[ad_1]
\n<\/p>\n
Egy ideje az ad\u00f3z\u00e1s, a szab\u00e1lyoz\u00e1sok, a nemzetk\u00f6zi kereskedelem \u00e9s az infrastrukt\u00fara ter\u00fclete sz\u00e1m\u00edt az apokalipszis n\u00e9gy lovas\u00e1nak az amerikai gazdas\u00e1gpolitika sz\u00e1m\u00e1ra. Az els\u0151 ter\u00fcletet tanulm\u00e1nyozva arra jutottam, hogy az ad\u00f3cs\u00f6kkent\u00e9s a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s el\u0151seg\u00edt\u0151je. B\u00e1r a m\u00e1sodik ter\u00fcletet kev\u00e9sb\u00e9 r\u00e9szletesen tanulm\u00e1nyoztam, az ottani mutat\u00f3k azt jelzik, hogy a szab\u00e1lyoz\u00e1sok legjobb esetben is csak kism\u00e9rt\u00e9kben mozd\u00edtj\u00e1k el\u0151 a n\u00f6veked\u00e9st. A harmadik ter\u00fclet nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9s, miatta olyannyira nyugtalan\u00edt\u00f3k a kereskedelmi fesz\u00fclts\u00e9gek. A negyedik ter\u00fclet pedig csak retorikai szinten l\u00e9tezik: az infrastruktur\u00e1lis programok jelenleg nem r\u00e9szei az amerikai gazdas\u00e1gpolitikai reperto\u00e1rnak.<\/p>\n
Sz\u00e1m\u00edt\u00e1saim az ad\u00f3z\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9ben azt mutatj\u00e1k, hogy a 2017-es ad\u00f3cs\u00f6kkent\u00e9s \u00e9ves szinten 1,1 sz\u00e1zal\u00e9kkal j\u00e1rult hozz\u00e1 az Egyes\u00fclt \u00c1llamok GDP-n\u00f6veked\u00e9si r\u00e1t\u00e1j\u00e1hoz 2018\u20132019-ben. Ebb\u0151l 0,9 sz\u00e1zal\u00e9kpont a mag\u00e1nszem\u00e9lyek ad\u00f3terheinek m\u00e9rs\u00e9kl\u00e9s\u00e9b\u0151l, 0,2 sz\u00e1zal\u00e9kpont a v\u00e1llalatok sz\u00e1m\u00e1ra biztos\u00edtott ad\u00f3cs\u00f6kkent\u00e9sb\u0151l, valamint a kisz\u00e9les\u00edtett ad\u00f3le\u00edr\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gekb\u0151l sz\u00e1rmazik. B\u00e1r a mag\u00e1nszem\u00e9lyek ad\u00f3terheinek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9b\u0151l ered\u0151, n\u00f6veked\u00e9st er\u0151s\u00edt\u0151 hat\u00e1sokra m\u00e1r nem lehet sz\u00e1m\u00edtani 2019 ut\u00e1n, a t\u00e1rsas\u00e1gi ad\u00f3 reformj\u00e1nak hat\u00e1sa val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e9g egy ideig \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni fog. Ami a m\u00e1sodik ter\u00fcletet illeti, a gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9gre vonatkoz\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1si teher m\u00e1r nem n\u00f6vekszik, igaz, nem is cs\u00f6kken. A vil\u00e1gbank Doing Business jelent\u00e9s\u00e9nek USA-ra vonatkoz\u00f3 r\u00e9sze \u2013 amely t\u00edz mutat\u00f3 \u00e1tlaga alapj\u00e1n \u00e9rt\u00e9keli az \u00fczleti k\u00f6rnyezetre vonatkoz\u00f3 \u00e1llami szab\u00e1lyoz\u00e1sokat \u2013 sem mutat javul\u00e1st. Ahogy azt sok m\u00e1s k\u00f6zgazd\u00e1sz is le\u00edrta, a Trump-adminisztr\u00e1ci\u00f3 kereskedelempolitik\u00e1ja a f\u0151 gond, amely egy diszkredit\u00e1l\u00f3dott merkantilista elvet k\u00f6vet: az export j\u00f3, az import rossz dolog. A Trump-adminisztr\u00e1ci\u00f3nak abban igaza van, hogy K\u00edna hossz\u00fa ideje korl\u00e1tozza az importot \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ldi beruh\u00e1z\u00e1sokat, mik\u00f6zben k\u00f6zvetlen\u00fcl vagy kier\u0151szakolt transzferek r\u00e9v\u00e9n technol\u00f3gi\u00e1kat tulajdon\u00edt el. Az importv\u00e1mok elm\u00falt \u00e9vben t\u00f6rt\u00e9nt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s alkalmaz\u00e1sa a szemet szem\u00e9rt, fogat fog\u00e9rt elv alapj\u00e1n azonban mindk\u00e9t orsz\u00e1gnak k\u00e1ros.<\/p>\n
