[ad_1]<\/p>\n
A Facebook \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny partner v\u00e1llalat eld\u00f6nt\u00f6tte, hogy szerint\u00fck egy \u00fajabb kriptovaluta az, amire a vil\u00e1gnak igaz\u00e1n sz\u00fcks\u00e9ge van, \u00e9s annak megalkot\u00e1sa a legjobb m\u00f3dja a birtokukban l\u00e9v\u0151 szak\u00e9rtelem kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak. Az a t\u00e9ny, hogy a Facebook \u00edgy gondolkodik, sokat el\u00e1rul arr\u00f3l, hogy mi a baj a 21. sz\u00e1zadi amerikai kapitalizmussal.<\/p>\n
Bizonyos tekintetben a mostani k\u00fcl\u00f6n\u00f6s id\u0151pont egy alternat\u00edv valuta elind\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A m\u00faltban a hagyom\u00e1nyos valut\u00e1kkal szembeni f\u0151 kifog\u00e1s az volt, hogy instabilak, illetve hogy a gyors infl\u00e1ci\u00f3 gyenge \u00e9rt\u00e9kmeg\u0151rz\u0151v\u00e9 teszi \u0151ket. A doll\u00e1r, az eur\u00f3, a jen \u00e9s a j\u00fcan azonban rendk\u00edv\u00fcl stabil valut\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt. Ha egy\u00e1ltal\u00e1n felmer\u00fcl probl\u00e9ma vel\u00fck kapcsolatban, akkor az a defl\u00e1ci\u00f3 \u00e9s nem az infl\u00e1ci\u00f3.<\/p>\n
A vil\u00e1g a p\u00e9nz\u00fcgyi transzparencia ter\u00e9n is el\u0151rel\u00e9p\u00e9st \u00e9rt el, ami nehezebb\u00e9 tette a bankrendszer felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t p\u00e9nzmos\u00e1sra \u00e9s egy\u00e9b b\u0171n\u00f6s tev\u00e9kenys\u00e9gekre. Tov\u00e1bb\u00e1 a technol\u00f3gia lehet\u0151v\u00e9 tette a hat\u00e9kony tranzakci\u00f3kat, \u00edgy ezredm\u00e1sodperc alatt jut el a p\u00e9nz a fogyaszt\u00f3k banksz\u00e1ml\u00e1ir\u00f3l a keresked\u0151k\u00e9ire, \u00fagyhogy a csal\u00e1s elleni v\u00e9delem igen er\u0151teljesnek mondhat\u00f3. Az utols\u00f3 dolog, amire sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van, egy olyan \u00faj eszk\u00f6z, amellyel illeg\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9geket, p\u00e9nzmos\u00e1st lehet v\u00e9gezni.<\/p>\n
A megl\u00e9v\u0151 \u2013 fizet\u0151eszk\u00f6zk\u00e9nt \u00e9s \u00e9rt\u00e9kmeg\u0151rz\u0151k\u00e9nt is haszn\u00e1lt \u2013 valut\u00e1kkal \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi megold\u00e1sokkal az a val\u00f3di gond, hogy nincs verseny k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, illetve probl\u00e9mak\u00e9nt emelhet\u0151 ki a tranzakci\u00f3kat ellen\u0151rz\u0151 v\u00e1llalatok szab\u00e1lyoz\u00e1sa is. Ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a fogyaszt\u00f3knak \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u2013 a tranzakci\u00f3k k\u00f6lts\u00e9geinek a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s\u00e9t kell \u00e1llniuk. Ezzel a Visa, a Mastercard, az American Express, illetve a bankok zseb\u00e9t t\u00f6mik \u00e9vente t\u00f6bb t\u00edzmilli\u00e1rd doll\u00e1r \u201ej\u00e1rad\u00e9kkal\u201d (extraprofittal). A 2010-es Dodd\u2013Frank p\u00e9nz\u00fcgyi reformt\u00f6rv\u00e9ny Richard Durbin szen\u00e1tor \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa a t\u00falzott d\u00edjakat a debit k\u00e1rty\u00e1k eset\u00e9ben igen korl\u00e1tozott m\u00e9rt\u00e9kben cs\u00f6kkentette, \u00e9s semmit nem tett a j\u00f3val nagyobb probl\u00e9ma, a hitelk\u00e1rty\u00e1k t\u00falzott d\u00edjai eset\u00e9ben.<\/p>\n
