[ad_1]
\n<\/p>\n
Minden m\u00e1sodik \u00e9vben megjelenik az ENSZ legfrissebb becsl\u00e9se a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek v\u00e1rhat\u00f3 n\u00f6veked\u00e9si \u00fctem\u00e9r\u0151l. Az idei progn\u00f3zisban egy \u00e9les megosztotts\u00e1g rajzol\u00f3dik ki. Szerte \u00c1zsi\u00e1ban, Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s Amerik\u00e1ban a n\u00e9pess\u00e9g m\u00e1r el\u00e9rte vagy hamarosan el fogja \u00e9rni a stabilit\u00e1si helyzet\u00e9t. Az el\u0151rejelz\u00e9s medi\u00e1nja szerint a jelenlegi 6,4 milli\u00e1rdr\u00f3l 2100-ra 6,5 milli\u00e1rdra n\u0151 ezeken a kontinenseken a n\u00e9pess\u00e9g, ami csup\u00e1n 2 sz\u00e1zal\u00e9kos emelked\u00e9snek felel meg. Ezzel szemben Afrika eset\u00e9ben az ENSZ azt vet\u00edti el\u0151re, hogy n\u00e9pess\u00e9g a mostani 1,34 milli\u00e1rdr\u00f3l 4,28 milli\u00e1rdra n\u0151 2100-ra.<\/p>\n
Az \u00f6sszes gazdas\u00e1gilag fejlett orsz\u00e1gban gyorsan cs\u00f6kkent a term\u00e9kenys\u00e9gi r\u00e1ta a 19. sz\u00e1zad v\u00e9ge \u00e9s az 1920-as \u00e9vek k\u00f6z\u00f6tt, ahogy a fogamz\u00e1sg\u00e1tl\u00e1s egyre jobban el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s a n\u0151k egyre jobban kiszakadtak az otthoni csal\u00e1di l\u00e9tb\u0151l az oktat\u00e1s r\u00e9v\u00e9n, s mind kiterjedtebb\u00e9 v\u00e1lt r\u00e9szv\u00e9tel\u00fck a munkaer\u0151piacon.<\/p>\n
Azt k\u00f6vet\u0151en azonban, hogy a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt sok orsz\u00e1gban 2 al\u00e1 cs\u00f6kkent a term\u00e9kenys\u00e9gi ar\u00e1nysz\u00e1m, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vekben ism\u00e9t emelkedett a mutat\u00f3, az \u00e9szak- \u00e9s a nyugat-eur\u00f3pai \u00e1llamokban el\u00e9rte a 2,4-es \u00e9rt\u00e9ket, \u00c9szak-Amerik\u00e1ban pedig valamivel meghaladta a 3-at.<\/p>\n
Az 1970 \u00f3ta eltelt f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadban egy felt\u0171n\u0151en \u00e1lland\u00f3sul\u00f3 r\u00e1ta \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. Az\u00f3ta, hogy az \u00e9szak- \u00e9s a nyugat-eur\u00f3pai term\u00e9kenys\u00e9gi ar\u00e1nysz\u00e1mok az 1970-es \u00e9vek elej\u00e9n 2 al\u00e1 cs\u00f6kkentek, amit a d\u00e9l-eur\u00f3pai r\u00e1t\u00e1k egy \u00e9vtized m\u00falva k\u00f6vettek, az \u00e9rt\u00e9kek sosem emelkedtek \u00fajra 2 f\u00f6l\u00e9. A jelenlegi eur\u00f3pai \u00e1tlag\u00e9rt\u00e9k 1,6, \u00e9s egy orsz\u00e1gban sem emelkedik a mutat\u00f3 1,85 f\u00f6l\u00e9.
