legolcs\u00f3bb energialehet\u0151s\u00e9get jelentik a vil\u00e1g j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n, ahol a nap- \u00e9s sz\u00e9lenergi\u00e1val kapcsolatos technol\u00f3gi\u00e1k j\u00e1rnak az \u00e9len. Tov\u00e1bb\u00e1 a z\u00f6ld\u00edt\u00e9s k\u00f6lts\u00e9ge a j\u00f6v\u0151ben m\u00e9g gyorsabban cs\u00f6kkenhet az \u00faj energiaforr\u00e1sokkal kapcsolatos folyamatos tanul\u00e1si folyamat r\u00e9v\u00e9n. Ez mind igaz a v\u00e1rostervez\u00e9sre, a k\u00f6zleked\u00e9sre, a mez\u0151gazdas\u00e1gra, az erd\u00e9szetre, amely szektoroknak \u00e1t kell esni\u00fck a z\u00f6ld \u00e1talakul\u00e1son.<\/p>\n
V\u00e9gezet\u00fcl a vil\u00e1g jelenlegi, magas karbon\u00adfel\u00adhasz\u00adn\u00e1l\u00e1s\u00fa n\u00f6veked\u00e9si modellj\u00e9nek k\u00f6zvetlen negat\u00edv extern\u00e1li\u00e1ival \u2013 mint a l\u00e9gszennyez\u00e9ssel \u2013 mostanra jobban szembes\u00fclt a vil\u00e1g. Ezek hozz\u00e1ad\u00f3dnak a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa k\u00f6lts\u00e9geihez, \u00edgy a cs\u00f6kkent\u00e9s\u00fck r\u00e9szben ellens\u00falyozn\u00e1 a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1ssal szembeni fell\u00e9p\u00e9s azonnali k\u00f6lts\u00e9geit.<\/p>\n
Ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok jelent\u0151sen er\u0151s\u00edtik a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s gyorsabb \u00e9s megfontoltabb cs\u00f6kkent\u00e9se melletti \u00e9rveket. Ahogy a 2014-es New Climate Economy Report kiemelte: m\u00e1r r\u00f6vid t\u00e1von is sz\u00fcks\u00e9g van egyfajta kompromisszumra a n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s az er\u0151teljes kl\u00edmav\u00e9delmi int\u00e9zked\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n
Akkor mi\u00e9rt nem ez t\u00f6rt\u00e9nik?<\/p>\n
El\u0151sz\u00f6r is, b\u00e1r a z\u00f6ld \u00e1tmenetnek lehet kicsi nett\u00f3 aggreg\u00e1lt k\u00f6lts\u00e9ge, az biztos, hogy a folyamatnak lesznek vesztesei (mint ahogy gy\u0151ztesei is). Emellett gyakran az t\u00f6rt\u00e9nik az ilyen \u00e1talakul\u00e1sokn\u00e1l (p\u00e9ld\u00e1ul a kereskedelmi liberaliz\u00e1ci\u00f3n\u00e1l), hogy az adott folyamat el\u0151nyei a t\u00e1rsadalom sz\u00e9les r\u00e9tegein\u00e9l jelentkeznek, mik\u00f6zben a vesztes\u00e9gek bizonyos r\u00e9tegekn\u00e9l koncentr\u00e1l\u00f3dnak, ami politikai szempontb\u00f3l l\u00e1that\u00f3bb\u00e1 teszi \u0151ket.<\/p>\n
Amikor a k\u00f6zgazd\u00e1szok t\u00e1mogatj\u00e1k az aggreg\u00e1lt j\u00f3l\u00e9ti hasznokat eredm\u00e9nyez\u0151 int\u00e9zked\u00e9seket, gyakran nem veszik el\u00e9gg\u00e9 figyelembe azok val\u00f3sz\u00edn\u0171 disztrib\u00faci\u00f3s hat\u00e1sait. Ehelyett gyakran azt felt\u00e9telezik, hogy a nyertesek kompenz\u00e1lj\u00e1k majd a veszteseket. Ha azonban ez a fajta kompenz\u00e1ci\u00f3 nem val\u00f3sul meg, akkor a vesztesek rosszabb helyzetbe ker\u00fclnek, \u00e9s akad\u00e1lyozhatj\u00e1k a sz\u00fcks\u00e9ges v\u00e1ltoz\u00e1sokat, ahogy a s\u00e1rga mell\u00e9nyes t\u00fcntet\u0151k 2018 \u00f3ta, amikor a francia korm\u00e1nyzat \u00faj, kl\u00edmabar\u00e1t \u00fczemanyagad\u00f3 bevezet\u00e9s\u00e9re tett javaslatot.<\/p>\n