M\u00e1s orsz\u00e1gok, mint p\u00e9ld\u00e1ul Ausztr\u00e1lia, jobb munk\u00e1t v\u00e9geztek e t\u00e9ren, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt megtiltott\u00e1k a hitelk\u00e1rtya-t\u00e1rsas\u00e1goknak, hogy a verseny korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1ra szerz\u0151d\u00e9ses meg\u00e1llapod\u00e1sokat k\u00f6ssenek, m\u00edg az amerikai legfels\u0151 b\u00edr\u00f3s\u00e1g meghozott d\u00f6nt\u00e9sei alapj\u00e1n \u00fagy t\u0171nik, hogy becsukja a szem\u00e9t az ilyen meg\u00e1llapod\u00e1sok versenykorl\u00e1toz\u00f3 hat\u00e1saival kapcsolatban. Ha az USA \u00fagy d\u00f6nt, hogy egy nem kompetit\u00edv, m\u00e1sodoszt\u00e1ly\u00fa p\u00e9nz\u00fcgyi rendszert akar, akkor Eur\u00f3p\u00e1nak \u00e9s a vil\u00e1g m\u00e1s r\u00e9szeinek kellene tiltakozniuk: az nem Amerika-ellenes, ha a versenyt seg\u00edtj\u00fck el\u0151, ahogy azt Donald Trump sugallta az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g verseny\u00fcgyi biztos\u00e1val, Margrethe Vestagerrel szembeni b\u00edr\u00e1lat\u00e1ban.<\/p>\n
Feltehetj\u00fck a k\u00e9rd\u00e9st: mi a Facebook \u00fczleti modellje, \u00e9s mi\u00e9rt \u00e9rdekl\u0151dnek olyan sokan az \u00faj v\u00e1llalkoz\u00e1sa ir\u00e1nt? Arr\u00f3l lehet sz\u00f3, hogy annak a j\u00e1rad\u00e9knak a cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t akarj\u00e1k, amely azokon a platformokon jelentkezik, amelyeken a tranzakci\u00f3k zajlanak. Az a t\u00e9ny, hogy \u00fagy gondolj\u00e1k, a nagyobb verseny nem fogja levinni a profit szintj\u00e9t a z\u00e9r\u00f3hoz k\u00f6zeli szintre, azt mutatja, hogy a v\u00e1llalati szektor biztos abb\u00e9li k\u00e9pess\u00e9geiben, hogy \u00e9lni tud piaci erej\u00e9vel, illetve biztos politikai erej\u00e9ben is, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az \u00e1llam nem avatkozik be a t\u00falzott d\u00edjak let\u00f6r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n
Azzal, hogy az amerikai legfels\u0151 b\u00edr\u00f3s\u00e1g meg\u00faj\u00edtotta az amerikai demokr\u00e1cia al\u00e1\u00e1s\u00e1sa melletti elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s\u00e9t (itt a szerz\u0151 arra gondol, hogy a test\u00fclet szerinte sz\u00e1mos olyan \u00edt\u00e9letet hozott, amely a v\u00e1llalatoknak kedvezett a munkav\u00e1llal\u00f3kkal szemben \u2013 a szerk.), a Facebook \u00e9s bar\u00e1tai \u00fagy gondolhatj\u00e1k, nem nagyon van mit\u0151l f\u00e9lni\u00fck. A fel\u00fcgyeleti szerveknek \u2013 amelyeknek nemcsak a stabilit\u00e1s fenntart\u00e1sa, hanem a p\u00e9nz\u00fcgyi szektoron bel\u00fcli verseny biztos\u00edt\u00e1sa is a feladatuk \u2013 azonban k\u00f6zbe kellene avatkozniuk. Tov\u00e1bb\u00e1 b\u00e1rhol a vil\u00e1gon kev\u00e9ss\u00e9 lelkesednek Amerika technol\u00f3giai dominanci\u00e1j\u00e1\u00e9rt, amelyet versenyellenes gyakorlatok jellemeznek.<\/p>\n
A Facebook bejelent\u00e9se szerint a libra \u00e1rfolyama r\u00f6gz\u00edtve lesz egy glob\u00e1lis valutakos\u00e1rhoz, illetve sz\u00e1zsz\u00e1zal\u00e9kos m\u00e9rt\u00e9kben fedezve lesz, feltehet\u0151en \u00e1llampap\u00edrok r\u00e9v\u00e9n. Vagyis itt egy \u00fajabb bev\u00e9teli forr\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3: azzal, hogy nem fizet kamatot a \u201ebet\u00e9tek\u201d (a libr\u00e1ra v\u00e1ltott hagyom\u00e1nyos valut\u00e1k) ut\u00e1n, a Facebook arbitr\u00e1zs profitra tud szert tenni azokb\u00f3l a kamatokb\u00f3l, amelyeket ezen \u201ebet\u00e9tek\u201d ut\u00e1n kap. De mi\u00e9rt adna b\u00e1rki is a Facebooknak egy z\u00e9r\u00f3 kamat\u00fa bet\u00e9tet, amikor a p\u00e9nz\u00e9t biztons\u00e1gosabb amerikai \u00e1llampap\u00edrokba vagy p\u00e9nzpiaci alapokba tudja tenni? (Az egyes tranzakci\u00f3k ut\u00e1ni t\u0151kenyeres\u00e9gek \u00e9s -vesztes\u00e9gek \u2013 ahogy a libr\u00e1t visszav\u00e1ltj\u00e1k a helyi valut\u00e1ra \u2013, illetve az azokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 ad\u00f3k fontos akad\u00e1lyoknak t\u0171nhetnek, hacsak a Facebook nem gondolja \u00fagy, hogy l\u00e1bbal tiporhatja az ad\u00f3rendszer\u00fcnket, ahogy tette az adatv\u00e9delmi \u00e9s a versenyjogi agg\u00e1lyok ter\u00e9n is.)<\/p>\n
