[ad_1]
\n<\/p>\n
A modern monet\u00e1ris elm\u00e9let (MMT), ez a l\u00e1tsz\u00f3lag \u00faj gazdas\u00e1gpolitikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s forr\u00f3 t\u00e9m\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, amelyet vezet\u0151 amerikai progressz\u00edv politikusok, mint Bernie Sanders demokrata eln\u00f6kjel\u00f6lt-aspir\u00e1ns vagy Alexandria Ocasio-Cortez, a kongresszus demokrata k\u00e9pvisel\u0151je is t\u00e1mogat. A modern monet\u00e1ris elm\u00e9let h\u00edveinek azonban figyelembe kellene venni\u00fck a latin-amerikai tapasztalatokat, ahol a hasonl\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seken alapul\u00f3 politika elker\u00fclhetetlen gazdas\u00e1gi katasztr\u00f3f\u00e1hoz vezetett.<\/p>\n
A modern monet\u00e1ris elm\u00e9let t\u00e1mogat\u00f3i szerint az amerikai Federal Reserve-nek nagy mennyis\u00e9gben kellene p\u00e9nzt nyomtatnia, hogy olyan \u00e1llami infrastruktur\u00e1lis projekteket finansz\u00edrozhasson, mint p\u00e9ld\u00e1ul a teljes foglalkoztat\u00e1st c\u00e9lz\u00f3 \u201emunkahely-garancia\u201d program.<\/p>\n
Az MMT h\u00edvei \u00fagy v\u00e9lik, hogy az \u00e1llami szektor ad\u00f3ss\u00e1g\u00e1nak nagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 n\u00f6veked\u00e9se nem jelent vesz\u00e9lyt egy olyan orsz\u00e1gnak, mint az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, amely saj\u00e1t valut\u00e1j\u00e1ban tud hitelt felvenni. Ezt az unkonvencion\u00e1lis n\u00e9zetet a keynesi\u00e1nusok \u00e9s a monetarist\u00e1k egyar\u00e1nt b\u00edr\u00e1lj\u00e1k. Sok nagy tekint\u00e9lynek \u00f6rvend\u0151 k\u00f6zgazd\u00e1szprofesszor, k\u00f6zt\u00fck Paul Krugman, Kenneth Rogoff \u00e9s Larry Summers szerint az MMT-nek nincs sok \u00e9rtelme. Erre v\u00e1laszul a modern monet\u00e1ris elm\u00e9let t\u00e1mogat\u00f3i azt mondj\u00e1k, hogy<\/p>\n
a b\u00edr\u00e1l\u00f3k nem teljesen \u00e9rtik, mik\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik egy modern monet\u00e1ris gazdas\u00e1g.<\/p>\n
A befoly\u00e1sos MMT-t\u00e1mogat\u00f3k, p\u00e9ld\u00e1ul Stephanie Kelton szerint a saj\u00e1t valut\u00e1val rendelkez\u0151 \u00e1llamok (mint az USA) korm\u00e1nyzatainak nem kell er\u0151s k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si korl\u00e1tokkal szembes\u00fclni\u00fck, mivel egyszer\u0171en p\u00e9nzt tudnak nyomtatni a magasabb kiad\u00e1saik finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n
Az MMT t\u00e1rgyilagos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se k\u00e9t okb\u00f3l sem egyszer\u0171 feladat. El\u0151sz\u00f6r is, a t\u00e1mogat\u00f3i nem \u00e1lltak el\u0151 egy egys\u00e9ges, r\u00e9szletezett le\u00edr\u00e1ssal arr\u00f3l, hogy a modellnek mik\u00e9nt kell m\u0171k\u00f6dnie. Ahogy azt nemr\u00e9giben Paul Krugman \u00edrta, az MMT t\u00e1mogat\u00f3i \u201ejellemz\u0151en nem fogalmaznak vil\u00e1gosan azzal kapcsolatban, hogy az MMT pontosan miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a hagyom\u00e1nyos elgondol\u00e1sokt\u00f3l, \u00e9s emellett az is igen jellemz\u0151 r\u00e1juk, hogy azonnal les\u00f6p\u00f6rnek az asztalr\u00f3l b\u00e1rmilyen k\u00eds\u00e9rletet, amely \u00e9rtelmezni pr\u00f3b\u00e1lja az \u00e1ll\u00edt\u00e1saikat\u201d. R\u00e1ad\u00e1sul az MMT t\u00e1mogat\u00f3i eddig alig ny\u00fajtottak valami fog\u00f3dz\u00f3t arra vonatkoz\u00f3an, hogy az elm\u00e9let mik\u00e9nt m\u0171k\u00f6dhet a gyakorlatban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s hossz\u00fa t\u00e1von.<\/p>\n
Fot\u00f3: AFP<\/p>\n<\/div>\n
