[ad_1]
\n<\/p>\n
\n\t\t\t\t\t\t\t\tFebru\u00e1r 12-\u00e9n volt 96 \u00e9ves a szombaton elhunyt Franco Zeffirelli olasz rendez\u0151, aki a film, a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s az opera vil\u00e1g\u00e1ban is maradand\u00f3t alkotott \u00e9s legink\u00e1bb l\u00e1tv\u00e1nyos Shakespeare-adapt\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l ismert.\t\t\t\t\t\t\t<\/p>\n
Egy f\u00e9rjes asszony \u00e9s egy n\u0151s f\u00e9rfi h\u00e1zass\u00e1gon k\u00edv\u00fcli gyermekek\u00e9nt l\u00e1tta meg a vil\u00e1got Firenz\u00e9ben 1923-ban, egyes kutat\u00e1sok szerint Leonardo de Vinci lesz\u00e1rmazottja. Mivel anyja a v\u00e9r szerinti apa vezet\u00e9knev\u00e9t nem adhatta a kisfi\u00fanak, Mozart Idomeneo c\u00edm\u0171 oper\u00e1j\u00e1nak Zeffiretti c\u00edm\u0171 \u00e1ri\u00e1j\u00e1t v\u00e1lasztotta, ezt \u00edrt\u00e1k el anyak\u00f6nyvez\u00e9skor. A firenzei egyetem \u00e9p\u00edt\u00e9szeti kar\u00e1ra iratkozott be, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt partiz\u00e1nk\u00e9nt harcolt, majd brit katon\u00e1k tolm\u00e1csa lett.<\/p>\n
A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n folytatta ugyan tanulm\u00e1nyait, de \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a m\u0171v\u00e9szetek ir\u00e1ny\u00e1ba fordult, els\u0151sorban a Laurence Olivier rendez\u00e9s\u00e9ben \u00e9s f\u0151szerepl\u00e9s\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt V. Henrik c\u00edm\u0171 film hat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n
Sz\u00edn\u00e9szkedett, volt d\u00edszlet\u00e9p\u00edt\u0151 \u00e9s d\u00edszletfest\u0151, \u00e9s \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1g sz\u00f6v\u0151d\u00f6tt k\u00f6zte \u00e9s Luchino Visconti k\u00f6z\u00f6tt, akinek 1948-ban asszisztense lett a Vihar el\u0151tt forgat\u00e1s\u00e1n. (Zeffirelli 2006-ban megjelent \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1ban vallott el\u0151sz\u00f6r ny\u00edltan homoszexualit\u00e1s\u00e1r\u00f3l, Visconti ir\u00e1nti szerelm\u00e9r\u0151l).<\/p>\n
Zeffirellit, aki k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt Roberto Rossellini \u00e9s Vittorio De Sica filmjeiben is, alapvet\u0151en a klasszikus zene \u00e9s irodalom \u00e9rdekelte. 1952-ben nagy sikerrel vitte sz\u00ednre Rossini Olasz n\u0151 Alg\u00edrban c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t a mil\u00e1n\u00f3i Scal\u00e1ban (ahol az id\u0151k sor\u00e1n 21 oper\u00e1t mutattak be d\u00edszleteivel). P\u00e1lyafut\u00e1sa sor\u00e1n negyven oper\u00e1t rendezett, k\u00f6zt\u00fck Verdit\u0151l a Traviat\u00e1t \u00e9s az Aid\u00e1t, Donizetti Lammermoori Luci\u00e1j\u00e1t, a Boh\u00e9m\u00e9letet Puccinit\u0151l, Wagner-m\u0171vet viszont soha, mert csak a bel canto vil\u00e1g\u00e1t \u00e9rezte k\u00f6zel mag\u00e1hoz. 1964-ben a londoni Royal Opera House-ban Maria Callas \u00e9s Tito Gobbi f\u0151szerepl\u00e9s\u00e9vel \u00e1ll\u00edtotta sz\u00ednpadra a Tosc\u00e1t, s m\u00e9g ugyanabban az \u00e9vben P\u00e1rizsban, szint\u00e9n Callasszal a Norm\u00e1t.<\/p>\n
MTI\/EPA\/ANSA\/Alessandro Di Meo
Fot\u00f3: Alessandro Di Meo \/ MTI\/EPA\/ANSA<\/p>\n<\/div>\n
A New York-i Metropolitanben \u00e9vekig reperto\u00e1ron volt az \u00e1ltala meg\u00e1lmodott Boh\u00e9m\u00e9let, Tosca, Turandot \u00e9s Don Giovanni. T\u00f6bb klasszikus oper\u00e1t meg is filmes\u00edtett, a Traviata l\u00e1tv\u00e1nyterv\u00e9t 1982-ben jel\u00f6lt\u00e9k Oscar-d\u00edjra, majd megkapta a brit filmakad\u00e9mia Bafta-d\u00edj\u00e1t. Sz\u00ednh\u00e1zban Shakespeare-dr\u00e1m\u00e1kat ugyan\u00fagy rendezett, mint Tennessee Williams-m\u0171veket, \u00e9s ahogy filmjeiben, itt is sokszor maga tervezte a d\u00edszletet \u00e9s a jelmezt. 1962-ben a R\u00f3me\u00f3 \u00e9s J\u00falia amerikai sz\u00ednrevitel\u00e9\u00e9rt speci\u00e1lis Tony-d\u00edjat vehetett \u00e1t.<\/p>\n
Zeffirelli \u201eShakespeare-specialista\u201d filmesk\u00e9nt ismert.<\/p>\n
Els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmje 1967-ben A makrancos h\u00f6lgy alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, Elizabeth Taylorral \u00e9s Richard Burtonnel a f\u0151szerepben (a szerepre eredetileg Sophia Lorent \u00e9s Marcello Mastroiannit n\u00e9zt\u00e9k ki). Az egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bbi R\u00f3me\u00f3 \u00e9s J\u00falia t\u00f6bb tabut is megt\u00f6rt: \u0151 volt az els\u0151, aki val\u00f3ban tin\u00e9dzserekkel j\u00e1tszatta a darab szerint tizen\u00e9ves veronai szerelmeseket, \u00e9s egy meztelen jelenetet is beillesztett a filmbe. A rendez\u00e9s\u00e9rt Oscar-d\u00edjra jel\u00f6lt\u00e9k.<\/p>\n
Az 1973-ban Assisi Szent Ferenc \u00e9let\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00fclt Napfiv\u00e9r, Holdn\u0151v\u00e9r sokak szerint minden id\u0151k egyik legszebb vall\u00e1sos t\u00e1rgy\u00fa filmje,<\/p>\n
melyben aff\u00e9le vir\u00e1ggyerekk\u00e9nt mutatta be a rendalap\u00edt\u00f3t, a zen\u00e9t is a hippib\u00e1lv\u00e1ny Donovan \u00edrta \u00e9s adta el\u0151 (a folytat\u00e1st H\u00e1rom fiv\u00e9r c\u00edmmel 2005-ben forgatta).<\/p>\n