Az \u00fczleti modell k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re k\u00e9t egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1lasz adhat\u00f3: az egyik szerint azok az emberek, akik b\u0171n\u00f6s tev\u00e9kenys\u00e9geket folytatnak (feltehet\u0151en bele\u00e9rtve a jelenlegi amerikai eln\u00f6k\u00f6t is), k\u00e9szek sz\u00e9p kis \u00f6sszeget fizetni az\u00e9rt, hogy a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck \u2013 a korrupci\u00f3, az ad\u00f3elker\u00fcl\u00e9s, a k\u00e1b\u00edt\u00f3szer-kereskedelem vagy a terrorizmus \u2013 \u00e9szrev\u00e9tlen maradjon. De oly sokat t\u00e9ve a p\u00e9nz\u00fcgyi rendszer b\u0171ncselekm\u00e9nyekre val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt, mi\u00e9rt n\u00e9zne el b\u00e1rki is \u2013 nem is sz\u00f3lva a korm\u00e1nyzatokr\u00f3l \u00e9s a p\u00e9nz\u00fcgyi fel\u00fcgyeleti szervekr\u0151l \u2013 egy ilyen eszk\u00f6zt csak az\u00e9rt, mert arra r\u00e1aggathat\u00f3 a tech c\u00edmke?<\/p>\n
Ha ez a libra \u00fczleti modellje, akkor ezt az \u00e1llamoknak azonnal meg kell akad\u00e1lyozniuk. De legal\u00e1bbis a libr\u00e1t ugyanolyan \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek kell megfeleltetni\u00fck, mint amilyenek a p\u00e9nz\u00fcgyi szektor t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9re vonatkoznak. De akkor a libra m\u00e1r nem kriptovaluta lenne.<\/p>\n
M\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben a libratranzakci\u00f3kn\u00e1l keletkez\u0151 adatokat b\u00e1ny\u00e1szni lehetne, mint ahogy minden olyan m\u00e1s adatot, amely a Facebook birtok\u00e1ba ker\u00fcl, meger\u0151s\u00edtve a piaci erej\u00e9t \u00e9s profitj\u00e1t, \u00e9s al\u00e1\u00e1sva a biztons\u00e1gunkat, adataink v\u00e9delm\u00e9t. A Facebook (vagy a libra) azt \u00edg\u00e9ri, nem fogja ezt tenni. De ki hinne neki?<\/p>\n
Emellett felmer\u00fcl a bizalom sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 k\u00e9rd\u00e9se is. Minden valuta arra a bizalomra \u00e9p\u00fcl, hogy a kem\u00e9ny munk\u00e1val megkeresett, \u201elek\u00f6t\u00f6tt\u201d p\u00e9nzt, ha sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1, vissza lehet v\u00e1ltani. A mag\u00e1nbankszektor m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta azt mutatja, hogy ebben a tekintetben megb\u00edzhatatlan, ami miatt \u00faj prudenci\u00e1lis szab\u00e1lyoz\u00e1sokra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n
A Facebooknak azonban n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v alatt siker\u00fclt el\u00e9rnie azt a bizalmatlans\u00e1gi szintet, ami a bankszektornak j\u00f3val t\u00f6bb id\u0151be telt. Amikor a Facebook vezet\u0151inek a p\u00e9nz \u00e9s az \u00edg\u00e9reteik megtart\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt kell v\u00e1lasztaniuk, \u00fajra meg \u00fajra az el\u0151bbi mellett d\u00f6ntenek. \u00c9s semmi m\u00e1s nem lehet t\u00f6bb a p\u00e9nzn\u00e9l, mint egy \u00faj valuta megteremt\u00e9se. Csak az ostoba ember b\u00edzn\u00e1 a Facebookra a p\u00e9nz\u00fcgyeit. De lehet, hogy err\u0151l sz\u00f3l az eg\u00e9sz: miut\u00e1n a Facebook olyan sok adattal rendelkezik a mintegy 2,4 milli\u00e1rd havi akt\u00edv felhaszn\u00e1l\u00f3j\u00e1val kapcsolatban, ki tudn\u00e1 jobban a Facebookn\u00e1l, hogy mennyi balek sz\u00fcletik percenk\u00e9nt?<\/p>\n
Copyright: Project Syndicate, 2019<\/strong><\/em>
www.project-syndicate.org<\/strong><\/em><\/p>\n<\/p><\/div>\n