„Senki sem lehet próféta a saját hazájában!” – dehogynem! – Interjúk

„Senki sem lehet próféta a saját hazájában!” – dehogynem! – Interjúk


Íme a magyar cég, a Starschema, amely big data, adattárház, data science és üzleti intelligencia szolgáltatásainak üzleti eredményeivel az elmúlt években többször is szerepelt Európa leggyorsabban növekvő vállalkozásainak listáján.

Ha igaz, hogy madarat tolláról…, üzletembert partnereiről ismerni meg legjobban, akkor érdemes sorra venni a 2006 óta működő Starschema ügyfeleit: Facebook, Apple , Netflix, Walt Disney, Pepsi és még számos Fortune 500-as nagyágyú. A világhírű magyar csapat egyik alapítójával, Csillag Péterrel beszélgettünk a kezdetekről és arról, hogy miért óriási üzlet mind az ügyfélnek, mind a szolgáltatónak az adatbányászat és a hatalmas adathalmazok elemzése.

-Te vagy a Starschema egyik társalapítója. Bemutatnád egy kicsit magad? Hol és mit csináltál eddig?

– 45 éves vagyok, 15 éve dolgozom ezen a területen különböző cégeknél. Ezalatt a különböző IT-technológiák fejlesztésének és felhasználásának közel valamennyi ciklusát volt alkalmam megismerni. Főleg konzultációs csapatoknak dolgoztam, de egy idő után saját cégben gondolkodtam. Földi Tamás tulajdonostársammal együtt ekkor alapítottam a Starschemát, ahová nagyon gyorsan csatlakozott hozzánk pár volt kollégám.

– Mi volt az a konkrét felismerés, ami a cégalapításra ösztönzött?
– IT-tanácsadóként sok olyan céget ismertem meg, ahol nem volt elég a nagytudású szakemberek jelenléte, ahol nemcsak a technikai és szakmai tudásra volt nagy szükség, hanem stratégiai látásmódra és az úgynevezett “out of box” gondolkodásra. Részben erre építettünk a saját cég indításánál is, részben pedig arra, hogy a legmagasabb színtű szakmai tudáson túl kiemelten ügyfélközpontúak vagyunk. Nem azt akarjuk eladni a partnereinknek, ami nekünk van, hanem a konzultatív kapcsolatban és a közös gondolkodásban hiszünk. Simán előfordulhat persze, hogy őszintén megmondjuk a potenciális ügyfélnek, ha nem egymást keressük, ami növeli hitelességünket.

– Mit jelent 2019-ben, hogy egy vállalat adatvezérelt? A legtöbb cégvezető hallotta már és valószínűleg alkalmazza is ezt a kifejezést, de mi is pontosan ennek a jelentősége?

– Az, hogy egy vállalat adatvezérelt, nem állapot, hanem cél. Azt jelenti, hogy a cégnél meghozott döntéseket nem valamiféle ösztönös reakciók, elképzelések és érzések alapján hozzák meg a vezetők, hanem adatokból dolgoznak. Az, hogy egy céget kizárólag adatvezérléssel irányítsanak, jelenleg nem létező opció, és valószínű, hogy nem is lesz az. Az ember maga nem megkerülhető tényező. Az egy fontos kérdés, hogy miért indult el a világ az adatvezérlés felé. Itt kicsit vissza kell nyúlni a Big Data forradalomhoz, és érdemes megnézni, mi az oka annak, hogy a cégek egyre több adatot gyűjtenek és tárolnak.

– Hogyan indult és milyen folyamatokon ment keresztül az adatelemzés és adatgyűjtés a vállalatok esetében?
– Az erre irányuló szándék már évtizedekkel ezelőtt megvolt. Egy egyszerű példával élve ez sokszor lényegében abban merült ki, hogy ha egy gyártósorra szerelt számítógép zölden világított, akkor jól működött, ha pirosan, akkor valami komoly baj volt. A kritikus információt, hogy mikor kell leállítani a gépeket, már szolgáltatja a rendszer, de nem ad segítséget abban, hogy a hiba okát kiderítsük, illetve kitaláljuk hogyan kerülhető el legközelebb. Akármennyire szerették volna a gyárak vezetői, adatot ezek a rendszerek nem tároltak, tehát a gépek hibás működését leíró információ nem tudott halmozódni, azt nem lehetett kielemezni, eljuttatni a szervezet más döntéshozóihoz, és ebben a fázisban megállt, vagyis nem szolgálta a fejlődést. Hogy mi változtatott ezen? A Google és az őt követő adatkezelő technológiákat fejlesztő cégek. A Google fejlesztette ki azt a koncepciót, hogy miként lehet adatokat “skálázhatóan”, vagyis az adatmennyiség növekedésével arányosan vagy akár annál alacsonyabb mértékben növekvő költséggel összegyűjteni és feldolgozni. Az adatok tárolásának az a fő jelentősége, hogy azokból kiindulva olyan elemzéseket lehet készíteni és olyan konzekvenciákat lehet levonni, amelyek hozzájárulnak az adott cég gazdasági és technológiai fejlődéséhez. Ebben mutatott példát a Google. Ha lehet így fogalmazni, azért lehetünk adatvezéreltek, mert megtehetjük, hiszen a technológiai fejlődés lehetőséget ad erre. Kevesebb pénzbe kerül az adatainkat eltárolni és elemezni, mint amennyi profitot az ebből származó bevételnövekedés vagy költségcsökkenés hoz.