Azt is el kell mondani azonban, hogy ez a fajta gazdas\u00e1gpolitikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s nem p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli. A modern monet\u00e1ris elm\u00e9letet \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny v\u00e1ltozat\u00e1t m\u00e1r kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k t\u00f6bb latin-amerikai orsz\u00e1gban, k\u00f6zt\u00fck Chil\u00e9ben, Argent\u00edn\u00e1ban, Braz\u00edli\u00e1ban, Ecuadorban, Nicaragu\u00e1ban, Peruban \u00e9s Venezuel\u00e1ban. Mindegyik saj\u00e1t valut\u00e1val rendelkezett abban az id\u0151ben. Korm\u00e1nyaik \u2013 amelyek szinte mindegyike populista volt \u2013 hasonl\u00f3 \u00e9rvel\u00e9st haszn\u00e1ltak, mint amilyet az MMT mostani h\u00edvei alkalmaznak az \u00e1llami kiad\u00e1sok \u2013 jegybank \u00e1ltal finansz\u00edrozott \u2013 hatalmas m\u00e9rt\u00e9k\u0171 n\u00f6vel\u00e9s\u00e9nek igazol\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n
Az \u00f6sszes k\u00eds\u00e9rlet az infl\u00e1ci\u00f3 elszabadul\u00e1s\u00e1t, \u00f3ri\u00e1si m\u00e9rt\u00e9k\u0171 valutale\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9st \u00e9s a re\u00e1lb\u00e9rek meredek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t okozta.<\/p>\n
Ezek k\u00f6z\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen n\u00e9gy eset volt tanuls\u00e1gos: 1970 \u00e9s 1973 k\u00f6z\u00f6tt Salvador Allende chilei eln\u00f6k szocialista rezsimje, Alan Garc\u00eda P\u00e9rez perui eln\u00f6k els\u0151, 1985\u20131990 k\u00f6z\u00f6tti ciklusa, a 2003 \u00e9s 2015 k\u00f6z\u00f6tti Argent\u00edna (N\u00e9stor Kirchner \u00e9s Cristina Fern\u00e1ndez de Kirchner eln\u00f6ks\u00e9ge), valamint az 1999 ut\u00e1ni Venezuela (Hugo Ch\u00e1vez \u00e9s Nicol\u00e1s Maduro eln\u00f6ks\u00e9ge).
Mind a n\u00e9gy esetben hasonl\u00f3k lettek a fejlem\u00e9nyek. Azok ut\u00e1n, hogy az \u00e1llam p\u00e9nzt teremtett az igen nagy k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si hi\u00e1nyok finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ra, azonnal gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s bontakozott ki. A b\u00e9rek n\u00f6vekedtek (amit a jelent\u0151s minim\u00e1lb\u00e9r-emel\u00e9sek v\u00e1ltottak ki), \u00e9s a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ke cs\u00f6kkent. \u00c1m hamarosan neh\u00e9zs\u00e9gek alakultak ki, az \u00e1rak az egekbe sz\u00f6ktek, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny esetben hiperinfl\u00e1ci\u00f3 alakult ki.<\/p>\n
A hat\u00f3s\u00e1gok az \u00e1rak elszabadul\u00e1s\u00e1ra \u00e1r- \u00e9s b\u00e9rkorl\u00e1toz\u00e1sokkal reag\u00e1ltak, \u00e9s szigor\u00fa protekcionista int\u00e9zked\u00e9seket vezettek be. Ezek az int\u00e9zked\u00e9sek azonban nem v\u00e1ltak be, a termel\u00e9s \u00e9s a foglalkoztat\u00e1s l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00f6sszeomlott. Tov\u00e1bb s\u00falyosb\u00edtotta a helyzetet, hogy ezen n\u00e9gy gazdas\u00e1gb\u00f3l h\u00e1romban az infl\u00e1ci\u00f3val kiigaz\u00edtott b\u00e9rek er\u0151sen cs\u00f6kkentek az MMT t\u00edpus\u00fa k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n. Ebben az id\u0151szakban a re\u00e1lb\u00e9rek Chil\u00e9ben 39, Peruban 41, Venezuel\u00e1ban t\u00f6bb mint 50 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkentek, ami \u00f3ri\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9get okozott a szeg\u00e9nyek \u00e9s a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n
