[ad_1]
\n<\/p>\n
Janu\u00e1rban 3554 amerikai k\u00f6zgazd\u00e1sz \u2013 k\u00f6zt\u00fck 27 Nobel-d\u00edjas, n\u00e9gy egykori Fed-eln\u00f6k \u00e9s k\u00e9t volt p\u00e9nz\u00fcgyminiszter \u2013 egy kor\u00e1bban eretneknek gondolt int\u00e9zked\u00e9sre tett javaslatot. Szerint\u00fck az Egyes\u00fclt \u00c1llamoknak kombin\u00e1lnia kellene a belf\u00f6ldi karbon\u00e1rat a karbonv\u00e1mmal (\u201eborder carbon adjustment system\u201d). Ez a kulcsfontoss\u00e1g\u00fa importterm\u00e9kek eset\u00e9ben t\u00fckr\u00f6zn\u00e9 a karbonintenzit\u00e1st, \u00e9s szak\u00edtana azzal a szabadpiaci ortodoxi\u00e1val, hogy az egyes orsz\u00e1gok k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi politik\u00e1j\u00e1nak nem szabad akad\u00e1lyoznia a vil\u00e1gkereskedelmi liberaliz\u00e1ci\u00f3t.Ez helyes javaslat volt, ugyanis karbonv\u00e1m n\u00e9lk\u00fcl az ipar versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel kapcsolatos aggodalmak tov\u00e1bbra is korl\u00e1toznifogj\u00e1k a k\u00e1ros hat\u00e1s\u00fa kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1ssal szembeni l\u00e9nyeges int\u00e9zked\u00e9seket.<\/p>\n
A dekarboniz\u00e1ci\u00f3 alapvet\u0151 akad\u00e1lya az a paradoxon, hogy a v\u00e9gs\u0151 fogyaszt\u00f3i szinten a k\u00f6lts\u00e9gek jelent\u00e9ktelenek, \u00e1m egy adott c\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra jelent\u0151sek. Ahogy az Energy Transition Commission (ETC) nemr\u00e9giben megjelent Megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 k\u00fcldet\u00e9s c\u00edm\u0171 jelent\u00e9se hangs\u00falyozta: m\u00e1r el\u00e9rhet\u0151k azok a technol\u00f3gi\u00e1k, amelyek a vil\u00e1ggazdas\u00e1g teljes dekarboniz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak 2050\u20132060 k\u00f6r\u00fcli el\u00e9r\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 teszik oly m\u00f3don, hogy k\u00f6zben a h\u00e1ztart\u00e1sok \u00e9letsz\u00ednvonala ne v\u00e1ltozzon. Ha az aut\u00f3gy\u00e1rt\u00e1s sor\u00e1n haszn\u00e1lt ac\u00e9lt karbonmentes m\u00f3don \u00e1ll\u00edtan\u00e1k el\u0151, akkor egy aut\u00f3 \u00e1ra jellemz\u0151en kevesebb mint 1 sz\u00e1zal\u00e9kkal dr\u00e1gulna. Az ebb\u0151l a szempontb\u00f3l nehezebben \u00e1talak\u00edthat\u00f3 szektorok \u2013 mint az ac\u00e9l, a cement \u00e9s a vegyi anyagok gy\u00e1rt\u00e1sa, valamint a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s (teherfuvaroz\u00e1s, rep\u00fcl\u00e9s, haj\u00f3z\u00e1s) \u2013 dekarboniz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak teljes k\u00f6lts\u00e9ge pedig nem haladn\u00e1 meg a glob\u00e1lis GDP 0,5 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t.<\/p>\n
Egy adott v\u00e1llalat szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l n\u00e9zve a dekar\u00adbo\u00ad\u00adniz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6lts\u00e9gei ijeszt\u0151en nagyok lehetnek. A karbonmentes ac\u00e9l 20 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u00f6velheti a teljes termel\u00e9si k\u00f6lts\u00e9get, a karbonmentes cement gy\u00e1rt\u00e1sa megdupl\u00e1zhatja a cement\u00e1rakat. Ez azt jelenti, hogy a karbonmentes emisszi\u00f3t v\u00e1llal\u00f3 \u2013 vagy szab\u00e1lyoz\u00e1ssal, karbon\u00e1raz\u00e1ssal arra k\u00e9nyszer\u00edtett \u2013 ac\u00e9l- \u00e9s cementgy\u00e1rt\u00f3 v\u00e1llalatok leh\u00fazhatj\u00e1k a rol\u00f3t, ha a versenyt\u00e1rsaik nem hasonl\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt termelnek.
