[ad_1]
\n<\/p>\n
A mostani amerikai gazdas\u00e1gi fellend\u00fcl\u00e9s rendk\u00edv\u00fclinek tekinthet\u0151. Nemcsak a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni leghosszabb n\u00f6veked\u00e9si id\u0151szakkal vetekszik, hanem a folyamatos b\u0151v\u00fcl\u00e9s kor\u00e1bbi id\u0151szakaival ellent\u00e9tben nem okozott nagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 infl\u00e1ci\u00f3t. A v\u00e1llalati nyeres\u00e9gek kor\u00e1bban nem l\u00e1tott szintre emelkedtek, tov\u00e1bb\u00e1 a gazdas\u00e1gi egyenl\u0151tlens\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ke az elm\u00falt \u00f6tven \u00e9v legmagasabb szintj\u00e9re n\u0151tt.<\/p>\n
Ezen egyedi jellemz\u0151k mindegyike paradox m\u00f3don egy m\u00e1sik szokatlan jelens\u00e9ghez k\u00f6thet\u0151: a 2009 \u00f3ta tart\u00f3, z\u00f6m\u00e9ben er\u0151tlen expanzi\u00f3 ellen\u00e9re a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9gi r\u00e1ta sokkal nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben cs\u00f6kkent, mint ahogy arra a GDP-n\u00f6veked\u00e9s \u00fctem\u00e9b\u0151l sz\u00e1m\u00edtani lehetett.<\/p>\n
M\u00e9gis tal\u00e1n a gyenge termel\u00e9kenys\u00e9gi n\u00f6veked\u00e9s a legmeghat\u00e1roz\u00f3bb aspektusa ennek a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, egy \u00e9vtizede tart\u00f3 expanzi\u00f3nak, amely seg\u00edt megmagyar\u00e1zni ezen b\u0151v\u00fcl\u00e9si id\u0151szak f\u0151 anom\u00e1li\u00e1it.<\/p>\n
Vegy\u00fck szem\u00fcgyre el\u0151sz\u00f6r a munkaer\u0151piaci helyzetet. Ha egy egyszer\u0171 modellt alkalmazunk a GDP-n\u00f6veked\u00e9shez viszonyul\u00f3 munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra, akkor az mondhat\u00f3 el, hogy a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ke f\u00e9l sz\u00e1zal\u00e9kponttal nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben cs\u00f6kkent \u00e9vente ebben a n\u00f6veked\u00e9si id\u0151szakban, mint amekkor\u00e1ra a m\u00faltbeli tapasztalatok alapj\u00e1n sz\u00e1m\u00edtani lehetett. 2014 \u00f3ta a foglalkoztat\u00e1si r\u00e1ta n\u00f6veked\u00e9se \u00e9vi csaknem egymilli\u00f3 munkahellyel haladta meg azt a szintet, mint ami a GDP-n\u00f6veked\u00e9s alapj\u00e1n v\u00e1rhat\u00f3 lett volna.<\/p>\n
Amellett, hogy a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelmi alacsony szintre esett vissza, a munkahelyteremt\u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke m\u00e9g mindig t\u00f6bb mint dupl\u00e1ja a munkaer\u0151-\u00e1llom\u00e1ny n\u00f6veked\u00e9si szintj\u00e9nek. A m\u00e9rs\u00e9kelt n\u00f6veked\u00e9s, a produkt\u00edv munkaer\u0151 cs\u00f6kken\u0151 \u00e1llom\u00e1nya \u00e9s a zavar\u00f3 politikai \u00e9s szakpolitikai bizonytalans\u00e1gok ellen\u00e9re a c\u00e9gek munkaer\u0151-felv\u00e9tele er\u0151teljes.<\/p>\n
