\t\t\t\t\tAz UNCTAD \u2013 az ENSZ Kereskedelmi \u00e9s Fejleszt\u00e9si Konferenci\u00e1ja \u2013 rendszeresen elemzi a vil\u00e1g orsz\u00e1gainak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3s eredm\u00e9nyeit, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a kev\u00e9ss\u00e9 fejlett orsz\u00e1gok helyzet\u00e9nek alakul\u00e1s\u00e1ra. Friss elemz\u00e9s\u00fck, amely Technol\u00f3giai \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3s tanulm\u00e1ny 2021 (Technology and Innovation Report 2021) c\u00edmmel jelent meg, azt vizsg\u00e1lja, hogy az egyes orsz\u00e1gok mennyire vannak felk\u00e9sz\u00fclve arra, hogy a folyamatban l\u00e9v\u0151 gyors technol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1sokba sikeresen tudjanak bekapcsol\u00f3dni. A bekapcsol\u00f3d\u00e1s az\u00e9rt fontos, mivel az UNCTAD szerint
\naz \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k piaci \u00e9rt\u00e9ke a 2018. \u00e9vi 350 milli\u00f3 doll\u00e1rr\u00f3l 2025-re 3,2 ezermilli\u00e1rdra, azaz k\u00f6zel t\u00edzszeres\u00e9re n\u0151het, \u00edgy nagy lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1l azoknak az orsz\u00e1goknak, amelyek felk\u00e9sz\u00fcltek a v\u00e1ltoz\u00e1sokra.
\nA tanulm\u00e1ny figyelmeztet, hogy az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k, a mesters\u00e9ges intelligencia, a robotok haszn\u00e1lata, az IoT (Internet of Things) \u00e9s a biotechnol\u00f3gia hatalmas lehet\u0151s\u00e9geket k\u00edn\u00e1lnak az emberis\u00e9gnek, ugyanakkor nagy vesz\u00e9lyekkel is j\u00e1rnak. \u00d3ri\u00e1si digit\u00e1lis szakad\u00e9k alakulhat ki orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt, orsz\u00e1gokon bel\u00fcl r\u00e9gi\u00f3k \u00e9s embercsoportok k\u00f6z\u00f6tt. Azon kev\u00e9ss\u00e9 fejlett orsz\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1ra, amelyek gazdas\u00e1g\u00e1ban nagy ar\u00e1nyt k\u00e9pviselnek az \u00e9rt\u00e9kl\u00e1ncok alacsony hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9ket el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 szakaszai, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy vesz\u00e9lyt jelent a robotiz\u00e1ci\u00f3, amely \u00e9ppen az ilyen munkahelyeket fogja legel\u0151sz\u00f6r megsz\u00fcntetni. Ezen orsz\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1ra az egyed\u00fcli menek\u00fcl\u00e9si \u00fat az intenz\u00edv beruh\u00e1z\u00e1s a tud\u00e1sba, ellenkez\u0151 esetben nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel perif\u00e9riahelyzetbe szorulnak. Ezt bizony\u00edtja azon \u00e1zsiai orsz\u00e1gok \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul D\u00e9l-Korea \u00e9s Szingap\u00far, valamint \u00fajabban K\u00edna \u2013 p\u00e9ld\u00e1ja, amelyek gazdas\u00e1gi felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1sukat, \u00e9s ezzel a k\u00f6zepes fejletts\u00e9gi csapda elker\u00fcl\u00e9s\u00e9t a jelent\u0151s tud\u00e1sberuh\u00e1z\u00e1soknak, a gyors t\u00e1rsadalmi tanul\u00e1snak, a helyi innov\u00e1ci\u00f3nak \u00e9s az er\u0151s, tud\u00e1ssal \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3val versenyz\u0151 c\u00e9geiknek k\u00f6sz\u00f6nhetik.
