[ad_1]
\n<\/p>\n
\n\t\t\t\t\t\t\t\tT\u00f6bb mint 1,5 Celsius-fokkal n\u0151tt a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n az iparosod\u00e1s kezdete \u00f3ta, ez k\u00e9tszerese a glob\u00e1lis \u00e1tlagnak, amely az \u00f3ce\u00e1nok v\u00edzfelsz\u00edne f\u00f6l\u00f6tti h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet is mag\u00e1ban foglalja \u2013 der\u00fcl ki az ENSZ \u00c9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1si Korm\u00e1nyk\u00f6zi Test\u00fclet\u00e9nek (IPCC) cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n Genfben k\u00f6zz\u00e9tett leg\u00fajabb jelent\u00e9s\u00e9b\u0151l.\t\t\t\t\t\t\t<\/p>\n
A Kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s sz\u00e1razf\u00f6ld c\u00edm\u0171 jelent\u00e9s\u00fckben az ENSZ-test\u00fclet tudom\u00e1nyos szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy a vil\u00e1gnak szembe kell n\u00e9znie a sz\u00e1razs\u00e1g, az erd\u0151- \u00e9s boz\u00f3tt\u00fczek, az \u00f6r\u00f6kj\u00e9g olvad\u00e1sa \u00e9s az \u00e9lelmiszer-ell\u00e1t\u00e1s bizonytalans\u00e1ga kock\u00e1zat\u00e1val. \u201eA h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel az el\u0151re jelzett kock\u00e1zatok egyre s\u00falyosabbak lesznek\u201d \u2013 figyelmeztetnek a kutat\u00f3k, akik azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, milyen k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban van a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s \u00e9s a f\u00f6ldhaszn\u00e1lat egy \u00e1rtalmas k\u00f6rforg\u00e1s r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n
\nEz a k\u00f6rforg\u00e1s felgyorsult. Egyre n\u00f6vekszik az emberek t\u00e1ny\u00e9rj\u00e1n l\u00e9v\u0151 \u00e9teleket is \u00e9rint\u0151 kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s vesz\u00e9lye<\/p>\n<\/blockquote>\n
\u2013 hangoztatta Cynthia Rosenzweig, a jelent\u00e9s egyik szerz\u0151je.<\/p>\n
Az ember a F\u00f6ld sz\u00e1razf\u00f6ldi, j\u00e9g \u00e1ltal nem bor\u00edtott ter\u00fcleteinek t\u00f6bb mint 70 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t haszn\u00e1lja k\u00f6zvetlen\u00fcl, ezen ter\u00fclet mintegy egynegyed\u00e9nek \u00e1llapota azonban romlott az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g miatt. Ha az emberek v\u00e1ltoztatnak t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si, \u00e9lelmiszer-el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1si szok\u00e1saikon \u00e9s az erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1son, megmenthetik a bolyg\u00f3t egy j\u00f3val melegebb j\u00f6v\u0151t\u0151l \u2013 hangs\u00falyozz\u00e1k a jelent\u00e9s k\u00e9sz\u00edt\u0151i.<\/p>\n
A glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s egyre ink\u00e1bb \u00e9rezteti negat\u00edv hat\u00e1sait a term\u00e9szetre \u00e9s az emberis\u00e9gre n\u00e9zve egyar\u00e1nt, azonban a sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re k\u00e9pesek lehet\u00fcnk 1,5 fokban maxim\u00e1lni a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-emelked\u00e9st \u2013 \u00edrja a Science c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos foly\u00f3irat. Az ENSZ \u00c9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1si Kor\u00adm\u00e1nyk\u00f6zi Test\u00fclete \u00e1ltal frissen publik\u00e1lt tanulm\u00e1nyban az \u00e1ll, hogy ehhez csaknem egymilli\u00e1rd hekt\u00e1ron kell f\u00e1t \u00fcltetni vil\u00e1gszerte.<\/div>\nA mez\u0151gazdas\u00e1g, az erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s \u00e9s m\u00e1s f\u00f6ldhaszn\u00e1lat az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e1ltal el\u0151id\u00e9zett \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fag\u00e1z-kibocs\u00e1t\u00e1s 23 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1\u00e9rt felel\u0151s, alig kevesebb\u00e9rt, mint amennyi a szem\u00e9lyaut\u00f3k, teheraut\u00f3k, haj\u00f3k \u00e9s rep\u00fcl\u0151k emisszi\u00f3j\u00e1nak rov\u00e1s\u00e1ra \u00edrhat\u00f3 \u2013 der\u00fcl ki az 53 orsz\u00e1g 107 tud\u00f3sa r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel k\u00e9sz\u00edtett dokumentumb\u00f3l.<\/p>\n