– Hol tart ma Magyarország ezen a területen? Mennyire adatvezéreltek a magyar cégek?

– Nehéz országok szintjén különbségeket keresni és találni, inkább üzletágakat, üzleti szegmenseket lehet hasonlítgatni. Leginkább ott van előrelépés az adatok felhasználásában, ahol sok adattal dolgoznak, az egységnyi adat feldolgozásából származó haszon magas, illetve a piaci verseny rákényszeríti erre a cégeket. Ezeken a területeken már csak úgy lehet versenyben maradni, ha minél inkább adatvezéreltté válsz. Magyarországon a szaktudáshoz képest még mindig olcsónak számít a munkaerő, ezért a cégek jelentős része nincs rákényszerítve a gyártási és egyéb üzleti folyamatok optimalizálására. Arra gondolok, hogy inkább felvesznek még egy embert, mintsem fejlesszenek. Az általános munkaerőhiány persze sok mindent felülír. Ahol az emberi erőforrás drágább, ott optimalizálni kell a felhasználását, jóval többet kell foglalkozni az előrejelzésekkel, ezért több pénzt is fordítanak a technológiák használatára. A cégeknek mindenesetre folyamatosan vizsgálniuk kell, hogy mikor jön el az a pont, amikor már annyira erős a versenyhelyzet, hogy csak az adatvezérelt működés által maradhatnak talpon. Magyarország picit lemaradt ezen a fronton, de ha a piac nem kényszeritette még ki, hogy a cégek erre áldozzanak, akkor ez így még normális. Vannak természetesen iránymutató példák, gondoljunk csak a telekom szektorra, ahol már jóideje nagyon hatékony és szofisztikált módon használják az adatvezérlés elvét és módszereit.

– Ha jól értem, a Starschema a vállalatok számára tervezhetővé teszi a jövőt, amivel azok komoly költséghatékonyságot tudnak elérni. Van-e más terület, ahol még ennél is magasabbra lehet szárnyalni?

– Igyekszünk minden egyes elemét lefedni az adatkezelésnek. Van kifejezetten bevételnövelő tevékenységünk is, hiszen dolgozunk marketing adatokkal. Ha egy cégnek az a kérdése felénk, hogy mit vigyek, mikor és milyen piacra, hogyan alakítsam az áraimat, hogy az ügyfeleim köre bővülhessen, az adatainak elemzésével abban is tudunk segíteni.
Az elemzéseinknek lehet profit hatása is. A cégek működését leíró adatok elemzésével, költségek, erőforrások, életciklusok adatvezérelt optimalizálásával úgy lehet költséget csökkenteni, hogy a bevételi oldalt nem bántjuk. Gyakran az is nagy támasz a cégnek, hogy egy adott problémakörrel kapcsolatban segítünk megfogalmazni a megfelelő kérdéseket. Sokszor mi tanítjuk meg őket arra, hogy olvasni és értelmezni tudják saját üzleti adataikat.

– A Starschema nagyrészt Fortune 500-as cégekből álló ügyféllistájára folyamatosan kerülnek fel a nagy nevek. Az utolsó fogások között szerepel a 42 milliárd dollár feletti árbevételt produkáló Honeywell, az egyik legnagyobb amerikai légitársaság, a Southwest Airlines vagy a Johnson & Johnson. Mit jósolsz a közeljövőben a Starschemának? Merre tovább?
– A digitalizáció fejlődésével a cégek egyre többet tudnak majd magukról és ügyfeleikről, ez a trend pedig vélhetően folyamatosan növeli a mi piacunkat. A piaci átlag feletti növekedéssel elégedettek lennénk. A hazai Big Data történelemben továbbra is meghatározó szerepet szeretnénk játszani. A business intelligence, data science, adatvizualizáció és adattárház fejlesztés, tanácsadás területén jelenleg piacvezetők vagyunk Magyarországon. Ezt a pozíciót akarjuk megőrizni és hasonlóan jó pozíciót szeretnénk elérni nagyobb piacokon is. Terveink megvalósítása érdekében fokozni szeretnénk tengerentúli jelenlétünket az Egyesült Államok keleti és nyugati partján egyaránt. Fontos állomás volt, hogy tavaly Szegeden megnyitottuk első vidéki irodánkat. Itt a tervek szerint 2019 végén már egy akár 40-50 fős szakértői gárda fog működni, amely alapvetően szoftverfejlesztéssel és big data rendszerek üzemeltetésével foglalkozik majd. Emellett a birtokunkban lévő szaktudásra alapozva több olyan jelentős kutatás-fejlesztési projektet is elindítottunk, amelyek várhatóan a következő években járulnak hozzá a cég növekedési ütemének gyorsításához. A foglalkoztatotti létszám emelkedése terén mindenképpen szeretnénk tartani az eddigi tempót. A növekedés azonban nem 3,cél, csak eszköz. Szeretnénk az eddig jól működő, garázscégekre jellemző felszabadult, laza közeget megőrizni, mert ez ad teret a fejlesztők alkotói szabadságának.

(az interjút készítette: Tuza Norbert, rendező / kreatív szakember – InkPanther)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!





Source link

Vélemény, hozzászólás?

Close Menu