\nA tanulm\u00e1ny szerz\u0151i egy, az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k alkalmaz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t m\u00e9r\u0151 indexet fejlesztettek ki, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel 158 orsz\u00e1g helyzet\u00e9t vizsg\u00e1lt\u00e1k. Az index, amelyet az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k alkalmaz\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g index\u00e9nek (Readiness for Frontier Technologies Index) neveztek el, \u00f6t ter\u00fcleten m\u00e9ri az orsz\u00e1gok felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9t. Ezek:<\/p>\n
az infokommunik\u00e1ci\u00f3s infrastrukt\u00far\u00e1k (ICT) sz\u00ednvonala,
\na lakoss\u00e1g tud\u00e1s- \u00e9s k\u00e9pess\u00e9gszintje (k\u00e9pess\u00e9gek),
\na kutat\u00e1s-fejleszt\u00e9si (k + f) eredm\u00e9nyek,
\na gazdas\u00e1gi szerkezeten bel\u00fcl a cs\u00facstechnol\u00f3gi\u00e1t el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3, illetve alkalmaz\u00f3 c\u00e9gek ar\u00e1nya, illetve exportj\u00e1nak tud\u00e1startalma (szerkezet),
\nvalamint a finansz\u00edroz\u00e1sra rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 forr\u00e1sok nagys\u00e1ga (finansz\u00edroz\u00e1s).<\/p>\n
Az \u00f6t ter\u00fcletet \u00f6sszesen kilenc mutat\u00f3val jellemezt\u00e9k. Ezek a k\u00f6vetkez\u0151k: a lakoss\u00e1g internethaszn\u00e1lata, a let\u00f6lt\u00e9si sebess\u00e9g, az iskol\u00e1zotts\u00e1g szintje, a nagy tud\u00e1st ig\u00e9nyl\u0151 munkahelyeken dolgoz\u00f3k ar\u00e1nya, a tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3k, illetve a szabadalmak sz\u00e1ma, az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k ter\u00fclet\u00e9n a cs\u00facstechnol\u00f3gi\u00e1s feldolgoz\u00f3ipari export ar\u00e1nya a teljes exportb\u00f3l \u00e9s a digit\u00e1lisan ny\u00fajtott szolg\u00e1ltat\u00e1s ar\u00e1nya az \u00f6sszes szolg\u00e1ltat\u00e1sb\u00f3l, valamint a fejleszt\u00e9sre rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 hazai hitel a GDP ar\u00e1ny\u00e1ban.
\nFot\u00f3: Shutterstock
\nA szerz\u0151k megeml\u00edtik, hogy tov\u00e1bbi mutat\u00f3kat is figyelembe lehetett volna venni, de azok nem mindegyik\u00e9re \u00e1llt rendelkez\u00e9sre adat minden orsz\u00e1gban. Mivel a c\u00e9l az \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3s\u00e1g volt, ez\u00e9rt ink\u00e1bb egy sz\u0171kebb, de j\u00f3l m\u00e9rhet\u0151 mutat\u00f3csoporttal dolgoztak. Ennek kapcs\u00e1n megeml\u00edthetj\u00fck, hogy ez a megold\u00e1s torz\u00edthatta az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st, hiszen kimaradtak p\u00e9ld\u00e1ul olyan fontos mutat\u00f3k is, mint a tudom\u00e1ny \u00e9s technika ter\u00fclet\u00e9n v\u00e9gzettek, illetve az e ter\u00fcleten doktori tanulm\u00e1nyokat folytat\u00f3k ar\u00e1nya, vagy a teljes lakoss\u00e1g digit\u00e1lis felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9ge, a szolg\u00e1ltat\u00e1si exporton bel\u00fcl az infokommunik\u00e1ci\u00f3s szolg\u00e1ltat\u00e1si export vagy a kutat\u00e1s-fejleszt\u00e9si r\u00e1ford\u00edt\u00e1sok a GDP sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ban, illetve egy f\u0151re vet\u00edtve. Az ezen mutat\u00f3kra el\u00e9rt eredm\u00e9nyek szint\u00e9n fontos inform\u00e1ci\u00f3t ny\u00fajtan\u00e1nak az adott orsz\u00e1g technol\u00f3giai felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9r\u0151l.
\nA kilenc mutat\u00f3 alapj\u00e1n az eml\u00edtett \u00f6t ter\u00fcletre k\u00e9sz\u00fclt el az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s, illetve sz\u00e1moltak az elemz\u0151k egy \u00f6sszefoglal\u00f3 kompozit mutat\u00f3\u00e9rt\u00e9ket is. A V4-ek \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny fejlett orsz\u00e1g adatait a t\u00e1bl\u00e1zatban l\u00e1tjuk.<\/p>\n
A t\u00e1bl\u00e1zatb\u00f3l \u00e9rdekes \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket olvashatunk ki. Az els\u0151 megfigyel\u00e9s, hogy
\naz eur\u00f3pai orsz\u00e1gokhoz k\u00e9pest a V4-ek er\u0151sen le vannak maradva szinte minden ter\u00fcleten.