Ez eddig akad\u00e1lyozta az explicit karbon\u00e1rak hat\u00e9kony alkalmaz\u00e1s\u00e1t a dekarboniz\u00e1ci\u00f3 el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re. Szinte az \u00f6sszes k\u00f6zgazd\u00e1sz \u2013 aki elfogadja a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s t\u00e9ny\u00e9t \u2013 \u00fagy gondolja, hogy a karbonv\u00e1mok vagy -ad\u00f3k emisszi\u00f3kereskedelmi rendszerben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kivet\u00e9s\u00e9nek b\u00e1rmely optim\u00e1lis szakpolitikai int\u00e9zked\u00e9s r\u00e9sz\u00e9nek kell lennie. \u00c1m ott is, ahol ezt az elm\u00e9letben k\u00edv\u00e1natos int\u00e9zked\u00e9st alkalmazz\u00e1k \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul az Eur\u00f3pai Uni\u00f3ban az emisszi\u00f3kereskedelmi rendszer r\u00e9v\u00e9n \u2013 a karbon\u00e1rak kev\u00e9sb\u00e9 fontos szerepet j\u00e1tszottak a dekarboniz\u00e1ci\u00f3 el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9ben, mint a meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sokra vonatkoz\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1sok vagy azok k\u00f6zvetlen t\u00e1mogat\u00e1sa. Ennek az az oka, hogy vagy a karbon\u00e1rak t\u00fal alacsonyak ahhoz, hogy jelent\u0151s hat\u00e1st v\u00e1ltsanak ki, vagy a legt\u00f6bb energiaintenz\u00edv neh\u00e9zipari \u00e1gazatra nem vonatkoznak ezek az int\u00e9zked\u00e9sek. Tov\u00e1bb\u00e1 ezekben a gyenge int\u00e9zked\u00e9sekben az a f\u00e9lelem is t\u00fckr\u00f6z\u0151dik, hogy a magasabb karbon\u00e1rak \u00e9s sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 alkalmaz\u00e1suk a hazai ipart versenyk\u00e9ptelenn\u00e9 teszi azon orsz\u00e1gok importj\u00e1val szemben, ahol nem vezetnek be ilyen int\u00e9zked\u00e9seket.<\/p>\n
Fot\u00f3: AFP<\/p>\n<\/div>\n
Erre a helyzetre az az egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1lasz, hogy a karbonad\u00f3kat egy adott orsz\u00e1gban vagy t\u00f6bb \u00e1llam v\u00e1muni\u00f3j\u00e1ban \u00fagy kellene kivetni, hogy kieg\u00e9sz\u00edten\u00e9 \u0151ket a karbonintenz\u00edv importra kivetett karbonv\u00e1m, vegy\u00edtve az export\u0151r\u00f6knek j\u00e1r\u00f3 ad\u00f3-visszat\u00e9r\u00edt\u00e9ssel. T\u00edz \u00e9vvel ezel\u0151tt, amikor a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 brit bizotts\u00e1g eln\u00f6ke voltam, megvitattuk ennek az int\u00e9zked\u00e9snek a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Akkor ez a javaslat jelent\u0151s ellen\u00e1ll\u00e1sba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt. Az ellenz\u0151k azzal \u00e9rveltek, hogy az int\u00e9zked\u00e9s nem lenne k\u00edv\u00e1natos, mivel megs\u00e9rten\u00e9 a WTO szab\u00e1lyait, \u00e9s v\u00e1memel\u00e9si versenyt ind\u00edtana el az orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt oly m\u00f3don, hogy az int\u00e9zked\u00e9st b\u00e1rmilyen k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi hivatkoz\u00e1ssal igazolni lehetne.<\/p>\n
A dekarboniz\u00e1ci\u00f3 sok alternat\u00edv lehet\u0151s\u00e9ge, valamint az a t\u00e9ny, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megold\u00e1sok elt\u00e9r\u0151 felt\u00e9telek mellett lesznek optim\u00e1lisak, sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 teszi, hogy az iparban az \u00e1rmechanizmus szerep\u00e9t fokozz\u00e1k, hogy azzal a legkev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6lts\u00e9ges megold\u00e1sok piaci alap\u00fa felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t seg\u00edts\u00e9k. Ehhez kezeln\u00fcnk kell a versenyk\u00e9pess\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1t.
Az ETC jelent\u00e9se ez\u00e9rt amellett \u00e1ll ki, hogy a karbonv\u00e1mnak szerepelnie kell a politikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1ban, illetve ez\u00e9rt jutott sok amerikai k\u00f6zgazd\u00e1sz is erre az \u00e1ll\u00e1spontra. Szerint\u00fck az USA-ban a karbon\u00e1rat kombin\u00e1lni kellene egy olyan rendszerrel, amely mind az import, mind az export karbontartalm\u00e1ra vonatkoz\u00f3 kiigaz\u00edt\u00e1st (border ad\u00adjustment) val\u00f3s\u00edtana meg. Egy ilyen megold\u00e1s szerint\u00fck \u201emegv\u00e9den\u00e9 az amerikai versenyk\u00e9pess\u00e9get, \u00e9s b\u00fcntetn\u00e9 m\u00e1s \u00e1llamok haszonles\u00e9s\u00e9t\u201d.<\/p>\n
A karbon\u00e1raz\u00e1sra vonatkoz\u00f3 glob\u00e1lis politikai meg\u00e1llapod\u00e1s bizonytalan. A karbonv\u00e1m az egyes orsz\u00e1gok olyan d\u00f6nt\u00e9seinek sorozat\u00e1t v\u00e1lthatja ki, amely kedvez\u0151 versenyt id\u00e9zhet el\u0151, \u00e9s viszonylag azonos szint\u0171 karbon\u00e1rak terjedhetnek el vil\u00e1gszerte.
N\u00e9ha az elm\u00e9leti tabukat f\u00e9lre kell tenni. A kar\u00adbonv\u00e1m olyan elk\u00e9pzel\u00e9s, amelyre meg\u00e9rett az id\u0151, s amely jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszhat a \u2013 technol\u00f3giai \u00e9s gazdas\u00e1gi szempontb\u00f3l az \u00e9vsz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 \u2013 karbonmentes gazdas\u00e1g fel\u00e9 vezet\u0151 folyamatok el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
Copyright: Project Syndicate, 2019
www.project-syndicate.org<\/p>\n<\/p><\/div>\n