Fot\u00f3: SAUL LOEB \/ AFP<\/p>\n<\/div>\n
Az egyik k\u00e9zenfekv\u0151 magyar\u00e1zat szerint a c\u00e9gek az olcs\u00f3 munkaer\u0151vel helyettes\u00edtik a dr\u00e1ga t\u0151k\u00e9t. A b\u00e9rek ar\u00e1nya az amerikai nemzeti j\u00f6vedelemben folyamatosan cs\u00f6kkent ebben az \u00e9vsz\u00e1zadban, 2014 v\u00e9g\u00e9n el\u00e9rve a 60 sz\u00e1zal\u00e9kos m\u00e9lypontot. Jelenleg 62 sz\u00e1zal\u00e9kos ez az ar\u00e1ny, amely m\u00e9g mindig 3 sz\u00e1zal\u00e9kponttal alacsonyabb, mint az 1965 \u00e9s 2000 k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tlagos szint.<\/p>\n
M\u00e1sfel\u0151l a t\u0151ke ut\u00e1n j\u00e1r\u00f3 hozamok rendk\u00edv\u00fcl magasak. 2010 \u00f3ta a v\u00e1llalati profitok GDP-hez viszony\u00edtott ar\u00e1ny\u00e1nak \u00e1tlagos szintje a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni id\u0151szak rekordj\u00e1nak felel meg. Ez\u00e9rt azt gondolhatn\u00e1nk, hogy a c\u00e9gek ink\u00e1bb a magas hozamokkal j\u00e1r\u00f3 t\u0151k\u00e9be fektetnek, mint a munk\u00e1ba. De nem ez a helyzet. A brutt\u00f3 \u00e1ll\u00f3eszk\u00f6z-felhalmoz\u00e1s \u00e1tlagos \u00e9ves r\u00e1t\u00e1ja 2009 \u00f3ta 5,3 sz\u00e1zal\u00e9kos, ami t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 megfelel a 2000-es \u00e9vek eleji \u00e9s az 1980-as \u00e9vekbeli b\u0151v\u00fcl\u00e9si id\u0151szakok mutat\u00f3inak, \u00e9s j\u00f3val alacsonyabb az 1990-es \u00e9vek v\u00e9gi beruh\u00e1z\u00e1svez\u00e9relt boom id\u0151szak r\u00e1t\u00e1j\u00e1n\u00e1l.<\/p>\n
Mi\u00e9rt \u00e1ll rendelkez\u00e9sre ilyen nagym\u00e9rt\u00e9kben az olcs\u00f3 munkaer\u0151?<\/p>\n
Tal\u00e1n mert a munkav\u00e1llal\u00f3k a magasabb b\u00e9reket fel\u00e1ldozz\u00e1k a munkahely\u00fck biztons\u00e1g\u00e1nak olt\u00e1r\u00e1n. Ez a 2008\u20132009-es recesszi\u00f3 f\u00e1jdalmas t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seinek ismeret\u00e9ben \u00e9rthet\u0151 is. A b\u00e9rk\u00f6vetel\u00e9seiket korl\u00e1tozhatja a f\u00e9lelem, hogy a k\u00ednai, mexik\u00f3i olcs\u00f3 munkaer\u0151 miatt vagy a g\u00e9pekkel szembeni versenyben elvesz\u00edtik a munkahely\u00fcket.<\/p>\n
A m\u00e1sik t\u00e9nyez\u0151 a szakszervezeti tags\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9se. Az 1980-as \u00e9vek elej\u00e9n a munkav\u00e1llal\u00f3k majdnem egynegyede volt szakszervezeti tag. Jelenleg ez a mutat\u00f3 mintegy 10 sz\u00e1zal\u00e9k. A nem szakszervezeti tagok \u00e1tlagosan mintegy 20 sz\u00e1zal\u00e9kkal kevesebbet keresnek a szakszervezeti tagokn\u00e1l.<\/p>\n
A m\u00e9rs\u00e9kelt b\u00e9rn\u00f6veked\u00e9s m\u00f6g\u00f6tti legfontosabb t\u00e9nyez\u0151 azonban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a gyenge termel\u00e9kenys\u00e9gi n\u00f6veked\u00e9sben keresend\u0151. Az \u00e1tlagos munkatermel\u00e9kenys\u00e9g Amerik\u00e1ban \u00e9s a legt\u00f6bb fejlett gazdas\u00e1gban cs\u00f6kkent az elm\u00falt \u00e9vtizedben. Az inform\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gia robban\u00e1sszer\u0171 n\u00f6veked\u00e9se ellen\u00e9re az \u00e1tlagos munkav\u00e1llal\u00f3 nem v\u00e1lt termel\u00e9kenyebb\u00e9.<\/p>\n