A kutat\u00f3k n\u00f6v\u00e9nyalap\u00fa \u00e9trendet \u00e9s kevesebb h\u00fas fogyaszt\u00e1s\u00e1t javasolj\u00e1k, ez ugyanis cs\u00f6kkenten\u00e9 az \u00e1llat\u00e1llom\u00e1ny miatti \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fag\u00e1z-kibocs\u00e1t\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u00e9s fenntarthat\u00f3 haszn\u00e1latra alkalmas f\u00f6ldter\u00fcleteket szabad\u00edtana fel.<\/p>\n
Kiemelt\u00e9k az \u00e9lelmiszerpazarl\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek fontoss\u00e1g\u00e1t is. A becsl\u00e9sek szerint az emberi tev\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l ered\u0151 \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok 8 sz\u00e1zal\u00e9ka sz\u00e1rmazik azon \u00e9lelmiszerek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, amelyek vagy m\u00e1r el sem jutnak a fogyaszt\u00f3khoz, vagy a szem\u00e9tben v\u00e9gzik. Ez az el\u0151\u00e1ll\u00edtott \u00e9lelmiszerek 25-30 sz\u00e1zal\u00e9ka.<\/p>\n
A talaj remek \u201esz\u00e9nelnyel\u0151\u201d<\/h3>\n
Az IPCC kiemelte azt is, hogy a helyi termel\u0151ket, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket \u00e9s \u0151slakos csoportokat is be kell vonni f\u00f6lter\u00fcleteik jobb, fenntarthat\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9be. Ennek fontos r\u00e9sze a szerves anyagok haszn\u00e1lata a talaj sz\u00e9ntartalm\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n
A talaj ugyanakkor remek \u201esz\u00e9nelnyel\u0151\u201d, ugyanis kivonja a leveg\u0151b\u0151l az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zokat. 2007 \u00e9s 2016 k\u00f6z\u00f6tt a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s az erd\u00e9szet \u00e9vente 5,7 milli\u00e1rd tonna sz\u00e9n-dioxidot juttatott a leveg\u0151be, de 12,3 milli\u00e1rd tonn\u00e1t vont el bel\u0151le.<\/p>\n
\nA term\u00e9szet ezen aj\u00e1nd\u00e9ka korl\u00e1tozott. Nem fog \u00f6r\u00f6kk\u00e9 tartani<\/p>\n<\/blockquote>\n
\u2013 figyelmeztetett Luis Verchot, a kolumbiai Nemzeti Tr\u00f3pusi Mez\u0151gazdas\u00e1gi K\u00f6zpont kutat\u00f3ja, a tanulm\u00e1ny t\u00e1rsszerz\u0151je.<\/p>\n
Az \u00e9lelmiszerell\u00e1t\u00e1s v\u00e1rhat\u00f3an bizonytalanabb\u00e1 v\u00e1lik a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges id\u0151j\u00e1r\u00e1si jelens\u00e9gek erej\u00e9nek \u00e9s gyakoris\u00e1g\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel. Az \u00e9lelmiszerell\u00e1t\u00e1si probl\u00e9m\u00e1k kock\u00e1zata a m\u00e9rs\u00e9keltr\u0151l magasra emelkedik alig n\u00e9h\u00e1ny tized Celsius-foknyi meleged\u00e9ssel, ami a k\u00f6vetkez\u0151 10-30 \u00e9vben bek\u00f6vetkezhet. \u00dajabb egy Celsius-fokos h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletemelked\u00e9ssel pedig magasr\u00f3l nagyon magas kock\u00e1zat\u00fara v\u00e1ltozhat.<\/p>\n
\nFot\u00f3: AFP<\/p>\n<\/div>\n
A tud\u00f3sok sok\u00e1ig \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, a magas l\u00e9gk\u00f6ri sz\u00e9n-dioxid-szint egyik el\u0151nye lehet, hogy serkenti a n\u00f6v\u00e9nyek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, ez\u00e1ltal a vil\u00e1g z\u00f6ldebb\u00e9 v\u00e1lhat \u2013 fejtette ki Rosenzweig.<\/p>\n
