[ad_1]
\n<\/p>\n
\n\t\t\t\t\t\t\t\tMegfulladhat a m\u0171anyagszem\u00e9tben az UNESCO vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 d\u00e9l-csendes-\u00f3ce\u00e1ni Henderson-sziget, ahol hat tonna m\u0171anyaghullad\u00e9kot gy\u0171jt\u00f6ttek \u00f6ssze tudom\u00e1nyos szakemberek k\u00e9t h\u00e9t alatt.\t\t\t\t\t\t\t<\/p>\n
\u201eMindenhol szemetet tal\u00e1ltunk. Palackokat, tart\u00e1lyokat, mindenf\u00e9le hal\u00e1szati eszk\u00f6zt, amelyek sz\u00e1mos orsz\u00e1gb\u00f3l \u2013 N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l, Kanad\u00e1b\u00f3l, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokb\u00f3l, Chil\u00e9b\u0151l, Argent\u00edn\u00e1b\u00f3l vagy Ecuadorb\u00f3l sz\u00e1rmaznak\u201d \u2013 mondta Jennifer Lavers ausztr\u00e1liai tengerbiol\u00f3gus, aki az elm\u00falt h\u00f3napban exped\u00edci\u00f3t vezetett az \u00daj-Z\u00e9landhoz tartoz\u00f3 lakatlan szigetre.<\/p>\n
Az \u00daj-Z\u00e9land \u00e9s Peru k\u00f6z\u00f6tt f\u00e9l\u00faton fekv\u0151 Pitcairn-szigetek r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 kicsiny korallz\u00e1tonyt egykoron \u201ek\u00f6rnyezeti korona\u00e9kszernek\u201d tartott\u00e1k \u00e9rintetlens\u00e9ge, p\u00e1ratlan tisztas\u00e1ga miatt.<\/p>\n
B\u00e1r nagyon t\u00e1vol van lakott t\u00e9rs\u00e9gekt\u0151l, f\u00f6ldrajzi elhelyezked\u00e9se \u00e9s az \u00f3ce\u00e1ni \u00e1ramlatok halad\u00e1sa miatt Hendersonon tal\u00e1lhat\u00f3 a m\u0171anyagszennyez\u00e9s egyik legmagasabb koncentr\u00e1ci\u00f3ja a F\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\n
A 10 kilom\u00e9ter hossz\u00fa, \u00f6t kilom\u00e9ter sz\u00e9les Henderson a d\u00e9l-csendes-\u00f3ce\u00e1ni k\u00f6rforg\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban ter\u00fcl el, ez a hatalmas k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s \u00f3ce\u00e1ni \u00e1ramlat az \u00f3ramutat\u00f3 j\u00e1r\u00e1s\u00e1val ellent\u00e9tesen mozog Ausztr\u00e1lia keleti partjai \u00e9s D\u00e9l-Amerika nyugati partjai k\u00f6z\u00f6tt. A korallz\u00e1tony \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ja olyan gazdag, hogy az UNESCO 1988-ben felvette a vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi list\u00e1ra mint \u00e9rintetlen paradicsomot.<\/p>\n
K\u00e9p\u00fcnk illusztr\u00e1ci\u00f3
Fot\u00f3: Biosphoto \/ Andr\u00e9 Maslennikov<\/p>\n<\/div>\n
H\u00e1rom \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb azonban az \u00f3ce\u00e1ni \u00e1ramlat m\u0171anyag t\u00f6rmel\u00e9kek v\u00e9gtelen hull\u00e1mait z\u00fad\u00edtja Hendersonra, amely a d\u00e9l-csendes-\u00f3ce\u00e1ni m\u0171anyagszem\u00e9t-folt k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n
Lavers el\u0151sz\u00f6r 2015-ben vezetett exped\u00edci\u00f3t a szigetre, amelynek keleti partj\u00e1n akkor n\u00e9gyzetm\u00e9terenk\u00e9nt 700 darab m\u0171anyaghullad\u00e9kot tal\u00e1ltak. A szennyez\u00e9st s\u00falyosb\u00edtja, hogy a hatalmas hull\u00e1mok a szem\u00e9t t\u00f6bb mint fel\u00e9t apr\u00f3, emberi szemmel szinte alig l\u00e1that\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9kre t\u00f6rik \u00f6ssze, amelyeket nem lehet eltakar\u00edtani, \u00e9s amelyeket megesznek a madarak \u00e9s a tekn\u0151s\u00f6k.<\/p>\n
Lavers szervezte az idei takar\u00edt\u00f3 exped\u00edci\u00f3t is. Az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt hat tonna hullad\u00e9kot nem tudt\u00e1k elsz\u00e1ll\u00edtani, mivel haj\u00f3juk nem tal\u00e1lt biztons\u00e1gos helyet horgonyz\u00e1sra, ez\u00e9rt a dag\u00e1ly vonal\u00e1t\u00f3l magasabb helyen gy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k \u00f6ssze k\u00e9s\u0151bbi elsz\u00e1ll\u00edt\u00e1sra.<\/p>\n
A tengerbiol\u00f3gus, aki j\u00f6v\u0151re \u00e9s 2021-ben is tervez tov\u00e1bbi exped\u00edci\u00f3kat a szigetre, elmondta, hogy az \u00e1ltala tapasztaltak alapj\u00e1n a szem\u00e9tgy\u0171jt\u00e9s nem jelent hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa megold\u00e1st az \u00f3ce\u00e1nok hullad\u00e9kszennyez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n
\u201eOlyan sok szem\u00e9t van m\u00e1r \u00f3ce\u00e1njainkban, hogy val\u00f3ban mindent meg kell tenn\u00fcnk az\u00e9rt, hogy megakad\u00e1lyozzuk, hogy m\u00e9g t\u00f6bb ker\u00fclj\u00f6n oda\u201d \u2013 mondta.<\/p>\n<\/p><\/div>\n