Ha az \u00f3r\u00e1nk\u00e9nti kibocs\u00e1t\u00e1s nem emelkedik el\u00e9gg\u00e9, akkor a ledolgozott \u00f3r\u00e1k sz\u00e1m\u00e1nak kell n\u00f6vekednie a term\u00e9kek \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1sok megfelel\u0151 biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Ez az oka annak, hogy az amerikai munkahelyteremt\u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke er\u0151teljes maradt a m\u00e9rs\u00e9kelt szint\u0171 GDP-n\u00f6veked\u00e9s ellen\u00e9re is.<\/p>\n
R\u00e1ad\u00e1sul a c\u00e9gek nem emelhetik jobban a b\u00e9reket, mint amekkora m\u00e9rt\u00e9kben n\u00f6vekszik a munka hat\u00e1rterm\u00e9ke (marginal product of labor).<\/p>\n
Az alacsony termel\u00e9kenys\u00e9gi n\u00f6veked\u00e9s teh\u00e1t magyar\u00e1zat a m\u00e9rs\u00e9kelt b\u00e9rn\u00f6veked\u00e9sre.<\/p>\n
Az amerikai politikusoknak arra kell t\u00f6rekedni\u00fck, hogy a n\u00f6veked\u00e9s haszn\u00e1t egyenl\u0151bb m\u00f3don ossz\u00e1k el. Nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a politikai spektrum mindk\u00e9nt oldal\u00e1n jelentkez\u0151 populista javaslatok \u2013 a protekcionista megold\u00e1sokra vagy az egys\u00e9ges alapj\u00f6vedelemre vonatkoz\u00f3 tervek \u2013 ezt seg\u00edtik el\u0151.<\/p>\n
A termel\u00e9kenys\u00e9g \u00e1tlagos szintj\u00e9t kellene emelni. Sz\u00e1mos okb\u00f3l, bele\u00e9rtve a kapitalizmussal szembeni politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi reakci\u00f3t, Amerika nem tudja kezelni ezt a termel\u00e9kenys\u00e9gi kih\u00edv\u00e1st kiz\u00e1r\u00f3lag az 1980-as \u00e9vekben megszokott megold\u00e1sokkal, a deregul\u00e1ci\u00f3val, az ad\u00f3cs\u00f6kkent\u00e9ssel. A gazdas\u00e1gi hat\u00e9konys\u00e1got az energetikai \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9si infrastrukt\u00fara fejleszt\u00e9s\u00e9vel, a min\u0151s\u00e9gi oktat\u00e1shoz val\u00f3 sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9ssel, jobb k\u00e9pz\u00e9sekkel \u00e9s fejlettebb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendszerrel kell fokozni.<\/p>\n
Az elm\u00falt \u00e9vtized amerikai n\u00f6veked\u00e9se sz\u00e1mos tekintetben unik\u00e1lisnak tekinthet\u0151. Ha azonban a termel\u00e9kenys\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1k tov\u00e1bbra is fennmaradnak, akkor ez a gazdas\u00e1gi b\u0151v\u00fcl\u00e9s egyedi m\u00f3don kiegyens\u00falyozatlan \u00e9s nem eg\u00e9szs\u00e9ges jelleg\u0171 marad.<\/p>\n
Copyright: Project Syndicate, 2019<\/em>
www.project-syndicate.org<\/em><\/p>\n<\/p><\/div>\n