T\u00f6bb tanulm\u00e1ny azonban r\u00e1mutatott arra, hogy a magas sz\u00e9n-dioxid-szint cs\u00f6kkenti a feh\u00e9rj\u00e9k \u00e9s m\u00e1s \u00e1sv\u00e1nyi anyagok jelenl\u00e9t\u00e9t sz\u00e1mos term\u00e9sben.<\/p>\n
K\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n bizony\u00edtott\u00e1k, hogy megemelkedett sz\u00e9n-dioxid-tartalm\u00fa leveg\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra a b\u00faz\u00e1nak 6-13 sz\u00e1zal\u00e9kkal kevesebb lesz a feh\u00e9rje, 4-7 sz\u00e1zal\u00e9kkal kevesebb a cink- \u00e9s 5-8 sz\u00e1zal\u00e9kkal kevesebb a vastartalma \u2013 mondta a kutat\u00f3.<\/p>\n
Jobb mez\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1si technik\u00e1kkal ugyanakkor es\u00e9ly van a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s elleni harcra \u00e9s arra, hogy a sz\u00e9n-dioxid-szennyezetts\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ke a jelenlegi \u00e9rt\u00e9k 18 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ra cs\u00f6kkenjen 2050-re \u2013 olvashat\u00f3 a jelent\u00e9sben. R\u00e1ad\u00e1sul ha az emberek megv\u00e1ltoztatj\u00e1k t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szok\u00e1saikat, cs\u00f6kkentik a v\u00f6r\u00f6s h\u00fas \u00e9s n\u00f6velik a n\u00f6v\u00e9nyalap\u00fa t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kok \u2013 gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k, z\u00f6lds\u00e9gek \u00e9s magok \u2013 ar\u00e1ny\u00e1t, az \u00e9vsz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re a jelenlegi emisszi\u00f3 \u00fajabb 15 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkenhet.<\/p>\n
Gyors v\u00e1ltoztat\u00e1sok kellenek<\/h3>\n
A legt\u00f6bb el\u0151rejelz\u00e9si modell szerint a vil\u00e1g tr\u00f3pusi ter\u00fcletein \u201esoha nem l\u00e1tott kl\u00edmak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek alakulhatnak ki a 21. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re\u201d a jelent\u00e9s szerint.<\/p>\n
A vil\u00e1g vezet\u0151 politikusainak v\u00e1rhat\u00f3an a szeptember 23-i ENSZ kl\u00edmacs\u00facson, New Yorkban kell reag\u00e1lniuk az IPCC eredm\u00e9nyeire.<\/p>\n
A test\u00fclet okt\u00f3berben arra figyelmeztetett, hogy a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9snek az iparosod\u00e1s el\u0151tti h\u0151m\u00e9rs\u00e9klethez k\u00e9pest \u00e1tlagosan 1,5 Celsius-fokban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 korl\u00e1toz\u00e1sa \u201ecsak gyors, messzire hat\u00f3 \u00e9s kor\u00e1bban p\u00e9ld\u00e1tlan v\u00e1ltoztat\u00e1sokkal\u201d lehets\u00e9ges. A 2015-ben megk\u00f6t\u00f6tt p\u00e1rizsi kl\u00edmaegyezm\u00e9ny \u201ej\u00f3val\u201d k\u00e9t Celsius-fok alatt tartan\u00e1 a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet emelked\u00e9s\u00e9t az iparosod\u00e1s el\u0151tti \u00e1tlaghoz k\u00e9pest.<\/p>\n
A jelent\u00e9st ismertet\u0151 genfi sajt\u00f3t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3n az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k megk\u00e9rdezt\u00e9k a kutat\u00f3kat, hogy a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s miatt v\u00e1ltoztattak-e \u00e9tkez\u00e9si szok\u00e1saikon, a jelenl\u00e9v\u0151k fele igennel v\u00e1laszolt.<\/p>\n
\nAz emberi tev\u00e9kenys\u00e9g okozta kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl 1,5-3 Celsius-fokkal lett volna h\u0171v\u00f6sebb a j\u00faliusi h\u0151hull\u00e1m Eur\u00f3pa minden m\u00e9rt helysz\u00edn\u00e9n \u2013 der\u00fclt ki a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges id\u0151j\u00e1r\u00e1si jelens\u00e9gek \u00e9s a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit vizsg\u00e1l\u00f3 World Weather Attribution (WWA) projekt p\u00e9nteken bemutatott jelent\u00e9s\u00e9b\u0151l.<\/p>\n<\/div>\n
\u00a0<\/p>\n<\/p><\/div>\n