A kl\u00edmav\u00e9delmi int\u00e9zked\u00e9seket elutas\u00edt\u00f3 de facto koal\u00edci\u00f3k egyr\u00e9szt a karbonintenz\u00edv eszk\u00f6z\u00f6ket birtokl\u00f3, saj\u00e1t egyedi \u00e9rdekeiket k\u00e9pvisel\u0151 csoportokb\u00f3l (p\u00e9ld\u00e1ul olajv\u00e1llalatokb\u00f3l), m\u00e1sr\u00e9szt d\u00f6nt\u0151en alacsonyabb j\u00f6vedelm\u0171 r\u00e9tegekb\u0151l \u00e1llnak, akik a gyors \u00e1talakul\u00e1s r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa veszteseinek sz\u00e1m\u00edtan\u00e1nak. Az ut\u00f3bbiak kompenz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az el\u0151bbiek izol\u00e1l\u00e1s\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n
Fot\u00f3: AFP<\/p>\n<\/div>\n
Sajnos, nem vil\u00e1gos, hogy vajon p\u00e9ld\u00e1ul a fiatal n\u00e9met urb\u00e1nus r\u00e9tegek, akik a z\u00f6ldekre szavaztak az idei eur\u00f3pai parlamenti v\u00e1laszt\u00e1son, boldogan kompenz\u00e1ln\u00e1k-e az id\u0151sebb aut\u00f3ipari munk\u00e1sokat \u2013 nem is besz\u00e9lve a lengyel b\u00e1ny\u00e1szokr\u00f3l \u2013, akik megszenvedn\u00e9k a gyors \u00e1talakul\u00e1st. Tov\u00e1bb nehez\u00edti a helyzetet, hogy a z\u00f6ldint\u00e9zked\u00e9sek r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa k\u00e1ros hat\u00e1sai miatt vesz\u00e9lyeztetettnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 r\u00e9tegek gyakran a digitaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a globaliz\u00e1ci\u00f3 terheit is viselik.<\/p>\n
A b\u00e1tor int\u00e9zked\u00e9sek m\u00e1sik akad\u00e1lya, hogy a kl\u00edmav\u00e9delem glob\u00e1lis k\u00f6zj\u00f3nak sz\u00e1m\u00edt, mivel csak egy l\u00e9gk\u00f6r van, \u00e9s egy adott orsz\u00e1g emisszi\u00f3ja a glob\u00e1lis \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zokhoz ad\u00f3dik hozz\u00e1 ugyan\u00fagy, mint b\u00e1rmely m\u00e1s orsz\u00e1g\u00e9. Ez pedig felveti a potyautass\u00e1g probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Eur\u00f3pa cs\u00f6kkentheti az emisszi\u00f3j\u00e1t a 2015-\u00f6s p\u00e1rizsi kl\u00edmameg\u00e1llapod\u00e1s c\u00e9ljainak megfelel\u0151en, vagy m\u00e9g ann\u00e1l is nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben, de ha India \u00e9s K\u00edna tov\u00e1bb n\u00f6veli a kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t \u2013 vagy Braz\u00edlia nem \u00e1ll\u00edtja le az Amazonas puszt\u00edt\u00e1s\u00e1t \u2013, akkor ezek az int\u00e9zked\u00e9sek hi\u00e1baval\u00f3k.<\/p>\n
Egy\u00e9rtelm\u0171, hogy az eg\u00e9sz vil\u00e1g hasznot h\u00fazna egy kooperat\u00edv megold\u00e1sb\u00f3l.<\/p>\n
K\u00f6telez\u0151 nemzetk\u00f6zi meg\u00e1llapod\u00e1s vagy a glob\u00e1lis k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi int\u00e9zked\u00e9seket kiszab\u00f3 szupranacion\u00e1lis hat\u00f3s\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl csak n\u00e9h\u00e1ny orsz\u00e1g \u00e9rez k\u00e9sztet\u00e9st arra, hogy a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben el\u00e9gs\u00e9ges l\u00e9p\u00e9seket tegyen.<\/p>\n