Trump k\u00fclkereskedelemmel kapcsolatos n\u00e9zete Ronald Reagan azon besz\u00e9d\u00e9re eml\u00e9keztet engem, amelyet m\u00e9g eln\u00f6kk\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa el\u0151tt tartott a Stanford Egyetem Hoover Int\u00e9zet\u00e9ben. Reagan azzal \u00e9rvelt, hogy az ac\u00e9lterm\u00e9kekre \u00e9s m\u00e1s \u00e1rucikkekre kivetett v\u00e1mok nemzetbiztons\u00e1gi alapon igazolhat\u00f3k. \u00c9rvel\u00e9se szinte ugyanaz volt, mint Trump mostani indokai. V\u00e1mjainak igazol\u00e1s\u00e1ra azonban Trump m\u00e9g tov\u00e1bb ment, amikor a nemzetbiztons\u00e1g \u00e9s a gazdas\u00e1gi biztons\u00e1g k\u00f6z\u00e9 egyenl\u0151s\u00e9gjelet tett. A nagyobb probl\u00e9ma az Trump kereskedelempolitik\u00e1j\u00e1val kapcsolatban, hogy \u00fagy t\u0171nik, szem\u00e9lyesen vonz\u00f3dik a v\u00e1mokhoz, mert azt gondolja, hogy azok n\u00f6velik az \u00e1llami bev\u00e9teleket \u00e9s a GDP-t is, mivel szerinte a visszaszorul\u00f3 importot a hazai termel\u00e9s v\u00e1ltja ki. Ezt a helyzetet nem k\u00f6nny\u0171 feloldani. Egyesek szerint a kongresszusnak kellene meger\u0151s\u00edtenie jogk\u00f6r\u00e9t a v\u00e1mok tekintet\u00e9ben, legal\u00e1bbis a nemzetbiztons\u00e1gra val\u00f3 hivatkoz\u00e1s korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1val. Ennek azonban kedvez\u0151tlen hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek, mivel az amerikai eln\u00f6k\u00f6k az 1930-as \u00e9vek \u00f3ta jellemz\u0151en j\u00f3val t\u00e1mogat\u00f3bbak voltak a szabadkereskedelemmel szemben, mint a kongresszus tagjai, akik mind egy-egy v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fclet \u00e9rdekeit k\u00e9pviselik. Abban lehet rem\u00e9nykedni, hogy a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen k\u00e1ros v\u00e1mok egy olyan meg\u00e1llapod\u00e1shoz vezetnek, amelyben K\u00edna liberaliz\u00e1lja kereskedelempolitik\u00e1j\u00e1t, \u00e9s az importkorl\u00e1toz\u00f3 int\u00e9zked\u00e9sek id\u0151vel megsz\u0171nnek. Ebb\u0151l azonban K\u00edna t\u00f6bbet fog profit\u00e1lni, mint az USA, \u00e9s a helyzet tov\u00e1bbra is fesz\u00fclt marad. B\u00e1rmi is t\u00f6rt\u00e9nik majd K\u00edn\u00e1val kapcsolatban, tov\u00e1bbra is tarthatunk att\u00f3l, hogy Trump v\u00e1mot vet ki Mexik\u00f3, Eur\u00f3pa, Jap\u00e1n vagy m\u00e1s \u00e1llamok \u00e1rucikkeire.<\/p>\n
Az amerikai gazdas\u00e1gpolitika \u00e1llapot\u00e1t tekintve nem meglep\u0151, hogy a Federal Reserve Bank of Atlanta legfrissebb el\u0151rejelz\u00e9se szerint a GDP 1,3 sz\u00e1zal\u00e9kkal fog n\u00f6vekedni a m\u00e1sodik negyed\u00e9vben az els\u0151 negyed\u00e9v 3,1 sz\u00e1zal\u00e9kos r\u00e1t\u00e1j\u00e1val szemben. A 2017-es ad\u00f3reform tov\u00e1bbra is er\u0151s\u00edten\u00e9 a n\u00f6veked\u00e9st, ha nem eszkal\u00e1l\u00f3dn\u00e1nak a kereskedelmi fesz\u00fclts\u00e9gek. Sajnos a 3 sz\u00e1zal\u00e9khoz k\u00f6zeli idei n\u00f6veked\u00e9s m\u00e1r nem t\u0171nik val\u00f3sz\u00edn\u0171nek.<\/p>\n
Copyright: Project Syndicate, 2019<\/em>
www.project-syndicate.org<\/em><\/p>\n<\/p><\/div>\n