\nA V4-ek k\u00f6z\u00f6tt Magyarorsz\u00e1g az infrastrukt\u00fara ki\u00e9p\u00edtetts\u00e9g\u00e9ben \u00e9s az exportorient\u00e1lt gazdas\u00e1g tekintet\u00e9ben van jobb helyzetben, \u00e9s legjobban a finansz\u00edroz\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n van lemaradva. Eur\u00f3p\u00e1ban az \u00e1ltal\u00e1nos helyez\u00e9s tekintet\u00e9ben Sv\u00e1jc \u00e9s Nagy-Britannia, az Eur\u00f3pai Uni\u00f3ban pedig Sv\u00e9dorsz\u00e1g vezet. Felt\u0171n\u0151 Ausztria gyenge helyez\u00e9se, amely egyes ter\u00fcleteken rosszabb, mint a V4-en bel\u00fcli legjobb \u00e1ltal\u00e1nos poz\u00edci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 Csehorsz\u00e1g mutat\u00f3ja. Arra is fel kell figyelni, hogy
\nnagyon nagy az elt\u00e9r\u00e9s a fejlett EU-s orsz\u00e1gok helyez\u00e9sei k\u00f6z\u00f6tt, a 4. helyen l\u00e9v\u0151 Sv\u00e9dorsz\u00e1ggal \u00e9s a 22. helyen l\u00e9v\u0151 Ausztri\u00e1val a k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151 helyzetben.
\nAz EU-n bel\u00fcl a legrosszabb poz\u00edci\u00f3ban, az 51. helyen Bulg\u00e1ria van. \u00c1zsi\u00e1ban Szingap\u00far \u00e9s D\u00e9l-Korea \u00e9r el j\u00f3 eredm\u00e9nyt, de fel kell figyelni K\u00edn\u00e1ra, amely csup\u00e1n h\u00e1rom hellyel van lemaradva Ausztri\u00e1t\u00f3l. J\u00f3 poz\u00edci\u00f3j\u00e1t els\u0151sorban a kutat\u00e1s-fejleszt\u00e9sre k\u00f6lt\u00f6tt jelent\u0151s er\u0151forr\u00e1soknak \u00e9s exportorient\u00e1lt gazdas\u00e1gi szerkezet\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nheti. Az infokommunik\u00e1ci\u00f3s infrastrukt\u00fara \u00e9s a tud\u00e1s, k\u00e9pess\u00e9gek mutat\u00f3kn\u00e1l viszont felt\u0171n\u0151en rossz helyzetben van. A kompozit mutat\u00f3 szerinti sorrendet az Egyes\u00fclt \u00c1llamok vezeti, de er\u0151ss\u00e9g\u00e9t els\u0151sorban magas kutat\u00e1s-fejleszt\u00e9si r\u00e1ford\u00edt\u00e1sainak \u00e9s finansz\u00edroz\u00e1si erej\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nheti. A tud\u00e1s \u00e9s k\u00e9pess\u00e9gek dimenzi\u00f3j\u00e1ban viszont t\u00f6bb eur\u00f3pai orsz\u00e1g is megel\u0151zi.
\nAz ICT-infrastrukt\u00fara Sv\u00e9dorsz\u00e1gban a legfejlettebb, a tud\u00e1s \u00e9s k\u00e9pess\u00e9gek ter\u00fclet\u00e9n D\u00e1nia vezet, legt\u00f6bbet a k + f-re K\u00edna \u00e9s az USA k\u00f6lt, \u00e9s finansz\u00edroz\u00e1sban az USA \u00e9s Sv\u00e1jc van a legjobb helyen.