Kanada term\u00e9kenys\u00e9gi ar\u00e1nysz\u00e1ma sosem ker\u00fclt 2 f\u00f6l\u00e9 az 1970-es \u00e9vek eleje \u00f3ta, jelenleg 1,53.<\/p>\n
Fot\u00f3: Shutterstock<\/p>\n<\/div>\n
Az amerikai term\u00e9kenys\u00e9gi r\u00e1ta 2 al\u00e1 cs\u00f6kkent az 1970-es \u00e9vekben, majd az 1990-es \u00e9vekben valamivel meghaladta ezt az \u00e9rt\u00e9ket, de csak az\u00e9rt, mert a Latin-Amerik\u00e1b\u00f3l \u00e9rkez\u0151 bev\u00e1ndorl\u00f3kat eleinte magasabb term\u00e9kenys\u00e9gi r\u00e1ta jellemezte. Miut\u00e1n azonban a spanyol ajk\u00faak term\u00e9kenys\u00e9gi r\u00e1t\u00e1ja gyorsan cs\u00f6kken, az amerikai \u00e1tlagmutat\u00f3 1,78.<\/p>\n
Kijelenthet\u0151, hogy a gazdag, sikeres t\u00e1rsadalmakra olyan term\u00e9kenys\u00e9gi r\u00e1ta jellemz\u0151, amely fokozatos n\u00e9pess\u00e9gcs\u00f6kken\u00e9st v\u00e1lt ki.<\/p>\n
A hagyom\u00e1nyos elemz\u00e9sek f\u00e1jlalj\u00e1k ennek elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9t, azt, hogy a munkak\u00e9pes kor\u00fa n\u00e9pess\u00e9g ar\u00e1nya, amelyet gyakran mereven a 15 \u00e9s 64 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti koroszt\u00e1lyba sorolnak, a 65 \u00e9ven fel\u00fcli n\u00e9pess\u00e9g ar\u00e1nya al\u00e1 cs\u00f6kken. Ha a term\u00e9kenys\u00e9gi r\u00e1t\u00e1t nem lehet feljebb vinni, akkor \u2013 ahogy gyakran hangoztatj\u00e1k \u2013 a bev\u00e1ndorl\u00e1s az egyetlen megold\u00e1s a munkaer\u0151hi\u00e1ny kezel\u00e9s\u00e9re. A gyorsan terjed\u0151 automatiz\u00e1ci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek vil\u00e1g\u00e1ban azonban a demogr\u00e1fiai cs\u00f6kken\u00e9s \u00e1ld\u00e1sk\u00e9nt \u00e9s nem fenyeget\u00e9sk\u00e9nt foghat\u00f3 fel. Viszont az automatiz\u00e1ci\u00f3 lehetetlenn\u00e9 teszi a teljes foglalkoztatotts\u00e1g el\u00e9r\u00e9s\u00e9t olyan orsz\u00e1gokban, ahol a n\u00e9pess\u00e9g m\u00e9g mindig gyors \u00fctemben n\u0151.<\/p>\n
India term\u00e9kenys\u00e9gi ar\u00e1nysz\u00e1ma mostanra 2,24-ra cs\u00f6kkent, s\u0151t 2 alatt van az orsz\u00e1g \u00f6sszes gazdas\u00e1gilag sikeresebb \u00e1llam\u00e1ban. A m\u00faltban jellemz\u0151 magas term\u00e9kenys\u00e9gi r\u00e1ta azonban azt jelenti, hogy India 1,38 milli\u00e1rdos n\u00e9pess\u00e9ge feltehet\u0151en csak a 2050-es \u00e9vekben \u00e9ri el a mintegy 1,65 milli\u00e1rdos stabil szintet. Tov\u00e1bb\u00e1 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeden \u00e1t a munkak\u00e9pes kor\u00fa n\u00e9pess\u00e9g sz\u00e1ma tov\u00e1bbra is emelkedni fog \u00e9vi mintegy 10 milli\u00f3val.<\/p>\n
Egy ilyen \u00fctem\u0171 gyors n\u00f6veked\u00e9s, amelyet gyakran \u00fcdv\u00f6zlend\u0151 demogr\u00e1fiai osztal\u00e9knak tekintenek, val\u00f3j\u00e1ban India egyik legnagyobb gazdas\u00e1gi probl\u00e9m\u00e1ja.<\/p>\n