Az adott orsz\u00e1gok jegybankjait mindegyik esetben politikusok ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k, aminek megj\u00f3solhat\u00f3 volt az eredm\u00e9nye. Chil\u00e9ben a p\u00e9nzk\u00edn\u00e1lat m\u00e9rt\u00e9ke egyed\u00fcl 1973-ban 360 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151tt, ami el\u0151seg\u00edtette az \u00f3ri\u00e1si m\u00e9rt\u00e9k\u0171, a GDP 24 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t kitev\u0151 k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si hi\u00e1ny finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1t. Peruban a p\u00e9nzmennyis\u00e9g 1989-ben 7000 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151tt, a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si deficit pedig meghaladta a GDP 10 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t. Argent\u00edn\u00e1ban 2015-ben a deficit a GDP 6 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t tette ki, a p\u00e9nzteremt\u00e9s \u00e9ves m\u00e9rt\u00e9ke pedig meghaladta a 40 sz\u00e1zal\u00e9kot.<\/p>\n
Venezuel\u00e1ban a hi\u00e1ny a GDP 32 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ra r\u00fag, m\u00edg a p\u00e9nzk\u00edn\u00e1lat becsl\u00e9sek szerint \u00e9ves szinten t\u00f6bb mint 1000 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151.<\/p>\n
Ahogy az infl\u00e1ci\u00f3 emelkedett ezekben az orsz\u00e1gokban, a lakoss\u00e1g nagym\u00e9rt\u00e9kben cs\u00f6kkentette a hazai valut\u00e1ban tartott p\u00e9nzeszk\u00f6zeit. Miut\u00e1n azonban a korm\u00e1nyok megk\u00f6vetelt\u00e9k, hogy az ad\u00f3kat helyi valut\u00e1ban fizess\u00e9k meg, \u00edgy a hazai fizet\u0151eszk\u00f6z nem t\u0171nt el teljesen. Ehelyett az a temp\u00f3, ahogy a p\u00e9nz tulajdonost v\u00e1ltott \u2013 vagyis ahogy azt a k\u00f6zgazd\u00e1szok mondj\u00e1k, a p\u00e9nz forg\u00e1si sebess\u00e9ge \u2013 drasztikusan megn\u0151tt. Senki nem akart olyan pap\u00edrp\u00e9nzt a kez\u00e9ben tartani, amely havonta 20 sz\u00e1zal\u00e9kkal vagy ann\u00e1l is nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben vesz\u00edt az \u00e9rt\u00e9k\u00e9b\u0151l.<\/p>\n
Amikor a p\u00e9nz ir\u00e1nti kereslet \u00f6sszeomlik, akkor a p\u00e9nzmennyis\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek infl\u00e1ci\u00f3ra gyakorolt hat\u00e1sa fokoz\u00f3dik, \u00e9s egy \u00f6rd\u00f6gi k\u00f6r alakul ki. Ennek egyik s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy az adott valuta gyorsan le\u00e9rt\u00e9kel\u0151dik a nemzetk\u00f6zi piacokon. A modern monet\u00e1ris elm\u00e9let h\u00edvei hanyagul figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k azt az egyszer\u0171 t\u00e9nyt, hogy a helyi p\u00e9nz ir\u00e1nti kereslet drasztikusan visszaesik, amikor annak \u00e9rt\u00e9ke bezuhan. Tal\u00e1n ez a modern monet\u00e1ris elm\u00e9let legnagyobb gyenges\u00e9ge, \u00e9s emiatt igen kock\u00e1zatos b\u00e1rmely orsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra az alkalmaz\u00e1sa.<\/p>\n
A latin-amerikai tapasztalatoknak egy\u00e9rtelm\u0171 figyelmeztet\u0151 jelz\u00e9snek kellene lenni\u00fck a modern monet\u00e1ris elm\u00e9let h\u00edvei sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n
Sz\u00e1mos orsz\u00e1gban, elt\u00e9r\u0151 id\u0151pontokban a p\u00e9nznyomtat\u00e1ssal finansz\u00edrozott k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si expanzi\u00f3 a gazdas\u00e1gi stabilit\u00e1s kontroll\u00e1lhatatlan cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t okozta. A gazdas\u00e1gpolitikai elk\u00e9pzel\u00e9sek gyakran ugyanolyan vesz\u00e9lyesek a gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1s sor\u00e1n, mint amennyire t\u00e9vesek elm\u00e9letben. Erre a modern monet\u00e1ris elm\u00e9let lehet a f\u0151 p\u00e9lda.<\/p>\n
Copyright: Project Syndicate, 2019
www.project-syndicate.org<\/p>\n<\/p><\/div>\n