\nAz UNCTAD kutat\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3dva \u00e9rdemes megvizsg\u00e1lni az egy f\u0151re jut\u00f3 GDP, az eur\u00f3pai innov\u00e1ci\u00f3s teljes\u00edtm\u00e9nyt\u00e1bl\u00e1n el\u00e9rt helyez\u00e9s \u00e9s a technol\u00f3giai felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9gi index \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit is a V4-orsz\u00e1gok \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9nt Ausztria eset\u00e9ben.<\/p>\n
Az \u00e1br\u00e1n azt l\u00e1tjuk, hogy az egy f\u0151re jut\u00f3 GDP \u00e9rt\u00e9ke, az innov\u00e1ci\u00f3s poz\u00edci\u00f3 \u00e9s a technol\u00f3giai felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9gi index alapj\u00e1n el\u00e9rt poz\u00edci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s mutathat\u00f3 ki. Ausztria mindh\u00e1rom poz\u00edci\u00f3ban messze megel\u0151zi a V4-orsz\u00e1gokat, amelyek k\u00f6z\u00fcl Csehorsz\u00e1g emelkedik ki. Szlov\u00e1kia, Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Lengyelorsz\u00e1g egym\u00e1s k\u00f6zel\u00e9ben van mindh\u00e1rom \u00e9rt\u00e9kben. A lengyel \u00e9rt\u00e9k a technol\u00f3giai felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9gi indexre kicsivel jobb \u2013 28. hely \u2013, ami a j\u00f6v\u0151ben esetleg versenyk\u00e9pess\u00e9g-javul\u00e1st eredm\u00e9nyezhet.
\n\u00d6sszefoglalva a helyez\u00e9sekb\u0151l \u00e9s a k\u00f6z\u00f6tt\u00fck l\u00e1that\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekb\u0151l a k\u00f6vetkez\u0151kre kell felfigyeln\u00fcnk.
\nA poz\u00edci\u00f3k alapj\u00e1n annak ellen\u00e9re \u00e9rt\u00e9kes k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonhatunk le, hogy a vizsg\u00e1lt mutat\u00f3k sz\u00e1ma korl\u00e1tozott.
\nMegfigyelhet\u0151:<\/p>\n
A V4-ek poz\u00edci\u00f3ja gyenge az Eur\u00f3pai Uni\u00f3n bel\u00fcl.
\nB\u00e1r a fejlett orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt Ausztria nem teljes\u00edt kiemelked\u0151en j\u00f3l, a V4-ek messze le vannak maradva m\u00f6g\u00f6tte mindh\u00e1rom vizsg\u00e1lt helyez\u00e9s tekintet\u00e9ben.
\nAz EU poz\u00edci\u00f3ja az USA-hoz \u00e9s \u00c1zsia vezet\u0151 gazdas\u00e1gaihoz k\u00e9pest gyenge.
\nAz EU-n bel\u00fcl felt\u0171n\u0151en nagyok a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek.<\/p>\n
A technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s gyors, ez\u00e9rt az az orsz\u00e1g, amely nem ford\u00edt elegend\u0151 er\u0151forr\u00e1st a technol\u00f3giai \u00e9s hum\u00e1n ter\u00fcletre egyar\u00e1nt, nem tudja felvenni a temp\u00f3t, \u00e9s arra k\u00e9nyszer\u00fclhet, hogy a v\u00e1ltoz\u00e1sok ut\u00e1n menjen, k\u00f6vesse \u0151ket, a legjobb esetben alkalmazkodjon hozz\u00e1juk. Ez pedig az egy\u00fctt halad\u00e1s helyett lemarad\u00e1st jelenthet. Ez megjelenik az alacsonyabb egy f\u0151re jut\u00f3 GDP-ben \u00e9s a gyeng\u00e9bb innov\u00e1ci\u00f3s helyez\u00e9sben is. A V4-ek eset\u00e9n fontos a finansz\u00edroz\u00e1s meger\u0151s\u00edt\u00e9se, \u00e9s ehhez sz\u00fcks\u00e9g lehet az \u00f6sszefog\u00e1sra, az egy\u00fctt fejleszt\u00e9sre, egy\u00fctt tanul\u00e1sra \u00e9s egy\u00fctt innov\u00e1l\u00e1sra, azaz az er\u0151forr\u00e1sok k\u00f6z\u00f6s haszn\u00e1lat\u00e1ra is.
\nEgy \u00fajabb lemarad\u00e1s r\u00e9gi\u00f3nkban ugyanis egyet jelenthet a perif\u00e9ri\u00e1s helyzetbe, azaz a k\u00f6zepes fejletts\u00e9gi csapd\u00e1ba ker\u00fcl\u00e9ssel.<\/p>\n