[ad_1]
\n<\/p>\n
Igaz\u00e1b\u00f3l egy ionokkal teli folyad\u00e9kr\u00f3l van sz\u00f3, mely cs\u00f6veken kering a g\u00e9pben, vagyis a robothalban.<\/p>\n
Az \u00e1llatok\u00e9hoz hasonl\u00f3 kering\u00e9si rendszerrel szereltek fel egy robothalat az amerikai Cornell \u00e9s Pennsylvania Egyetem m\u00e9rn\u00f6kei, hogy ezzel hajts\u00e1k meg a vez\u00e9rl\u00e9s\u00e9rt felel\u0151s elektronik\u00e1t, mik\u00f6zben a folyad\u00e9kkal mozgatj\u00e1k meg a hidraulikus szerkezetet, sz\u00e1molt be r\u00f3la az Index<\/strong> a Wired cikk\u00e9t szeml\u00e9zve.<\/p>\n A v\u00e1ndormadak adt\u00e1k az \u00f6tletet<\/strong><\/p>\n A kutat\u00f3munk\u00e1t v\u00e1ndormadarak inspir\u00e1lt\u00e1k, amelyek a nagy \u00fat el\u0151tt felszednek p\u00e1r kil\u00f3t, \u00e9s a zs\u00edrban t\u00e1rolt energi\u00e1t haszn\u00e1lj\u00e1k fel rep\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben. B\u00e1rmennyire j\u00f3 akkumul\u00e1tor a mad\u00e1rzs\u00edr, a robotik\u00e1ban ez kev\u00e9s\u00e9 bizonyult praktikusnak, \u00e9s a m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k a f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb energiaig\u00e9nyes rep\u00fcl\u0151 szerkezetekt\u0151l is \u00f3dzkodtak.<\/p>\n Annyit m\u00f3dos\u00edtottak a terveken, hogy a zs\u00edr helyett m\u0171v\u00e9rben t\u00e1rolt\u00e1k el az energi\u00e1t, \u00e9s mad\u00e1r helyett halat \u00e9p\u00edtettek.<\/p>\n Ionos folyad\u00e9k mozgatja a mesters\u00e9ges farok\u00fasz\u00f3t<\/strong><\/p>\n A mai robotok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben az energiaforr\u00e1s – \u00e1ltal\u00e1ban egy l\u00edtiumion aksi – elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl a t\u00f6bbi alkatr\u00e9szt\u0151l, vezet\u00e9kek sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k az \u00e1ramot a motorokhoz. A robothalban viszont minden \u00f6ssze van kapcsolva, hiszen az akkumul\u00e1tork\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151, ionokkal teli folyad\u00e9kban van az energia, amely cs\u00f6veken \u00e1t k\u00f6rbej\u00e1rja az eg\u00e9sz szerkezetet, ez m\u0171k\u00f6dteti a robothal elektronik\u00e1j\u00e1t. Azt a k\u00e9t szivatty\u00fat is, amelyek a hidraulikus er\u0151\u00e1tvitellel a mesters\u00e9ges farok\u00fasz\u00f3t \u00e9s a mell\u00fasz\u00f3kat mozgatj\u00e1k.<\/p>\n A t\u00f6lt\u00f6tt folyad\u00e9k az \u00fasz\u00f3kn\u00e1l tal\u00e1lkozik a hagyom\u00e1nyos akkumul\u00e1torokban is megl\u00e9v\u0151 an\u00f3ddal \u00e9s kat\u00f3ddal. Ahogy \u00e1thalad mellett\u00fck a folyad\u00e9k, az elektronok \u00e1ramlani kezdenek, meghajtj\u00e1k az elektronik\u00e1t a szivatty\u00fakban, \u00e9s ennek h\u00e1la tov\u00e1bb \u00e1ramlik a folyad\u00e9k. Id\u0151vel a folyad\u00e9kb\u00f3l elfogynak az ionok, pontosan \u00fagy, ahogyan m\u00e1s akkumul\u00e1torok is lemer\u00fclnek, vagyis meg\u00e1ll a robothal kering\u00e9se. Persze a folyad\u00e9kot \u00fajra lehet t\u00f6lteni, sz\u00f3val nem hal meg a robothal.<\/p>\n Nem egy Hossz\u00fa Katinka<\/strong><\/p>\n Egyel\u0151re lassan mozog a g\u00e9p, percenk\u00e9nt m\u00e1sf\u00e9l testhossznyit tud el\u0151re haladni. A kutat\u00f3k viszont m\u00e1r dolgoznak a mesters\u00e9ges l\u00e9ny evol\u00faci\u00f3j\u00e1n: megn\u00f6veln\u00e9k az an\u00f3d \u00e9s a kat\u00f3d fel\u00fclet\u00e9t, hogy t\u00f6bb \u00e1ramot tudjanak felvenni a szivatty\u00fak. A m\u00e1sik nagy kih\u00edv\u00e1s az energias\u0171r\u0171s\u00e9g n\u00f6vel\u00e9se lesz. Egy hasonl\u00f3 t\u00e9rfogat\u00fa l\u00edtiumion aksi 30-150-szer t\u00f6bb energi\u00e1t tud elrakt\u00e1rozni.<\/p>\n M\u00e9g nem tudni, hogy milyen felhaszn\u00e1l\u00e1si ter\u00fcletet tal\u00e1lnak a folyad\u00e9kkal meghajtott elektronik\u00e1nak. Nagyon rem\u00e9lj\u00fck, hogy a f\u00f6ldre ejtett mobilok sohasem fognak a szem\u00fcnk l\u00e1tt\u00e1ra elv\u00e9rezni.<\/p>\n K\u00f6vesd az oldalunkat a\u00a0Facebook-on<\/strong> \u00e9s a\u00a0Twitteren<\/a><\/strong> is!<\/em><\/em><\/em><\/em><\/strong><\/em><\/em><\/em><\/p>\n<\/div>\n