Hab\u00e1r az \u00e9ves GDP-n\u00f6veked\u00e9s \u00e1tlaga az elm\u00falt \u00f6t \u00e9vben 7 sz\u00e1zal\u00e9k k\u00f6r\u00fcl alakult, ezt a cs\u00facstechnol\u00f3gi\u00e1t alkalmaz\u00f3 vezet\u0151 v\u00e1llalatok hajtott\u00e1k. A gazdas\u00e1gi b\u0151v\u00fcl\u00e9s szinte nem is teremtett \u00faj munkahelyeket. Ezzel szemben K\u00edna \u00e9s Jap\u00e1n, ahol a munkak\u00e9pes kor\u00fa lakoss\u00e1g jelent\u0151sen cs\u00f6kken, j\u00f3val jobb helyzetben van az automatiz\u00e1ci\u00f3 elterjed\u00e9se ter\u00e9n, mivel ott nem kell tartani a foglalkoztat\u00e1si k\u00f6vetkezm\u00e9nyekt\u0151l.<\/p>\n
A legnagyobb demogr\u00e1fiai kih\u00edv\u00e1s ez\u00e9rt nem azokat az orsz\u00e1gokat \u00e9ri, amelyeknek a lakoss\u00e1gsz\u00e1ma a stabiliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s vagy az azt k\u00f6vet\u0151 fokozatos cs\u00f6kken\u00e9s el\u0151tt \u00e1ll, hanem Afrik\u00e1t, ahol m\u00e9g mindig gyorsan n\u0151 a n\u00e9pess\u00e9g.<\/p>\n
Az elm\u00falt hetven \u00e9v gazdas\u00e1gt\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l csak egy bev\u00e1lt utat ismer\u00fcnk a szeg\u00e9ny \u00e1llamb\u00f3l a k\u00f6zepes \u00e9s magas j\u00f6vedelm\u0171 orsz\u00e1gg\u00e1 v\u00e1l\u00e1s ter\u00e9n, amelyben van egy olyan szakasz, amikor nagy sz\u00e1mban j\u00f6nnek l\u00e9tre munkahelyek az exportorient\u00e1lt feldolgoz\u00f3iparban. D\u00e9l-Korea, Tajvan, K\u00edna \u00e9s Banglades ezt a fejl\u0151d\u00e9si modellt k\u00f6vette, \u00e9s sok afrikai orsz\u00e1g is erre t\u00f6rekszik.<\/p>\n
Ez a modell azonban vesz\u00e9lybe ker\u00fclt egy olyan vil\u00e1gban, ahol a feldolgoz\u00f3ipart szinte teljesen automatiz\u00e1lni lehet, \u00e9s ahol a kibocs\u00e1t\u00e1s nagy r\u00e9sze, b\u00e1r kev\u00e9s munkahelyet \u00e9rintve, visszat\u00e9rhet a fejlett orsz\u00e1gokba.<\/p>\n
Eti\u00f3pia az egyik legjobb kil\u00e1t\u00e1sokkal rendelkez\u0151 afrikai orsz\u00e1g, de m\u00e9g ott is szinte lehetetlen lesz annyi munkahelyet l\u00e9trehozni, amely el\u00e9g gyorsan fel tudja sz\u00edvni a munkak\u00e9pes kor\u00fa lakoss\u00e1got (az el\u0151rejelz\u00e9sek szerint a 2015-\u00f6s 43 milli\u00f3r\u00f3l 2050-re 110 milli\u00f3ra n\u0151 az eti\u00f3piai lakoss\u00e1gsz\u00e1m). Eti\u00f3pia kil\u00e1t\u00e1sai am\u00fagy sokkal jobbak Niger\u00e9hez k\u00e9pest, ahol a teljes n\u00e9pess\u00e9g a jelenlegi 24 milli\u00f3r\u00f3l az \u00e9vsz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re 66 milli\u00f3ra, 2100-ra pedig 165 milli\u00f3ra emelkedhet.<\/p>\n
Nincs egyszer\u0171 v\u00e1lasz az Afrika gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t vesz\u00e9lyeztet\u0151 demogr\u00e1fiai kih\u00edv\u00e1sokra, de legal\u00e1bb fel kellene ismern\u00fcnk, hogy ez az a ter\u00fclet, ahol a val\u00f3di demogr\u00e1fiai vesz\u00e9lyek jelentkeznek.<\/p>\n
Copyright: Project Syndicate, 2019<\/strong> \u00a0<\/p>\n<\/p><\/div>\n
www.project-syndicate.org<\/strong><\/p>\n