Az egyik lehets\u00e9ges int\u00e9zked\u00e9s lehet a potyautass\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e1ntor\u00edt\u00e1sra, ha bevezetn\u00e9k a hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9si sz\u00e9n-dioxid-ad\u00f3t (carbon border tax), ahogy azt az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g leend\u0151 eln\u00f6ke, Ursula von der Leyen javasolta. Eszerint a korm\u00e1nyzatok ad\u00f3t vethetn\u00e9nek ki az olyan orsz\u00e1gokb\u00f3l be\u00e9rkez\u0151 \u201episzkos\u201d exportra, ahol nincs karbonad\u00f3. A teher m\u00e9rt\u00e9ke az exportot t\u00e1mogat\u00f3 szubvenci\u00f3kkal lenne egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171. Ezzel l\u00e9nyeg\u00e9ben egyfajta \u201e\u00e1rny\u00e9kkarbon\u00e1rat\u201d vetn\u00e9nek ki a potyautas orsz\u00e1gokra, ami arra sarkalln\u00e1 \u0151ket, hogy kevesebb karbonintenz\u00edv term\u00e9ket gy\u00e1rtsanak.<\/p>\n
Felt\u00e9ve, hogy ez nem diszkriminat\u00edv, az ilyen hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9si \u00e1raz\u00e1s er\u0151s\u00edten\u00e9 a glob\u00e1lis j\u00f3l\u00e9tet, \u00e9s \u00f6sszeegyeztethet\u0151 lenne a Vil\u00e1gkereskedelmi Szervezet el\u0151\u00edr\u00e1saival. A megfelel\u0151 m\u00e9rt\u00e9k\u0171 ad\u00f3 kisz\u00e1m\u00edt\u00e1sa azonban a gyakorlatban igen neh\u00e9z lenne. R\u00e1ad\u00e1sul ez az int\u00e9zked\u00e9s egyes orsz\u00e1gokat, p\u00e9ld\u00e1ul az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat arra k\u00e9sztetn\u00e9, hogy megtorl\u00f3 int\u00e9zked\u00e9seket hozzon, amelyek torz\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00faak lenn\u00e9nek. Tov\u00e1bb\u00e1 az ad\u00f3nak val\u00f3sz\u00edn\u0171leg regressz\u00edv disztrib\u00faci\u00f3s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lenn\u00e9nek, amelyek a legjobban a szeg\u00e9ny orsz\u00e1gokat \u00e9rinten\u00e9k. Ez\u00e9rt jobb strat\u00e9gia lenne, ha a z\u00f6ldberuh\u00e1z\u00e1sokat jelent\u0151sen n\u00f6veln\u00e9k a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban oly m\u00f3don, hogy a multilater\u00e1lis fejleszt\u00e9si bankok pluszmag\u00e1nt\u0151k\u00e9t mozg\u00f3s\u00edtan\u00e1nak a saj\u00e1t forr\u00e1saik mellett.<\/p>\n
A disztrib\u00faci\u00f3s k\u00e9rd\u00e9sek \u2013 \u00e9s nem az aggreg\u00e1lt k\u00f6lts\u00e9gek \u2013 a val\u00f3di akad\u00e1lyai azoknak az ambici\u00f3zus int\u00e9zked\u00e9seknek, amelyekre a katasztrof\u00e1lis hat\u00e1sokkal j\u00e1r\u00f3 kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s megel\u0151z\u00e9s\u00e9re sz\u00fcks\u00e9g van. Hasonl\u00f3 kih\u00edv\u00e1sok mind nemzeti, mind nemzetk\u00f6zi szinten, szint\u00e9n megfigyelhet\u0151k a negyedik ipari forradalom k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakul\u00f3 \u00e1tmeneti id\u0151szakban.<\/p>\n
A neonacionalista populista er\u0151k m\u00e1r t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k azokat a f\u00e9lelmeket, amelyeket a diszrupt\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1s hoz felsz\u00ednre. Az ambici\u00f3zus dekarboniz\u00e1ci\u00f3 tov\u00e1bb er\u0151s\u00edtheti ezt a folyamatot, ha nem t\u00e1rsul k\u00f6nny\u00edt\u0151 szoci\u00e1lis int\u00e9zked\u00e9sekkel. A progressz\u00edv er\u0151knek ez\u00e9rt mindenhol \u00f6ssze kell fogniuk nemcsak a gyors z\u00f6ld \u00e1talakul\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben, hanem az\u00e9rt is, hogy ez az \u00e1talakul\u00e1s politikailag megval\u00f3s\u00edthat\u00f3, a t\u00e1rsadalom t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge sz\u00e1m\u00e1ra vonz\u00f3 legyen r\u00f6vid t\u00e1von is.<\/p>\n
Copyright: Project Syndicate, 2019
www.project-syndicate.org<\/p>\n<\/p><\/div>\n